Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Lovas út

Index Lovas út

A Lovas út Budapest I. kerületében található, a Várhegy északi és nyugati oldalában a bástyafalak mentén a Bécsi kaputól a Fehérvári kapuig terjedő útvonalon.

20 kapcsolatok: Bécsi kapu, Buda visszafoglalása, Budapest, Budapest I. kerülete, Emléktáblák Budapest I. kerületében, Esztergomi rondella, Fehérvári kapu (budai vár), Grantner Jenő, Greguss Ágost, Holló Barnabás, Krisztinaváros, Magyarország, Murád pasa tornya, Savanyúleves tornya, Sziavus pasa tornya, Tóth Árpád sétány, Várhegy (Buda), Veli bej tornya, 1958, 1991.

Bécsi kapu

A Bécsi kapu Budapest I. kerületében található, a Várnegyedben, a Bécsi kapu téren.

Új!!: Lovas út és Bécsi kapu · Többet látni »

Buda visszafoglalása

Buda visszafoglalása a töröktől 1686.

Új!!: Lovas út és Buda visszafoglalása · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Lovas út és Budapest · Többet látni »

Budapest I. kerülete

Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.

Új!!: Lovas út és Budapest I. kerülete · Többet látni »

Emléktáblák Budapest I. kerületében

Budapest I. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Új!!: Lovas út és Emléktáblák Budapest I. kerületében · Többet látni »

Esztergomi rondella

Az esztergomi rondella (Földbástya, törökül Toprak kuleszi) a Budai Várnegyedben található, a Hadtörténeti Múzeum mellett.

Új!!: Lovas út és Esztergomi rondella · Többet látni »

Fehérvári kapu (budai vár)

A budavári Fehérvári kapu a vár egyik kapuja, mely a török hódoltság idején az Ova kapu nevet viselte.

Új!!: Lovas út és Fehérvári kapu (budai vár) · Többet látni »

Grantner Jenő

Grantner Jenő (Budapest, 1907. június 17. – Budapest, 1983. december 3.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész, a római iskola tagja.

Új!!: Lovas út és Grantner Jenő · Többet látni »

Greguss Ágost

Rusz Károly metszete (1865) Greguss Ágost (Eperjes, 1825. április 27. – Budapest, 1882. december 13.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, esztéta, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke.

Új!!: Lovas út és Greguss Ágost · Többet látni »

Holló Barnabás

Farmosi Holló Barnabás (Alsóhangony, 1865. május 16. – Budapest, 1917. november 2.) szobrászművész.

Új!!: Lovas út és Holló Barnabás · Többet látni »

Krisztinaváros

Krisztinaváros Budapest egyik városrésze az I. és a XII. kerület területén.

Új!!: Lovas út és Krisztinaváros · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Lovas út és Magyarország · Többet látni »

Murád pasa tornya

Murád pasa tornyát (Budapest, I. kerület, Lovas út) Murád pasa építtette 1650 és 1653 között, eredetileg kazamaták voltak benne.

Új!!: Lovas út és Murád pasa tornya · Többet látni »

Savanyúleves tornya

Savanyúleves-rondella (1940) A Savanyúleves tornya (török nevén Eksi as kuleszi azaz savanyú lé) (Budapest, I. kerület, Lovas út) a várnegyed török kori nyugati oldali védőrendszerének egyik rondellája volt.

Új!!: Lovas út és Savanyúleves tornya · Többet látni »

Sziavus pasa tornya

Sziavus pasa tornyát (Budapest, I. kerület, Lovas út) Sziavus pasa építtette az északi várlejtőn 1648 és 1650 között.

Új!!: Lovas út és Sziavus pasa tornya · Többet látni »

Tóth Árpád sétány

A Tóth Árpád sétány Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, közvetlenül a várfal mellett húzódó, a Bástya sétány részét képező sétány.

Új!!: Lovas út és Tóth Árpád sétány · Többet látni »

Várhegy (Buda)

A Várhegy Budapest I. kerületében található magaslat, melynek fennsíkján helyezkedik el a Budai Várnegyed.

Új!!: Lovas út és Várhegy (Buda) · Többet látni »

Veli bej tornya

Az erdélyi kettes huszárok emlékműve a Tóth Árpád sétányon Veli bej tornya a budai várnegyed nyugati erődrendszerének egyik bástyája, 1570 körül épülhetett.

Új!!: Lovas út és Veli bej tornya · Többet látni »

1958

Nincs leírás.

Új!!: Lovas út és 1958 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Lovas út és 1991 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »