Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Angol nyelv, Beszéd, Betűszó, Elöljáró, Főnévi igenév, Ferdinand de Saussure, Fogalom, Grammatika, Idiomatikus kifejezés, Igekötő, Jel, Kötőszó, Lexikológia, Magyar nyelv, Mondat (nyelvészet), Morféma, Mozaikszó, Névelő, Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtan, Rag, Szó, Szóösszetétel, Szóösszevonás, Szóképzés, Szókincs, Szótár, Szótő, Szuppletivizmus, Toldalék, Viszonyszó.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Lexéma és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Lexéma és Angol nyelv · Többet látni »
Beszéd
A beszéd a nyelvi kommunikáció legáltalánosabb eszköze.
Új!!: Lexéma és Beszéd · Többet látni »
Betűszó
A nyelvészetben a betűszó egyik típusa a mozaikszónak.
Új!!: Lexéma és Betűszó · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Lexéma és Elöljáró · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Lexéma és Főnévi igenév · Többet látni »
Ferdinand de Saussure
Ferdinand de Saussure (Genf, 1857. november 26. – Vufflens-le-Château, Vaud kanton, 1913. február 22.) svájci nyelvész.
Új!!: Lexéma és Ferdinand de Saussure · Többet látni »
Fogalom
A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).
Új!!: Lexéma és Fogalom · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Lexéma és Grammatika · Többet látni »
Idiomatikus kifejezés
Az idiomatikus kifejezés olyan állandósult szókapcsolat, más néven frazeológiai egység, amely rögzültségi foka nagyobb, mint a kollokációé, de kisebb, mint olyan frazeológiai egységé, mint például a mottó vagy a szállóige.
Új!!: Lexéma és Idiomatikus kifejezés · Többet látni »
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Új!!: Lexéma és Igekötő · Többet látni »
Jel
A jelekkel foglalkozó tudomány meghatározása szerint a jel a valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható) darabja, jelensége, amely az (emberi vagy állati, vagy egyéb) elme vagy értelem számára egy másik valóságdarabra, jelenségre utal (Georg Klaus megállapítása).
Új!!: Lexéma és Jel · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Lexéma és Kötőszó · Többet látni »
Lexikológia
A lexikológia vagy szókészlettan a nyelvészet, szűkebben a szemantika azon ága, amely egy bizonyos nyelv szókészletét tanulmányozza.
Új!!: Lexéma és Lexikológia · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Lexéma és Magyar nyelv · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Lexéma és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Új!!: Lexéma és Morféma · Többet látni »
Mozaikszó
A mozaikszó a szóalkotásmódok egyik formája, amely magában foglalja a betűszókat (amelyek az eredeti kifejezés egyes szavainak kezdőbetűiből állnak), a szóösszevonásokat (amelyek az eredeti kifejezés nagyobb egységeit tartalmazzák), valamint az egyéb mozaikszókat (amelyek teljes szavakat megőriznek).
Új!!: Lexéma és Mozaikszó · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Lexéma és Névelő · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Lexéma és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Lexéma és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvtan
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.
Új!!: Lexéma és Nyelvtan · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Lexéma és Rag · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Lexéma és Szó · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Lexéma és Szóösszetétel · Többet látni »
Szóösszevonás
A magyar nyelvészetben a szóösszevonás egyik típusa a mozaikszónak.
Új!!: Lexéma és Szóösszevonás · Többet látni »
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Új!!: Lexéma és Szóképzés · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Lexéma és Szókincs · Többet látni »
Szótár
A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
Új!!: Lexéma és Szótár · Többet látni »
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Új!!: Lexéma és Szótő · Többet látni »
Szuppletivizmus
A szuppletivizmus (magyarul alakkiegészülés) az a jelenség a nyelvészetben, amikor egy szó paradigmája (ragozási sora) két vagy több különböző tőből jön létre, tehát a ragozásában eltérő, idegen eredetű szó szerepel.
Új!!: Lexéma és Szuppletivizmus · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Lexéma és Toldalék · Többet látni »
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Új!!: Lexéma és Viszonyszó · Többet látni »
