Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Lexikográfia

Index Lexikográfia

A lexikográfia a különböző egy-, két- vagy többnyelvű szótárak szerkesztésének, összeállításának elmélete és gyakorlata.

47 kapcsolatok: A magyar nyelv értelmező szótára, A magyar nyelv szótára, Akadémiai Kiadó, Alkalmazott nyelvészet, Baróti Szabó Dávid, Bárczi Géza, Benkő Loránd, Calepinus, Czuczor Gergely, Dialektus, Eőry Vilma, Enciklopédia, Erdélyi magyar szótörténeti tár, Etimológiai szótár, Fogarasi János (nyelvész), Frazeológia, Gáldi László, Hittérítő, Homérosz, Irodalmi nyelv, Köznyelv, Kiss Lajos (nyelvész), Korpusz, Kresznerics Ferenc, Lexikalizálódás, Lexikológia, Magyar Tudományos Akadémia, Marosvásárhelyi sorok, Melich János, Nyelvészet, Nyelvhelyesség, Nyelvtörténet, O. Nagy Gábor, Országh László, Pápai Páriz Ferenc, Pierre Larousse, Poliszémia, Simonyi Zsigmond, Szabó T. Attila, Szarvas Gábor (nyelvész), Szó, Szócikk, Szójegyzék, Szótár, Szenczi Molnár Albert, Szinonímia, Verancsics Faustus.

A magyar nyelv értelmező szótára

A magyar nyelv értelmező szótára (hivatalos rövidítése: ÉrtSz.) 1959 és 1962 között jelent meg hét kötetben A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézeténél.

Új!!: Lexikográfia és A magyar nyelv értelmező szótára · Többet látni »

A magyar nyelv szótára

A magyar nyelv szótára, népszerű nevén „a Czuczor–Fogarasi” 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár.

Új!!: Lexikográfia és A magyar nyelv szótára · Többet látni »

Akadémiai Kiadó

Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.

Új!!: Lexikográfia és Akadémiai Kiadó · Többet látni »

Alkalmazott nyelvészet

Az alkalmazott nyelvészet egy interdiszciplináris terület, amely azonosítja, vizsgálja és megoldásokat kínál a nyelvekkel kapcsolatos valós problémákra.

Új!!: Lexikográfia és Alkalmazott nyelvészet · Többet látni »

Baróti Szabó Dávid

Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár.

Új!!: Lexikográfia és Baróti Szabó Dávid · Többet látni »

Bárczi Géza

Bárczi Géza (Zombor, 1894. január 9. – Budapest, 1975. november 7.) Kossuth-díjas magyar nyelvész, eszperantista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Lexikográfia és Bárczi Géza · Többet látni »

Benkő Loránd

Benkő Loránd (Nagyvárad, 1921. december 19. – Budapest, 2011. január 17.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Lexikográfia és Benkő Loránd · Többet látni »

Calepinus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ambrosius Calepinus.

Új!!: Lexikográfia és Calepinus · Többet látni »

Czuczor Gergely

Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra Győrött Czuczor Gergely eredetileg István (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Lexikográfia és Czuczor Gergely · Többet látni »

Dialektus

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.

Új!!: Lexikográfia és Dialektus · Többet látni »

Eőry Vilma

Eőry Vilma (1949. október 20. –) nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének volt kutatója, az egri Eszterházy Károly Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének volt tanszékvezető tanára, jelenleg a Magyar Nyelvstratégiai Intézet munkatársa.

Új!!: Lexikográfia és Eőry Vilma · Többet látni »

Enciklopédia

A Révai nagy lexikona 21 kötetes hasonmás kiadása, 2005 (az eredeti 1911–1935) Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.

Új!!: Lexikográfia és Enciklopédia · Többet látni »

Erdélyi magyar szótörténeti tár

Az Erdélyi magyar szótörténeti tár a 16–19.

Új!!: Lexikográfia és Erdélyi magyar szótörténeti tár · Többet látni »

Etimológiai szótár

Az etimológiai szótár szófejtő, szóeredet-vizsgáló szótár, azt vizsgálja, hogy honnan származnak az egyes szavak.

Új!!: Lexikográfia és Etimológiai szótár · Többet látni »

Fogarasi János (nyelvész)

Alsóviszti Fogarasi János (Felsőkázsmárk, 1801. április 17. – Budapest, 1878. június 10.) magyar nyelvtudós, jogász, zeneszerző, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Lexikográfia és Fogarasi János (nyelvész) · Többet látni »

Frazeológia

A frazeológia a nyelvészet azon ága, amely a hagyományosan állandósult szókapcsolatoknak, újabban frazeológiai egységeknek, frazémáknak vagy frazeologizmusoknak nevezett többé-kevésbé kötött szókapcsolatok tanulmányozásával foglalkozik.

Új!!: Lexikográfia és Frazeológia · Többet látni »

Gáldi László

Gáldi László, születési nevén Göbl László (Miskolc, 1910. május 20. – Budapest, 1974. február 4.) magyar nyelvész, irodalomtörténész, romanista, műfordító, szótárszerkesztő.

Új!!: Lexikográfia és Gáldi László · Többet látni »

Hittérítő

Hittérítő a bennszülöttek között A hittérítő (vagy misszionárius) olyan személy, aki valamilyen vallás, egyházi hatóság képviseletében – általában hazáján kívül – saját vallására igyekszik téríteni más vallásúakat.

Új!!: Lexikográfia és Hittérítő · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Új!!: Lexikográfia és Homérosz · Többet látni »

Irodalmi nyelv

Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.

Új!!: Lexikográfia és Irodalmi nyelv · Többet látni »

Köznyelv

A köznyelv (németül Gemeinsprache) az igényes nyelvi érintkezés eszköze.

Új!!: Lexikográfia és Köznyelv · Többet látni »

Kiss Lajos (nyelvész)

Kiss Lajos (Debrecen, 1922. június 2. – Budapest, 2003. február 16.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa (1960) és doktora (1984), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1998), majd rendes (2001) tagja.

Új!!: Lexikográfia és Kiss Lajos (nyelvész) · Többet látni »

Korpusz

A korpusz nyelvészeti szakkifejezés, jelentése egy adott nyelv adott időpontban használt változatára vonatkozó szövegek összessége.

Új!!: Lexikográfia és Korpusz · Többet látni »

Kresznerics Ferenc

Kresznerics Ferenc (Ivánc, 1766. február 24. – Alsóság, 1832. január 18.) esperes-plébános, tanár, akadémikus, szótáríró.

Új!!: Lexikográfia és Kresznerics Ferenc · Többet látni »

Lexikalizálódás

A nyelvészetben a lexikalizálódás terminusnak több jelentése van.

Új!!: Lexikográfia és Lexikalizálódás · Többet látni »

Lexikológia

A lexikológia vagy szókészlettan a nyelvészet, szűkebben a szemantika azon ága, amely egy bizonyos nyelv szókészletét tanulmányozza.

Új!!: Lexikográfia és Lexikológia · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Lexikográfia és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Marosvásárhelyi sorok

A ''Marosvásárhelyi sorok'' A marosvásárhelyi sorok magyar nyelvemlék, amely a marosvásárhelyi glosszákkal együtt a 14. század második feléből származó Koncz-kódexben található.

Új!!: Lexikográfia és Marosvásárhelyi sorok · Többet látni »

Melich János

Melich János (Szarvas, 1872. szeptember 16. – Budapest, 1963. november 20.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, 1919–1922 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1952-től a nyelvészeti tudományok doktora.

Új!!: Lexikográfia és Melich János · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Új!!: Lexikográfia és Nyelvészet · Többet látni »

Nyelvhelyesség

A nyelvhelyesség preskriptív (előíró) jellegű fogalom: olyan társadalmi konvenció, amely megszabja egyes nyelvi formák elfogadottságát vagy elutasítását, illetve a nyelv bizonyos (irodalmi) változatát emeli ki követendőként.

Új!!: Lexikográfia és Nyelvhelyesség · Többet látni »

Nyelvtörténet

A nyelv története nyelvi élettörténet, amely a múltat és a jelent egyaránt magába foglalja.

Új!!: Lexikográfia és Nyelvtörténet · Többet látni »

O. Nagy Gábor

O.

Új!!: Lexikográfia és O. Nagy Gábor · Többet látni »

Országh László

Emléktábla Szombathelyen, a szülőházán, a Zrínyi utca 9. szám alatt '''Országh László''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Balaton utca 12. szám alatt Országh László (Szombathely, 1907. október 25. – Budapest, 1984. január 27.) nyelvész, irodalomtörténész (a magyarországi amerikanisztika atyja), szótáríró (angol–magyar és magyar–angol szótárak szerzője), egyetemi tanár.

Új!!: Lexikográfia és Országh László · Többet látni »

Pápai Páriz Ferenc

Ars heraldica, 1695 Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.

Új!!: Lexikográfia és Pápai Páriz Ferenc · Többet látni »

Pierre Larousse

A francia nyelv szótára, 1856. Első kiadás Pierre Larousse, (Toucy, Franciaország, 1817. október 23. – Párizs, 1875. január 3.) francia nyelvész, tanár, lexikológus, a Larousse Könyvkiadó alapítója.

Új!!: Lexikográfia és Pierre Larousse · Többet látni »

Poliszémia

A szemantikában a poliszémia terminus leggyakoribb meghatározása szavak azon tulajdonságára vonatkozik, hogy egynél több jelentésük van.

Új!!: Lexikográfia és Poliszémia · Többet látni »

Simonyi Zsigmond

Simonyi Zsigmond, születési nevén Steiner Zsigmond (Veszprém, 1853. január 1. – Budapest, 1919. november 22.) eszperantista, nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Lexikográfia és Simonyi Zsigmond · Többet látni »

Szabó T. Attila

Szabó T(örpényi) Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, Szabó T. Ádám nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T. E. Attila biológus apja, Szabó T. Anna költő nagyapja.

Új!!: Lexikográfia és Szabó T. Attila · Többet látni »

Szarvas Gábor (nyelvész)

Széchenyi István tér) Szarvas Gábor (Ada, 1832. március 22. – Budapest, 1895. október 12.) nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője.

Új!!: Lexikográfia és Szarvas Gábor (nyelvész) · Többet látni »

Szó

A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.

Új!!: Lexikográfia és Szó · Többet látni »

Szócikk

Szócikknek nevezik a lexikonokban, illetve enciklopédiákban és szótárakban található egységeket, amelyek általában egy fogalmat (egy szót vagy szókapcsolatot) határoznak meg, több-kevesebb részletességgel.

Új!!: Lexikográfia és Szócikk · Többet látni »

Szójegyzék

A szójegyzék vagy glosszárium egy speciális tudásterületen használatos kifejezések listáját jelenti, ami a tudásterülettel kapcsolatos szavakat magyarázza.

Új!!: Lexikográfia és Szójegyzék · Többet látni »

Szótár

A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.

Új!!: Lexikográfia és Szótár · Többet látni »

Szenczi Molnár Albert

Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító.

Új!!: Lexikográfia és Szenczi Molnár Albert · Többet látni »

Szinonímia

A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.

Új!!: Lexikográfia és Szinonímia · Többet látni »

Verancsics Faustus

Verancsics Faustus, vagy Verancsics Fausztusz OSPPE (Vrančić, Faust; olykor Verancsics János), (Šibenik, 1540 vagy 1551 – Velence, 1617. február 27.) neves dalmát család sarja, horvát történetíró, humanista tudós, csanádi püspök 1598-tól 1608-ig.

Új!!: Lexikográfia és Verancsics Faustus · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »