16 kapcsolatok: Afrika, Állatok, Család (rendszertan), Faj, Geochelone, Gerinchúrosok, Hím, Hüllők, Kg, Növényevő, Rend (rendszertan), Sarkantyús teknős, Száraz évszak, Szárazföldi teknősfélék, Teknősök, Tojás (biológia).
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Leopárdteknős és Afrika · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Leopárdteknős és Állatok · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Leopárdteknős és Család (rendszertan) · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Leopárdteknős és Faj · Többet látni »
Geochelone
A Geochelone a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Leopárdteknős és Geochelone · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Leopárdteknős és Gerinchúrosok · Többet látni »
Hím
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hímnem (biológia).
Új!!: Leopárdteknős és Hím · Többet látni »
Hüllők
A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.
Új!!: Leopárdteknős és Hüllők · Többet látni »
Kg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kilogramm.
Új!!: Leopárdteknős és Kg · Többet látni »
Növényevő
szarvasok Növényevőnek nevezzük mindazokat az élőlényeket, amelyek elsődlegesen autotróf szervezeteket fogyasztanak, például növényeket, algákat és fotoszintetizáló baktériumokat.
Új!!: Leopárdteknős és Növényevő · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Leopárdteknős és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Sarkantyús teknős
A sarkantyús teknős (Centrochelys sulcata) a hüllők (Reptilia) osztályába, a teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Leopárdteknős és Sarkantyús teknős · Többet látni »
Száraz évszak
A száraz évszak kifejezést általában a trópusi éghajlat időjárására használják.
Új!!: Leopárdteknős és Száraz évszak · Többet látni »
Szárazföldi teknősfélék
Indiai csillagteknős ''(Geochelone elegans)'' Georgiai üregteknős ''(Gopherus polyphemus)'' Résteknős ''(Malacochersus tornieri)'' A szárazföldi teknősfélék (Testudinidae) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe tartozó család A ma élő teknősök zöme szárazföldi.
Új!!: Leopárdteknős és Szárazföldi teknősfélék · Többet látni »
Teknősök
A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.
Új!!: Leopárdteknős és Teknősök · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.