Tartalomjegyzék
44 kapcsolatok: Łódź, Barbakán (építmény), Barbakán (Krakkó), Bauhaus, Báthory István erdélyi fejedelem, Będzin, Buda (történelmi település), Cieszyn, Csillagboltozat, Drezda, Firenze, Francesco Fiorentino (építész), Gniezno, I. Zsigmond lengyel király, II. Ágost lengyel király, II. Szaniszló Ágost lengyel király, III. Ágost lengyel király, III. János lengyel király, III. Kázmér lengyel király, III. Zsigmond lengyel király, Kalisz (település), Kongresszusi Lengyelország, Krakkó, Lengyelország, Lublin, Lviv, Malbork, Második világháború, Mies van der Rohe-díj, Mogila, Német Lovagrend, Nowa Huta, Palladianizmus, Płock, Poznań, Romuald Gutt, Szarmatizmus, Szczecin, Szocialista realizmus, Tychy, Varsó, Vilnius, Wawel, Wrocław.
Łódź
Łódź (IPA:, jelentése csónak, németül Lodz, Lodsch, 1940–1945: Litzmannstadt) népessége alapján Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a Łódźi vajdaság központja, a Łódźi főegyházmegye érseki székvárosa.
Megnézni Lengyelország építészete és Łódź
Barbakán (építmény)
Barbakán Középkori erődített települések vagy várak része az előretolt kapuerőd, a barbakán.
Megnézni Lengyelország építészete és Barbakán (építmény)
Barbakán (Krakkó)
A Barbakán (más néven: Rondella) krakkói bástya, mely az egykori városi erődítményrendszer legészakibb része volt.
Megnézni Lengyelország építészete és Barbakán (Krakkó)
Bauhaus
A Bauhaus-képzés alapelvei (németül) A Bauhaus épülete Dessauban A Bauhaus a 20.
Megnézni Lengyelország építészete és Bauhaus
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Megnézni Lengyelország építészete és Báthory István erdélyi fejedelem
Będzin
Będzin járási jogú város Lengyelország déli részén a Dąbrówi medencében a Czarna Przemsza folyó mentén a Sziléziai fennsíkon a felső-sziléziai ipari körzetben a katowicei agglomerációban.
Megnézni Lengyelország építészete és Będzin
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Lengyelország építészete és Buda (történelmi település)
Cieszyn
Cieszyn (csehül Těšín; Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban.
Megnézni Lengyelország építészete és Cieszyn
Csillagboltozat
A mühlackeri Miasszonyunk templom csillagboltozata (1482) A chesteri székesegyház csillagboltozata A csillagboltozat a gótikus építészetben megtalálható jellegzetes boltozati forma.
Megnézni Lengyelország építészete és Csillagboltozat
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Megnézni Lengyelország építészete és Drezda
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Megnézni Lengyelország építészete és Firenze
Francesco Fiorentino (építész)
Francesco Fiorentino, Franciscus Italicus, vagy Franciscus Italus Florentines - magyar forrásban előfordul az Olasz Ferenc névforma is - (? - Krakkó, 1516. október 16.) reneszánsz építész, Firenzéből származik.
Megnézni Lengyelország építészete és Francesco Fiorentino (építész)
Gniezno
Gniezno (IPA:,, régi magyar neve Gnézna) lengyel város Nagy-Lengyelország vajdaságban, a Gnieznói járás székhelye.
Megnézni Lengyelország építészete és Gniezno
I. Zsigmond lengyel király
I.
Megnézni Lengyelország építészete és I. Zsigmond lengyel király
II. Ágost lengyel király
II.
Megnézni Lengyelország építészete és II. Ágost lengyel király
II. Szaniszló Ágost lengyel király
Stanisław August Poniatowski (született Stanisław Antoni Poniatowski; Wołczyn, Lengyelország, 1732. január 17. – Szentpétervár, Oroszország, 1798. február 12.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedelme II.
Megnézni Lengyelország építészete és II. Szaniszló Ágost lengyel király
III. Ágost lengyel király
III.
Megnézni Lengyelország építészete és III. Ágost lengyel király
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Megnézni Lengyelország építészete és III. János lengyel király
III. Kázmér lengyel király
III.
Megnézni Lengyelország építészete és III. Kázmér lengyel király
III. Zsigmond lengyel király
Vasa Zsigmond (Mariefred, 1566. június 20. – Varsó, 1632. április 30.), a Vasa-házból származó svéd királyi herceg, aki III.
Megnézni Lengyelország építészete és III. Zsigmond lengyel király
Kalisz (település)
A szent család csodatévő képe a Szent József templomban Polgárházak a piactéren Városháza Szent József templom éjszaka Bank a Śródmiejska utcában Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján.
Megnézni Lengyelország építészete és Kalisz (település)
Kongresszusi Lengyelország
Kongresszusi Lengyelország vagy Kongresszusi Királyság, formálisan Lengyel Királyság, a bécsi kongresszus döntése értelmében 1815-ben az Orosz Birodalom védnöksége alatt létrehozott autonóm alkotmányos Lengyel Királyság, a Napóleon francia császár által létrehozott, 1807–1815 között fennállt Varsói Hercegség egyik utódállama.
Megnézni Lengyelország építészete és Kongresszusi Lengyelország
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Megnézni Lengyelország építészete és Krakkó
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Megnézni Lengyelország építészete és Lengyelország
Lublin
Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (IPA) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa.
Megnézni Lengyelország építészete és Lublin
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Megnézni Lengyelország építészete és Lviv
Malbork
Malbork (németül Marienburg) város Észak-Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Nogat folyó partján.
Megnézni Lengyelország építészete és Malbork
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Lengyelország építészete és Második világháború
Mies van der Rohe-díj
A Mies van der Rohe-díj az Európai Unió kortárs építészeti díja, melyet Ludwig Mies van der Rohe-ról neveztek el.
Megnézni Lengyelország építészete és Mies van der Rohe-díj
Mogila
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mogila (egyértelműsítő lap).
Megnézni Lengyelország építészete és Mogila
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Megnézni Lengyelország építészete és Német Lovagrend
Nowa Huta
Nowa Huta-i sugárút Az öntöde A városrész 1977-ben épített temploma A fél nyolcszög és az ''öt ujj'' Nowa Huta Krakkó legnagyobb és legnépesebb városrésze.
Megnézni Lengyelország építészete és Nowa Huta
Palladianizmus
Villa portikusszal, Palladio IV. könyvéből (''I Quattro Libri dell'Architettura''), viszonylag olcsó angol fordításban (London, 1736) A palladianizmus európai építészeti irányzat, ami Andrea Palladio itáliai építész (1508–1580) életművéből ered.
Megnézni Lengyelország építészete és Palladianizmus
Płock
A mazóviai hercegek vára Radziwie Zsinagóga Piłsudski légiói híd Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg) város Lengyelország középső részén, a Mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól.
Megnézni Lengyelország építészete és Płock
Poznań
Poznań (IPA:, németül Posen, latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań.
Megnézni Lengyelország építészete és Poznań
Romuald Gutt
Romuald Gutt (Varsó, 1888. február 6. - Varsó, 1974. szeptember 3.) lengyel építészmérnök, a lengyel modernista építészet jelentős alakja.
Megnézni Lengyelország építészete és Romuald Gutt
Szarmatizmus
A szarmatizmus a Lengyel-Litván Unió (Két Nemzet Köztársasága) fennállása idején, a 16.
Megnézni Lengyelország építészete és Szarmatizmus
Szczecin
Szczecin, IPA:; kasub nyelven: Sztetëno;, korábban Alten Stettin) Lengyelország egyik nagyvárosa, kikötő az Odera partján, 60 km-re a Balti-tengertől. A Nyugat-pomerániai vajdaság székhelye. A 2014. évi népszámlálás szerint a lakosság lélekszáma: 408 105.
Megnézni Lengyelország építészete és Szczecin
Szocialista realizmus
Constantin Meunier 1885-ben mintázott ''Dokkmunkás'' című szobra Antwerpenben A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer.
Megnézni Lengyelország építészete és Szocialista realizmus
Tychy
Tychy (németül: Tichau) délnyugat-lengyelországi város a Sziléziai vajdaságban a Felső-sziléziai ipari körzet közepén, Lengyelország egyik legnagyobb kulturális, tudományos és gazdasági központja.
Megnézni Lengyelország építészete és Tychy
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Megnézni Lengyelország építészete és Varsó
Vilnius
Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Lengyelország építészete és Vilnius
Wawel
A Wawel egy mészkőrög Krakkóban, a Visztula bal partján.
Megnézni Lengyelország építészete és Wawel
Wrocław
Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.
Megnézni Lengyelország építészete és Wrocław