Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Bem József, Fehéroroszország, Franciaország, I. Miklós orosz cár, Ivan Fjodorovics Paszkevics, Jobb parti Ukrajna, Kongresszusi Lengyelország, Lengyelország a felosztás korában (1795–1918), Litvánia, Nagy emigráció, November 29., Orosz Birodalom, Varsó, Vilniusi Egyetem, 1830, 1831, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Bem József · Többet látni »
Fehéroroszország
Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Fehéroroszország · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Franciaország · Többet látni »
I. Miklós orosz cár
I.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és I. Miklós orosz cár · Többet látni »
Ivan Fjodorovics Paszkevics
Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkij oroszul: Иван Фёдорович Паскевич, граф Эриванский; (Poltava, 1782. május 20. – Varsó, 1856. február 18.) orosz tábornagy, Jereván grófja, Varsó cári helytartója, az 1848–49-es szabadságharc ellen fellépő cári hadsereg főparancsnoka.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Ivan Fjodorovics Paszkevics · Többet látni »
Jobb parti Ukrajna
A Jobb parti Ukrajna a mai Ukrajnán belül A Jobb parti Ukrajna (a magyar történetírásban esetenként Lengyel-Ukrajna) ukrán történelmi régió, mely a mai Ukrajna Volinyi, Rivnei, Vinnicjai, Zsitomiri, Kirovohradi területét, valamint a Kijevi terület Dnyepertől nyugatra eső részét foglalja magában. A területet a Bal parti Ukrajnától a Dnyeper választja el. Az elkülönülésre a Hmelnickij-féle felkelést követő zűrzavar során került sor, amikor a Bal parti Ukrajna az 1667-es andruszovói békét követően a cári Oroszországhoz került, míg a Jobb parti Ukrajna a Lengyel–Litván Államszövetség része maradt. Öt évvel később, 1672-ben Podóliát elfoglalták az ottomán törökök, míg Kijev és Braclav Petro Dorosenko hetman uralma alá került, de 1681-ben ezeket a városokat is elfoglalták a törökök. Az 1683-as kahlenbergi csatát követően az 1699-ben megkötött karlócai béke a török uralom alatt lévő területeket a Lengyel–Litván Államszövetségnek juttatta vissza. A 18. század folyamán két kozák felkelésre is sor került a régióban. 1793-ban, Lengyelország második felosztásával az Orosz Birodalom annektálta a Jobb parti Ukrajnát, mely a Kisoroszországi kormányzóság része lett. A 19. században a lakosság többsége etnikailag ukrán volt, de a földbirtokosokat és a nemességet lengyelek, vagy ellengyelesedett ukránok alkották. A paraszti réteg görögkatolikus volt, de a 18. században, Lengyelország felosztása után, de még az 1839-es unió előtt visszatérítették őket az ortodox hitre. A 19. században a Jobb parti Ukrajna három kormányzósághoz, a Kijevi, a Volhíniai és a Podóliai kormányzósághoz tartozott az Orosz Birodalmon belül. Az első világháborút követően, a lengyel–szovjet háborút lezáró 1921-es rigai békeszerződésben a Jobb parti Ukrajna egyes részeit, így Volhíniát (a mai Volinyi területet), a Rivnei területet, valamint a Ternopili terület északi részét Lengyelország kapta meg. Lengyelország 1939-es megszállását követően a teljes Jobb parti Ukrajnát a Szovjetunió foglalta el és kebelezte be. A terület az Ukrán SZSZK része lett.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Jobb parti Ukrajna · Többet látni »
Kongresszusi Lengyelország
Kongresszusi Lengyelország vagy Kongresszusi Királyság, formálisan Lengyel Királyság, a bécsi kongresszus döntése értelmében 1815-ben az Orosz Birodalom védnöksége alatt létrehozott autonóm alkotmányos Lengyel Királyság, a Napóleon francia császár által létrehozott, 1807–1815 között fennállt Varsói Hercegség egyik utódállama.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Kongresszusi Lengyelország · Többet látni »
Lengyelország a felosztás korában (1795–1918)
A 18.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Lengyelország a felosztás korában (1795–1918) · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Litvánia · Többet látni »
Nagy emigráció
A nagy emigráció (lengyelül: Wielka Emigracja) a lengyel lakosság nagymértékű kivándorlása volt a megszállt, függetlenségét vesztett Lengyelországból a 19. század első felében.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Nagy emigráció · Többet látni »
November 29.
Névnapok: Taksony + Ilma, Filoméla, Filoména, Rápolt.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és November 29. · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Orosz Birodalom · Többet látni »
Varsó
Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Varsó · Többet látni »
Vilniusi Egyetem
A Vilniusi Egyetem 12 karával, 8 egyetemi intézetével és 10 kutatóközpontjával Litvánia legnagyobb felsőoktatási intézménye és Közép-Európa egyik legrégebbi egyeteme.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és Vilniusi Egyetem · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és 1830 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és 1831 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
