Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Lengyel Intézetek

Index Lengyel Intézetek

A pozsonyi Lengyel Intézet A Lengyel Intézetek Lengyelország hivatalos kulturális intézetei a világban.

42 kapcsolatok: Újdelhi, Bécs, Berlin, Brüsszel, Budapest, Bukarest, Düsseldorf, Európa, Külügyminisztérium (Lengyelország), Kijev, Lengyel Intézet (Budapest), Lengyelország, Lengyelország történelme, Lipcse (Németország), London, Madrid, Magyarország, Magyarország német megszállása, Május 24., Második világháború, Minszk, Moszkva, New York, Párizs, Pest (városrész), Pozsony, Prága, Róma, Rendszerváltás Magyarországon, Stockholm, Szófia, Szentpétervár, Tbiliszi, Tel-Aviv, Tokió, Vilnius, 1934, 1939, 1944, 1951, 1964, 1994.

Újdelhi

#ÁTIRÁNYÍTÁS Delhi.

Új!!: Lengyel Intézetek és Újdelhi · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Lengyel Intézetek és Bécs · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Új!!: Lengyel Intézetek és Berlin · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

Új!!: Lengyel Intézetek és Brüsszel · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Lengyel Intézetek és Budapest · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Bukarest · Többet látni »

Düsseldorf

Düsseldorf város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Düsseldorf · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Lengyel Intézetek és Európa · Többet látni »

Külügyminisztérium (Lengyelország)

A lengyel Külügyminisztérium (lengyelül: Ministerstwo Spraw Zagranicznych, lengyel rövidítése: MSZ) a Lengyel Köztársaság külpolitikájának kialakításáért és végrehajtásáért felelős minisztert - vagyis a külügyminisztert - támogató lengyel kormányzati hivatal.

Új!!: Lengyel Intézetek és Külügyminisztérium (Lengyelország) · Többet látni »

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Kijev · Többet látni »

Lengyel Intézet (Budapest)

A budapesti Lengyel Intézet a világszerte működő Lengyel Intézetek, Lengyelország hivatalos kulturális intézeteinek egyike.

Új!!: Lengyel Intézetek és Lengyel Intézet (Budapest) · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Lengyel Intézetek és Lengyelország · Többet látni »

Lengyelország történelme

Lengyelország címere Lengyelország történelme alatt tárgyaljuk egyrészt a mai Lengyelország területén élő népesség történelmét, a kezdetektől máig, másrészt a lengyel állam történelmét, megalakulásától máig (beleértve a felosztásokat is 1772–1918 között).

Új!!: Lengyel Intézetek és Lengyelország történelme · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Lipcse (Németország) · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: Lengyel Intézetek és London · Többet látni »

Madrid

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.

Új!!: Lengyel Intézetek és Madrid · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Lengyel Intézetek és Magyarország · Többet látni »

Magyarország német megszállása

#ÁTIRÁNYÍTÁS Margarethe hadművelet.

Új!!: Lengyel Intézetek és Magyarország német megszállása · Többet látni »

Május 24.

Névnapok: Eliza, Eszter + Csepel, Godvin, Hanka, Hanna, Jamina, Jana, Mária, Marióra, Miléna, Simeon, Simon, Sion, Szaffi, Szimóna, Szimonett, Szimonetta, Szofi, Szófia, Vanessza, Vásti, Véta, Vince, Zsófi, Zsófia.

Új!!: Lengyel Intézetek és Május 24. · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Második világháború · Többet látni »

Minszk

Minszk Belarusz fővárosa, a Minszki terület és a Minszki járás székhelye, egyben a Független Államok Közösségének a székhelye.

Új!!: Lengyel Intézetek és Minszk · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Moszkva · Többet látni »

New York

Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.

Új!!: Lengyel Intézetek és New York · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Párizs · Többet látni »

Pest (városrész)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Budapest.

Új!!: Lengyel Intézetek és Pest (városrész) · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Pozsony · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Lengyel Intézetek és Prága · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Lengyel Intézetek és Róma · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: Lengyel Intézetek és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Stockholm

Stockholm (latinul Holmia; finnül Tukholma) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Stockholm · Többet látni »

Szófia

Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Szófia · Többet látni »

Szentpétervár

Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.

Új!!: Lengyel Intézetek és Szentpétervár · Többet látni »

Tbiliszi

Tbiliszi Grúzia fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország kulturális, gazdasági és közlekedési központja.

Új!!: Lengyel Intézetek és Tbiliszi · Többet látni »

Tel-Aviv

Tel-Aviv-Jaffa (Tal-abib) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik.

Új!!: Lengyel Intézetek és Tel-Aviv · Többet látni »

Tokió

Tokió (Hepburn-átírással Tōkyō, szoros átírással Tókjó, hivatalosan: 東京都, átírással: Tōkyō-to. 1868-ig: Edo) Japán fővárosa, közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye.

Új!!: Lengyel Intézetek és Tokió · Többet látni »

Vilnius

Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Lengyel Intézetek és Vilnius · Többet látni »

1934

A Nemzet Vértanúinak emlékműve.

Új!!: Lengyel Intézetek és 1934 · Többet látni »

1939

Nincs leírás.

Új!!: Lengyel Intézetek és 1939 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Lengyel Intézetek és 1944 · Többet látni »

1951

Nincs leírás.

Új!!: Lengyel Intézetek és 1951 · Többet látni »

1964

Nincs leírás.

Új!!: Lengyel Intézetek és 1964 · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Lengyel Intézetek és 1994 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »