Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Bükkszenterzsébet, Darázs-patak, Domonkos-patak, Duna, Fekete-tenger, Heves vármegye, Jászjákóhalma, Magyarország, Mátra, Mocsolyás-patak, Nagy-völgyi-patak (Heves vármegye), Pétervására, Szentdomonkos, Szolnok, Tarna (patak), Tarnalelesz, Tengerszint feletti magasság, Tisza, Zagyva.
Bükkszenterzsébet
Bükkszenterzsébet község az Észak-Magyarországi régióban, Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Leleszi-patak és Bükkszenterzsébet · Többet látni »
Darázs-patak
A Darázs-patak a Mátrában ered, Bükkszenterzsébet településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 340 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Leleszi-patak és Darázs-patak · Többet látni »
Domonkos-patak
A Domonkos-patak a Heves-Borsodi-dombságban ered, Szentdomonkos településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Leleszi-patak és Domonkos-patak · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Leleszi-patak és Duna · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: Leleszi-patak és Fekete-tenger · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Leleszi-patak és Heves vármegye · Többet látni »
Jászjákóhalma
Jászjákóhalma község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
Új!!: Leleszi-patak és Jászjákóhalma · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Leleszi-patak és Magyarország · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Leleszi-patak és Mátra · Többet látni »
Mocsolyás-patak
A Mocsolyás-patak a Heves–Borsodi-dombságban ered, Tarnalelesz településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 310 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Leleszi-patak és Mocsolyás-patak · Többet látni »
Nagy-völgyi-patak (Heves vármegye)
A Nagy-völgyi-patak a Heves-Borsodi-dombság ered, Tarnalelesz településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Leleszi-patak és Nagy-völgyi-patak (Heves vármegye) · Többet látni »
Pétervására
Pétervására város Heves vármegyében; a Pétervásárai járás központja, a vármegye legkisebb városa.
Új!!: Leleszi-patak és Pétervására · Többet látni »
Szentdomonkos
Szentdomonkos község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Leleszi-patak és Szentdomonkos · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Leleszi-patak és Szolnok · Többet látni »
Tarna (patak)
A Tarna forrása az OpenTopoMApt térképen (https://opentopomap.org/#map.
Új!!: Leleszi-patak és Tarna (patak) · Többet látni »
Tarnalelesz
Tarnalelesz község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Leleszi-patak és Tarnalelesz · Többet látni »
Tengerszint feletti magasság
ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.
Új!!: Leleszi-patak és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Leleszi-patak és Tisza · Többet látni »
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
