Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
37 kapcsolatok: Afrika, Alfred Wegener, Appalache-hegység, Arábia, Atlanti-óceán, Észak-Amerika, Baltikum, Devon (időszak), Egyesült Királyság, Eljegesedés, Eurázsia, Európa, Gondwana (őskontinens), Grönland, Időszak (földtörténet), Indiai szubkontinens, Kambrium, Karbon, Kazahsztán, Kína, Kora jura, Kora kréta, Lemeztektonika, Mezozoikum, Németország, Paleocén, Pangea, Prekambrium, Rodinia, Szén, Szibéria, Szilur, Szuperkontinens, Tűzhányó, Tethys-óceán, Triász, Virginia.
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Laurázsia és Afrika · Többet látni »
Alfred Wegener
Alfred Lothar Wegener (Berlin, 1880. november 1. – Grönland, 1930. november) német meteorológus, sarkkutató és földtantudós.
Új!!: Laurázsia és Alfred Wegener · Többet látni »
Appalache-hegység
Felépítése, vonulatai Az Appalache-hegység (franciául: les Appalaches) hegységrendszer Észak-Amerikában.
Új!!: Laurázsia és Appalache-hegység · Többet látni »
Arábia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab-félsziget.
Új!!: Laurázsia és Arábia · Többet látni »
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Új!!: Laurázsia és Atlanti-óceán · Többet látni »
Észak-Amerika
Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.
Új!!: Laurázsia és Észak-Amerika · Többet látni »
Baltikum
A Baltikum országai A Baltikum (más szóval Balti régió vagy Balti térség) a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjainak nem minden esetben egyértelmű elnevezése.
Új!!: Laurázsia és Baltikum · Többet látni »
Devon (időszak)
Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.
Új!!: Laurázsia és Devon (időszak) · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Laurázsia és Egyesült Királyság · Többet látni »
Eljegesedés
Eljegesedés (illusztráció) Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki.
Új!!: Laurázsia és Eljegesedés · Többet látni »
Eurázsia
Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.
Új!!: Laurázsia és Eurázsia · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Laurázsia és Európa · Többet látni »
Gondwana (őskontinens)
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
Új!!: Laurázsia és Gondwana (őskontinens) · Többet látni »
Grönland
Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.
Új!!: Laurázsia és Grönland · Többet látni »
Időszak (földtörténet)
Az időszak (vagy periódus) a földtörténeti időskálán az időnél rövidebb egység, az időt tagolja részekre.
Új!!: Laurázsia és Időszak (földtörténet) · Többet látni »
Indiai szubkontinens
Az Indiai szubkontinens Az Indiai szubkontinens Ázsiának az a régiója, amely az indo-ausztráliai tektonikus lemezen fekszik.
Új!!: Laurázsia és Indiai szubkontinens · Többet látni »
Kambrium
Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.
Új!!: Laurázsia és Kambrium · Többet látni »
Karbon
Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.
Új!!: Laurázsia és Karbon · Többet látni »
Kazahsztán
Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.
Új!!: Laurázsia és Kazahsztán · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Laurázsia és Kína · Többet látni »
Kora jura
A Három Pátriárka sziklái a Zion Nemzeti Parkban (Utah, Amerikai Egyesült Államok) jól látható kora jura formációkat mutatnak, alulról felfelé haladva: a Wingate Homokkő, a Kayenta Formáció és a Navahó Homokkő. A kora jura (vagy a kőzettani felosztásban alsó jura, illetve európai szövegekben ma is gyakran liász) a jura földtörténeti időszak három kora közül a legkorábbi.
Új!!: Laurázsia és Kora jura · Többet látni »
Kora kréta
A kora kréta vagy kőzetrétegtani nevén alsó kréta a kréta földtörténeti időszak két korszaka közül a korábbi.
Új!!: Laurázsia és Kora kréta · Többet látni »
Lemeztektonika
A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.
Új!!: Laurázsia és Lemeztektonika · Többet látni »
Mezozoikum
A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.
Új!!: Laurázsia és Mezozoikum · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Laurázsia és Németország · Többet látni »
Paleocén
A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.
Új!!: Laurázsia és Paleocén · Többet látni »
Pangea
A Pangea vagy Pangaea (ógörög Παγγαία, azaz „az egész föld”) az a szuperkontinens, amely a paleozoikum és mezozoikum korszakokban létezett és amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens.
Új!!: Laurázsia és Pangea · Többet látni »
Prekambrium
A prekambrium az első földtörténeti idő, amely a Föld kialakulásától a szilárd vázú állatok megjelenéséig tartott.
Új!!: Laurázsia és Prekambrium · Többet látni »
Rodinia
Rodinia (az orosz родина, „anyaföld” szóból) a legrégibb ismert szuperkontinens, amely a neoproterozoikum földtörténeti időben jött létre, mintegy egymilliárd évvel ezelőtt, de mintegy 800 millió évvel ezelőtt nyolc kisebb kontinensre szakadt szét.
Új!!: Laurázsia és Rodinia · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Laurázsia és Szén · Többet látni »
Szibéria
Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь, Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.
Új!!: Laurázsia és Szibéria · Többet látni »
Szilur
A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.
Új!!: Laurázsia és Szilur · Többet látni »
Szuperkontinens
A geológiában a szuperkontinens a Föld legtöbb vagy összes kontinentális tömbjének vagy kratonjának (a szárazföldek embrionális ősei) egyesülése egységes, hatalmas szárazfölddé.
Új!!: Laurázsia és Szuperkontinens · Többet látni »
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Új!!: Laurázsia és Tűzhányó · Többet látni »
Tethys-óceán
A Tethys-óceán két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el a mezozoikum idején, az Indiai-óceán megjelenése előtt.
Új!!: Laurázsia és Tethys-óceán · Többet látni »
Triász
A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.
Új!!: Laurázsia és Triász · Többet látni »
Virginia
Virginia (IPA), (hivatalos angol elnevezéssel Commonwealth of Virginia) az Amerikai Egyesült Államok egyik alapító tagállama.
Új!!: Laurázsia és Virginia · Többet látni »
