Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Almás (Horvátország), Bácskertes, Bronzkor, Budapest, Budapest XVII. kerülete, Drávaköz, Eszék, Eszék-Baranya megye, Falu, Gyulafehérvár, Horvát nyelv, Horvátország, Horvátországi háború, Horvátországi magyarok, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, I. Béla magyar király, II. András magyar király, Jézus, Kislippó, Kopács, Laskai Csókás Péter, Magyarbóly, Magyarország, Mohács, Rákóczi-szabadságharc, Szegedi Kis István, Szekszárd, Sztárai Mihály, Vaskor, Várdaróc, 1212, 1433, 1587.
Almás (Horvátország)
Almás (horvátul Aljmaš, németül Apfeldorf) falu Horvátország Eszék-Baranya megyéjében.
Új!!: Laskó (település) és Almás (Horvátország) · Többet látni »
Bácskertes
Bácskertes (vagy Kupuszina, szerbül Купусина / Kupusina) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.
Új!!: Laskó (település) és Bácskertes · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Laskó (település) és Bronzkor · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Laskó (település) és Budapest · Többet látni »
Budapest XVII. kerülete
| név.
Új!!: Laskó (település) és Budapest XVII. kerülete · Többet látni »
Drávaköz
Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.
Új!!: Laskó (település) és Drávaköz · Többet látni »
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Új!!: Laskó (település) és Eszék · Többet látni »
Eszék-Baranya megye
Eszék-Baranya megye (horvátul Osječko-baranjska županija) Kelet-Horvátország egyik megyéje.
Új!!: Laskó (település) és Eszék-Baranya megye · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Laskó (település) és Falu · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Laskó (település) és Gyulafehérvár · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Laskó (település) és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Laskó (település) és Horvátország · Többet látni »
Horvátországi háború
A horvátországi háború Horvátország függetlenségéért vívott háborúja 1991–1995 között a szerb irányítás alatt álló Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a horvátországi szerbek katonai és félkatonai erői ellen.
Új!!: Laskó (település) és Horvátországi háború · Többet látni »
Horvátországi magyarok
Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ – Eszék Horvátországi magyarok térképe Horvátországi magyarok alatt a Horvátországban élő magyar kisebbséget értjük.
Új!!: Laskó (település) és Horvátországi magyarok · Többet látni »
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) (horvátul: Demokratska zajednica Mađara Hrvatske) egy Horvátországban működő magyar kisebbségi érdekvédelmi szervezet.
Új!!: Laskó (település) és Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége · Többet látni »
I. Béla magyar király
A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.
Új!!: Laskó (település) és I. Béla magyar király · Többet látni »
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Új!!: Laskó (település) és II. András magyar király · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Laskó (település) és Jézus · Többet látni »
Kislippó
Kislippó község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Laskó (település) és Kislippó · Többet látni »
Kopács
Kopács (szerbül Копачево / Kopačevo, horvátul Kopačevo) falu Horvátországban Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Laskó (település) és Kopács · Többet látni »
Laskai Csókás Péter
Laskai Csókás Péter, latin nevén Petrus Monedulatus Lascovius Barovius vagy …de Barovia (Laskó, ? – Gyulafehérvár, 1587.) református lelkész, teológus, iskolaigazgató.
Új!!: Laskó (település) és Laskai Csókás Péter · Többet látni »
Magyarbóly
Magyarbóly község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Laskó (település) és Magyarbóly · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Laskó (település) és Magyarország · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Laskó (település) és Mohács · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Laskó (település) és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Szegedi Kis István
Szegedi Kis István, Lapis András alkotása, 2002 Szegedi Kis István (Szeged, 1505 – Ráckeve, 1572. május 2.) református lelkész, teológus, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1563-tól haláláig.
Új!!: Laskó (település) és Szegedi Kis István · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Laskó (település) és Szekszárd · Többet látni »
Sztárai Mihály
Emléktáblája Gyulán Sztárai Mihály (Sztára, 1500 körül – Pápa, 1575 eleje (?)) reformátor, evangélikus lelkész, a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1553-tól haláláig, énekszerző, a 16. századi magyar irodalom jelentős alakja.
Új!!: Laskó (település) és Sztárai Mihály · Többet látni »
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Új!!: Laskó (település) és Vaskor · Többet látni »
Várdaróc
A drávaszögi Várdaróc (korábban Darócz, horvátul Vardarac, németül Drauch) falu 12 kilométerre északra helyezkedik el Eszék városától.
Új!!: Laskó (település) és Várdaróc · Többet látni »
1212
Nincs leírás.
Új!!: Laskó (település) és 1212 · Többet látni »
1433
Nincs leírás.
Új!!: Laskó (település) és 1433 · Többet látni »
1587
Nincs leírás.
Új!!: Laskó (település) és 1587 · Többet látni »
