KimenőBeérkező

🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!

Tartalomjegyzék

1. 28 kapcsolatok: Alföld, Angster orgona- és harmóniumgyár, Batthyány család, Dég, Dunai svábok, Első világháború, Enying, Enyingi járás, Evangélikus kereszténység, Fejér vármegye, Getszemáni-kert, Hornig Károly, Jézus, Kálvinizmus, Mezőföld, Mezőkomárom, Nagyközség (önkormányzati rendszer), Ozora, Pécs, Pliocén, Som (település), Tótok, 1993, 64 104-es mellékút (Magyarország), 64-es főút (Magyarország), 6402-es mellékút (Magyarország), 6404-es mellékút (Magyarország), 65-ös főút (Magyarország).

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Megnézni Lajoskomárom és Alföld

Angster orgona- és harmóniumgyár

Az Angster orgona- és harmóniumgyár 1867–1949 között működött Pécsett, a Mária utca 35.

Megnézni Lajoskomárom és Angster orgona- és harmóniumgyár

Batthyány család

II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.

Megnézni Lajoskomárom és Batthyány család

Dég

Dég község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.

Megnézni Lajoskomárom és Dég

Dunai svábok

A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.

Megnézni Lajoskomárom és Dunai svábok

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Megnézni Lajoskomárom és Első világháború

Enying

Enying falu Fejér vármegyében, a Mezőföld nyugati peremén, az Enyingi-háton.

Megnézni Lajoskomárom és Enying

Enyingi járás

A Enyingi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Megnézni Lajoskomárom és Enyingi járás

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.

Megnézni Lajoskomárom és Evangélikus kereszténység

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Megnézni Lajoskomárom és Fejér vármegye

Getszemáni-kert

A Getszemáni vagy Gecsemáné kertje (héber: Gat Smanim גת שמנים) Jeruzsálem óvárosától keletre található, az Olajfák hegyének lábánál.

Megnézni Lajoskomárom és Getszemáni-kert

Hornig Károly

Báró Hornig Károly http://www.nevpont.hu/view/6569 veszprémi püspök, bíboros.

Megnézni Lajoskomárom és Hornig Károly

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Megnézni Lajoskomárom és Jézus

Kálvinizmus

A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.

Megnézni Lajoskomárom és Kálvinizmus

Mezőföld

A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.

Megnézni Lajoskomárom és Mezőföld

Mezőkomárom

Mezőkomárom község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.

Megnézni Lajoskomárom és Mezőkomárom

Nagyközség (önkormányzati rendszer)

A nagyközség a községek egyik jogi kategóriája Magyarországon.

Megnézni Lajoskomárom és Nagyközség (önkormányzati rendszer)

Ozora

Ozora község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Megnézni Lajoskomárom és Ozora

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Megnézni Lajoskomárom és Pécs

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Megnézni Lajoskomárom és Pliocén

Som (település)

Som község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Megnézni Lajoskomárom és Som (település)

Tótok

Felvidéki tót viselet a 19. században A tótok a szlovákok, szlavónok és szlovének korábbi exonímája (azaz külső megnevezése) volt, amivel a magyarok illették őket.

Megnézni Lajoskomárom és Tótok

1993

START-II aláírásakor.

Megnézni Lajoskomárom és 1993

64 104-es mellékút (Magyarország)

A 64 104-es számú mellékút egy öt számjegyű, bő 5 kilométeres hosszúságú mellékút Fejér vármegye délnyugati részén.

Megnézni Lajoskomárom és 64 104-es mellékút (Magyarország)

64-es főút (Magyarország)

A 64-es számú főút a Tolna vármegyei Simontornyát köti össze a Fejér vármegye délnyugati részén fekvő Enyinggel, a 61-es főutat a 7-es főúttal.

Megnézni Lajoskomárom és 64-es főút (Magyarország)

6402-es mellékút (Magyarország)

A 6402-es számú mellékút egy négy számjegyű, körülbelül 24 kilométeres hosszúságú mellékút a Dunántúlon.

Megnézni Lajoskomárom és 6402-es mellékút (Magyarország)

6404-es mellékút (Magyarország)

A 6404-es számú mellékút egy négy számjegyű, körülbelül tizenkét és fél kilométeres hosszúságú mellékút Fejér vármegye délnyugati részén; Enyinget köti össze Lajoskomárommal, feltárva a város déli külterületeit is.

Megnézni Lajoskomárom és 6404-es mellékút (Magyarország)

65-ös főút (Magyarország)

A 65-ös számú főút egy két számjegyű főút Tolna és Somogy vármegyékben, az előbbi székhelyét, Szekszárdot köti össze a Balaton fővárosával, Siófokkal.

Megnézni Lajoskomárom és 65-ös főút (Magyarország)

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek