Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Április 10., Güstrow, Gebhard Leberecht von Blücher, Harmincéves háború, I. Péter orosz cár, II. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Mecklenburg-Schwerin, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Német Demokratikus Köztársaság, Rostock, Rostock járás, Rostock-Laage repülőtér, Teterow, 1858, 1945, 1984.
Április 10.
Névnapok: Zsolt + Ezékiel, Fulvia, Polidor, Radamesz.
Új!!: Laage és Április 10. · Többet látni »
Güstrow
Güstrow város Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában, Rostock járás székhelye.
Új!!: Laage és Güstrow · Többet látni »
Gebhard Leberecht von Blücher
Gebhard Leberecht von Blücher, Wahlstatt hercege (Toitenwinkel (Rostock mellett, 1742. december 16. – Krieblowitz (Szilézia, ma: Krobielowice, Lengyelország, 1819. szeptember 12.) porosz tábornagy (Generalfeldmarschall), sikeres hadvezér, a Napóleon elleni háborúkban a porosz királyi haderő parancsnoka a lipcsei népek csatájában (1813) és a waterlooi csatában. Beceneve Előre marsall (Marschall Vorwärts) volt.
Új!!: Laage és Gebhard Leberecht von Blücher · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Laage és Harmincéves háború · Többet látni »
I. Péter orosz cár
I.
Új!!: Laage és I. Péter orosz cár · Többet látni »
II. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg
II.
Új!!: Laage és II. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg · Többet látni »
Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Mecklenburg-Elő-Pomeránia (németül: Mecklenburg-Vorpommern) Németország egyik tartománya az ország északkeleti részén, fővárosa Schwerin.
Új!!: Laage és Mecklenburg-Elő-Pomeránia · Többet látni »
Mecklenburg-Schwerin
Mecklenburg-Schwerin egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.
Új!!: Laage és Mecklenburg-Schwerin · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Laage és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Új!!: Laage és Német Demokratikus Köztársaság · Többet látni »
Rostock
Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.
Új!!: Laage és Rostock · Többet látni »
Rostock járás
Rostock járás egy járás Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban.
Új!!: Laage és Rostock járás · Többet látni »
Rostock-Laage repülőtér
250px 250px 250px A Heinkel He 178 másolata a Rostock-Laage repülőtéren A Rostock-Laagei repülőtér (németül Flughafen Rostock-Laage, IATA: RLG, ICAO: ETNL) nemzetközi repülőtér Németországban.
Új!!: Laage és Rostock-Laage repülőtér · Többet látni »
Teterow
Egy teterowi útmutató Teterow város a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában.
Új!!: Laage és Teterow · Többet látni »
1858
Nincs leírás.
Új!!: Laage és 1858 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Laage és 1945 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Laage és 1984 · Többet látni »
