Tartalomjegyzék
70 kapcsolatok: Báthori-család, Bâlc moldvai fejedelem, Belső-Szolnok vármegye, Budapest, Debrecen, Doboka vármegye, Domokos (Románia), Drágffy család, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Fényes Elek, Fogaras vidéke, Gubernium, Gutin-hegység, I. Lajos magyar király, Jobbágy, Kapnikbánya, Kápolnokmonostor, Kötelesmező, Közép-Szolnok vármegye, Kővár vára, Kővárhosszúfalu, Kemény János (fejedelem), Kisnyíres, Koltó, Koltói kastély, Koltókatalin, Kornis család, Kraszna vármegye, Lápos (folyó), Lápos-hegység, Lipszky János, Magyarberkesz, Magyarlápos, Máramaros, Mikes család, Miszmogyorós, Misztótfalu, Mutos, Nagybánya, Nagybozinta, Nagynyíres, Nagysomkút, Naszód, Oláhtótfalu, Partium, Rákóczi-szabadságharc, Románok, Sülelmed, Somosfalva, ... Bővíteni index (20 több) »
Báthori-család
Az ecsedi vár (1688) publisher.
Megnézni Kővárvidék és Báthori-család
Bâlc moldvai fejedelem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Balk moldvai fejedelem.
Megnézni Kővárvidék és Bâlc moldvai fejedelem
Belső-Szolnok vármegye
Belső-Szolnok vármegye (latinul Comitatus Szolnok Interior, németül Innere Szolnoker Gespanschaft, románul: Comitatul Solnocul Interior) Magyarország egyik történelmi vármegyéje volt Erdélyben.
Megnézni Kővárvidék és Belső-Szolnok vármegye
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Kővárvidék és Budapest
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Kővárvidék és Debrecen
Doboka vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Megnézni Kővárvidék és Doboka vármegye
Domokos (Románia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Domokos (település).
Megnézni Kővárvidék és Domokos (Románia)
Drágffy család
''I. Drágos, Moldva fejedelme'', egy 19. századbeli festményen bélyeg bélyeg A bélteki Drágffy-család Oláhországból származik, ahol tekintélyes bojárok voltak.
Megnézni Kővárvidék és Drágffy család
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Kővárvidék és Erdély
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Megnézni Kővárvidék és Erdélyi Fejedelemség
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Megnézni Kővárvidék és Fényes Elek
Fogaras vidéke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fogarasföld.
Megnézni Kővárvidék és Fogaras vidéke
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
Megnézni Kővárvidék és Gubernium
Gutin-hegység
A Gutin-hegység vagy Gutin hegység a Keleti-Kárpátok belső vonulatában, a Vihorlát–Gutin-hegyvidékben.
Megnézni Kővárvidék és Gutin-hegység
I. Lajos magyar király
I.
Megnézni Kővárvidék és I. Lajos magyar király
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Megnézni Kővárvidék és Jobbágy
Kapnikbánya
Kapnikbánya (románul Cavnic) város Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Kapnikbánya
Kápolnokmonostor
Kápolnokmonostor település Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Kápolnokmonostor
Kötelesmező
Kötelesmező falu Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Kötelesmező
Közép-Szolnok vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szilágy vármegye Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi.
Megnézni Kővárvidék és Közép-Szolnok vármegye
Kővár vára
Kővár egy régi metszeten, a Lápos folyóval Kővár vára, mely egykor a róla elnevezett Kővárvidék központja is volt, az erdélyi Berkeszpataka község területén található.
Megnézni Kővárvidék és Kővár vára
Kővárhosszúfalu
Kővárhosszúfalu, 1913-ig Hosszúfalu (korábban Hosufalău) falu Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Kővárhosszúfalu
Kemény János (fejedelem)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kemény János erdélyi fejedelem.
Megnézni Kővárvidék és Kemény János (fejedelem)
Kisnyíres
Kisnyíres település Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Kisnyíres
Koltó
Koltó (románul Coltău) falu Romániában Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Koltó
Koltói kastély
#ÁTIRÁNYÍTÁS Teleki-kastély (Koltó).
Megnézni Kővárvidék és Koltói kastély
Koltókatalin
Koltókatalin (Cătălina), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Koltókatalin
Kornis család
archivedate.
Megnézni Kővárvidék és Kornis család
Kraszna vármegye
Mátyás király halálakor Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt.
Megnézni Kővárvidék és Kraszna vármegye
Lápos (folyó)
A Lápos a Szamos jobb oldali mellékfolyója Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Lápos (folyó)
Lápos-hegység
A Lápos-hegység a Vihorlát–Gutin-hegyvidék egyik legkeletibb tagja, több oldalággal.
Megnézni Kővárvidék és Lápos-hegység
Lipszky János
Lipszky János (Szedlicsna (Trencsén vármegye), 1766. április 10. – Szedlicsna, 1826. május 2.). magyar huszártiszt, kiemelkedő térképész.
Megnézni Kővárvidék és Lipszky János
Magyarberkesz
Magyarberkesz, 1910-ig Sárosmagyarberkesz (románul Berchez) falu Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Magyarberkesz
Magyarlápos
A római katolikus templom Magyarlápos (románul Târgu Lăpuș, korábban Lăpușul Unguresc, németül Laposch, jiddisül לאפוש) város Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Magyarlápos
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Megnézni Kővárvidék és Máramaros
Mikes család
A gróf '''zabolai Mikes család''' címere (a Siebmacher féle könyvből) A zabolai Mikes család székely eredetű család, mely 1693-tól bárói, 1696-tól grófi rangra emelkedett.
Megnézni Kővárvidék és Mikes család
Miszmogyorós
Miszmogyorós város Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Miszmogyorós
Misztótfalu
Misztótfalu (románul Tăuţii de Jos) Miszmogyorós város része Romániában Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Misztótfalu
Mutos
Mutos település Romániában, Szilágy megyében.
Megnézni Kővárvidék és Mutos
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Megnézni Kővárvidék és Nagybánya
Nagybozinta
Nagybozinta falu Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Nagybozinta
Nagynyíres
Nagynyíres falu Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Nagynyíres
Nagysomkút
Nagysomkút (románul Șomcuta Mare, németül Gross-Schomkut) fiatal város Romániában Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Nagysomkút
Naszód
Naszód (románul Năsăud, németül Nussdorf vagy Nassod, szászul Nassendref) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Kővárvidék és Naszód
Oláhtótfalu
Oláhtótfalu (románul Sârbi (Fărcașa)) település Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Oláhtótfalu
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Megnézni Kővárvidék és Partium
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Megnézni Kővárvidék és Rákóczi-szabadságharc
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Kővárvidék és Románok
Sülelmed
A Szent Arkangyalok fatemplom Sülelmed (korábban Șilimeghiu) város Romániában, Máramaros megyében, a történeti Szilágyságban.
Megnézni Kővárvidék és Sülelmed
Somosfalva
Somosfalva (Cornești), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Somosfalva
Szabados (történelem)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Libertinus.
Megnézni Kővárvidék és Szabados (történelem)
Szamos
A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Megnézni Kővárvidék és Szamos
Szamosardó
Szamosardó (románul Arduzel) település Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Szamosardó
Szamossósmező
Szamossósmező település Romániában, Szilágy megyében.
Megnézni Kővárvidék és Szamossósmező
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Megnézni Kővárvidék és Szatmár vármegye
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Megnézni Kővárvidék és Szatmárnémeti
Szilágy vármegye
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Kővárvidék és Szilágy vármegye
Szilágycseh
Szilágycseh (románul Cehu Silvaniei) város Romániában, Szilágy megyében, Zilahtól 31 km-re észak-északkeletre.
Megnézni Kővárvidék és Szilágycseh
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Megnézni Kővárvidék és Szláv nyelvek
Szolgabíró
A szolgabíró (latinul Iudex nobilium ~ a nemesek bírája; németül Stuhlrichter) a nemesi és polgári vármegyerendszer tisztviselője, aki igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatokat látott el, eleinte a nemesség, később a jobbágyság és a polgárság számára is.
Megnézni Kővárvidék és Szolgabíró
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Kővárvidék és Szolnok-Doboka vármegye
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Megnézni Kővárvidék és Tatárjárás
Teleki család
A gróf széki Teleki család Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja.
Megnézni Kővárvidék és Teleki család
Teleki Mihály (főgenerális)
Széki gróf Teleki Mihály (Nagyvárad, 1634. – Zernest, 1690. augusztus 21.) Erdély főgenerálisa, I. Apafi Mihály fejedelem főtanácsosa.
Megnézni Kővárvidék és Teleki Mihály (főgenerális)
Turbóca
Turbóca település Romániában, Szilágy megyében.
Megnézni Kővárvidék és Turbóca
Urbárium
Az urbárium a magyar jogtörténetben a jobbágynak földesura iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, szokásjogon vagy tételes jogon alapuló szabályrendszer volt.
Megnézni Kővárvidék és Urbárium
Zaránd vármegye
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Megnézni Kővárvidék és Zaránd vármegye
Zazár
Zazár falu Romániában, Máramaros megyében.
Megnézni Kővárvidék és Zazár
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Megnézni Kővárvidék és 1857
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Megnézni Kővárvidék és 1876-os megyerendezés
Ismert mint Kővár-vidék.