Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
43 kapcsolatok: Angol nyelv, Aradi Viktor, Bécs, Berlin, Borbándi Gyula, Brassói Lapok (napilap), Bukarest, Demokratikus, Február 27., Ferenczy Károly (festő), Ferenczy Noémi, Francia nyelv, Jász Dezső (hadtörténész), Jilava, Joszif Visszarionovics Sztálin, Kacsó Sándor (újságíró), Köblös Elek, Kolozsvár, Korunk, Kun Béla (népbiztos), Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyar nyelv, Magyarország, Markovits Rodion, München, Moszkva, Nagybánya, Nagybányai művésztelep, Német nyelv, Németország, Nyikolaj Ivanovics Buharin, Október 2., Orosz nyelv, Oroszok, Román nyelv, Románia, Sík Endre (diplomata), Szabad Európa Rádió, Szeged, Tiszatáj, 1896, 1930-as évek, 1970.
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Angol nyelv · Többet látni »
Aradi Viktor
Aradi Viktor (Pankota, 1883. február 22. – Szovjetunió, 1937 körül) magyar geológus, szociológus, történész, publicista.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Aradi Viktor · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Bécs · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Berlin · Többet látni »
Borbándi Gyula
Borbándi Gyula (Budapest, 1919. szeptember 24. – Budapest, 2014. július 23.) Széchenyi-díjas magyar író, történész, szerkesztő.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Borbándi Gyula · Többet látni »
Brassói Lapok (napilap)
A Brassói Lapok politikai napilap, amely 1895.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Brassói Lapok (napilap) · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Bukarest · Többet látni »
Demokratikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Demokratikus · Többet látni »
Február 27.
Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Február 27. · Többet látni »
Ferenczy Károly (festő)
Madárdal Önarckép, 1893 Ferenczy Károly (született Freund) (Bécs, 1862. február 8. – Budapest, 1917. március 18.) magyar festő, a nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Ferenczy Károly (festő) · Többet látni »
Ferenczy Noémi
Ferenczy Noémi (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1957. december 20.) gobelinművész, festőművész, a legkiemelkedőbb magyar gobelinművészek egyike.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Ferenczy Noémi · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Francia nyelv · Többet látni »
Jász Dezső (hadtörténész)
Jász Dezső (született Lichtschein), álnevein: D. Cosma, Paul Jansen, D. Jonescu, Paul Kessler, Lestian, Juan de Pablo, (Nagykároly, 1897. december 15. – Berlin, 1981. október 11.) erdélyi magyar szerkesztő, író, dandárparancsnok, hadtörténész.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Jász Dezső (hadtörténész) · Többet látni »
Jilava
Jilava (magyarul Zsiláva), község és falu Ilfov megyében, Munténiában, Romániában.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Jilava · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Kacsó Sándor (újságíró)
Kacsó Sándor írói álneve: Őrhegyi Sándor (Mikháza, 1901. február 21. – Kolozsvár, 1984. február 17.) erdélyi magyar író, szerkesztő, közíró, baloldali politikus.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Kacsó Sándor (újságíró) · Többet látni »
Köblös Elek
Köblös Elek (Sáromberke, 1887. május 12. – Szovjetunió, 1938. október 9.) szerkesztő, publicista, a kommunista mozgalom résztvevője.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Köblös Elek · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Kolozsvár · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Korunk · Többet látni »
Kun Béla (népbiztos)
Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Kun Béla (népbiztos) · Többet látni »
Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)
A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Magyarország · Többet látni »
Markovits Rodion
A Szibériai Újság szerkesztői Markovits Rodion, Markovits Jakab (Kisgérce, 1884. július 15. – Temesvár, 1948. augusztus 27.) magyar író, újságíró.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Markovits Rodion · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és München · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Moszkva · Többet látni »
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Nagybánya · Többet látni »
Nagybányai művésztelep
Ferenczy Károly ''Dombtetőn'' (1901) Maticska Jenő ''Nagybányai táj'' Maticska Jenő ''A Zazar partján'' Galimberti Sándor: Nagybánya, c. 1910 Thorma János ''Tavasz Nagybányán'' (1934) Thorma János ''Festőnő'' (1934) A nagybányai festőiskola a modern magyar festőművészetet elindító mozgalom, ami 1896-tól kezdve a nagybányai művésztelepen bontakozott ki, és csak a második világháború vetett véget működésének.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Nagybányai művésztelep · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Német nyelv · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Németország · Többet látni »
Nyikolaj Ivanovics Buharin
Nyikolaj Ivanovics Buharin (orosz nyelven: Николай Иванович Бухарин; Moszkva, 1888. október 9.Gerg. – Moszkva, 1938. március 15.Gerg.) bolsevik forradalmár (részt vett az 1905. és az 1917. évi orosz forradalmakban is), szovjet politikus, marxista gondolkodó és filozófus, közgazdász.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Nyikolaj Ivanovics Buharin · Többet látni »
Október 2.
Névnapok: Petra + Berengár, Örs, Petrina, Tamás, Tomaj.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Október 2. · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Orosz nyelv · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Oroszok · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Románia · Többet látni »
Sík Endre (diplomata)
Sík Endre (Budapest, 1891. április 2. – Budapest, 1978. április 10.) diplomata, külügyminiszter, jogász, író, történész.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Sík Endre (diplomata) · Többet látni »
Szabad Európa Rádió
A Szabad Európa Rádiót és testvérszervezetét, a Szabadság Rádiót (SZER, angolul Radio Free Europe/Radio Liberty, rövidítve: RFE/RL) az Amerikai Egyesült Államok kormánya hozta létre a hidegháború kezdetén azzal a céllal, hogy híreket és információkat sugározzon Kelet-Európába, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre azokba az országokba, ahol „a kormányzatok betiltották vagy akadályozzák az információk szabad áramlását”.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Szabad Európa Rádió · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Szeged · Többet látni »
Tiszatáj
A Tiszatáj 1947 márciusa óta Szegeden megjelenő irodalmi, művészeti, társadalmi és tudományos folyóirat.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és Tiszatáj · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és 1896 · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és 1930-as évek · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Kőrösi-Krizsán Sándor és 1970 · Többet látni »
