Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
61 kapcsolatok: Újszövetség, Belgrád, Biblia, Burgenland, December 22., Evangélikus, Felsőszentbenedek, Felvilágosodás, Gradišćei nyelv, Győr, Győr-Moson-Sopron vármegye, Halle an der Saale, Jurij Dalmatin, Kaposvár, Kardos János (evangélikus lelkész), Küzmics Miklós, Kollár Péter, Lelkipásztor, Magyarország, Magyarországi szlovének, Mura (Dráva), Muravidék, Nacionalizmus, Németország, Nemescsó, Pedagógus, Pozsony, Pozsonyi Evangélikus Líceum, Primož Trubar, Regede, Sűrűház, Somogy vármegye, Surd, Szelmár István, Szily János (püspök), Szlovén nyelv, Szlovénia, Szorbok, Tótság, Terplán Sándor, Torkos József, Vas vármegye, Változó Világ, Vend nyelv, Vendvidék, Zsoltárok könyve, 17. század, 1715, 1723, 1751, ..., 1752, 1753, 1754, 1755, 1771, 1779, 18. század, 1817, 1848, 1883, 1928. Bővíteni index (11 több) »
Újszövetség
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.
Új!!: Küzmics István és Újszövetség · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Küzmics István és Belgrád · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Küzmics István és Biblia · Többet látni »
Burgenland
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.
Új!!: Küzmics István és Burgenland · Többet látni »
December 22.
Névnapok: Zénó + Anikó, Flavián, Flávió, Fláviusz, Judit, Jutta, Némó, Nina, Ninell, Teofánia, Tifani, Xavéria.
Új!!: Küzmics István és December 22. · Többet látni »
Evangélikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evangélikus kereszténység.
Új!!: Küzmics István és Evangélikus · Többet látni »
Felsőszentbenedek
Felsőszentbenedek (korábban Kancsócz,, vendül Kančovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Küzmics István és Felsőszentbenedek · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Küzmics István és Felvilágosodás · Többet látni »
Gradišćei nyelv
A gradišćei nyelv vagy gradišćei horvát nyelv (gradišćanski jezik, gradišćanskohrvatski jezik, akik viszont nyelvjárásnak tekintik, azok a narječje nevet használják rá) a horvát nyelv ča nyelvjárásából önállósult nyelvváltozat, amit a burgenlandi horvátok beszélnek.
Új!!: Küzmics István és Gradišćei nyelv · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Küzmics István és Győr · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Új!!: Küzmics István és Győr-Moson-Sopron vármegye · Többet látni »
Halle an der Saale
#ÁTIRÁNYÍTÁS Halle (Saale).
Új!!: Küzmics István és Halle an der Saale · Többet látni »
Jurij Dalmatin
Jurij Dalmatin (korabeli írás szerint Iuri Dalmatin, magyarosan Dalmatinus György) (Gurkfeld, 1547. körül – Laibach, 1589. augusztus 31.) szlovén protestáns teológus, író, az első teljes szlovén nyelvű Biblia-fordítás megalkotója.
Új!!: Küzmics István és Jurij Dalmatin · Többet látni »
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Új!!: Küzmics István és Kaposvár · Többet látni »
Kardos János (evangélikus lelkész)
'''Kardos János''' és unokája Sarolta közös sírja az őrihodosi régi temetőben Kardos János (névváltozat: Kardos Keresztelő János, szlovénul: Janoš Kardoš) (Norsincz, 1801. február 13. – Őrihodos, 1873. augusztus 12.) magyar szlovén evangélikus lelkész, műfordító, író.
Új!!: Küzmics István és Kardos János (evangélikus lelkész) · Többet látni »
Küzmics Miklós
Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz. Küzmics Miklós vendül és szlovénül Mikloš Küzmič, németesen Nikolaus Küzmitsch (Alsócsalogány, 1737. szeptember 15. k. – Felsőszentbenedek, 1804. április 11.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus plébános, imakönyvszerkesztő, bibliafordító, vallási író, a tótsági kerület esperese.
Új!!: Küzmics István és Küzmics Miklós · Többet látni »
Kollár Péter
Kollár Péter szlovénül Peter Kolar (Ratkóc, 1855. június 18. k. – Belatinc, 1908. december 31.) magyarországi szlovén római katolikus pap, író.
Új!!: Küzmics István és Kollár Péter · Többet látni »
Lelkipásztor
A lelkipásztor vagy lelkész egy keresztény gyülekezet vagy egyházközség vezetője, aki felelős a közösség lelki irányításáért.
Új!!: Küzmics István és Lelkipásztor · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Küzmics István és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi szlovének
A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.
Új!!: Küzmics István és Magyarországi szlovének · Többet látni »
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Új!!: Küzmics István és Mura (Dráva) · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Küzmics István és Muravidék · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Küzmics István és Nacionalizmus · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Küzmics István és Németország · Többet látni »
Nemescsó
Nemescsó (szlovénül és) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Új!!: Küzmics István és Nemescsó · Többet látni »
Pedagógus
Pedagógus munka közben A pedagógus elnevezés az ógörög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető (ógörögül: παιδαγωγός).
Új!!: Küzmics István és Pedagógus · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Küzmics István és Pozsony · Többet látni »
Pozsonyi Evangélikus Líceum
A Pozsonyi Evangélikus Líceum neves, 1606-1923 között működő evangélikus oktatási intézmény volt Pozsonyban.
Új!!: Küzmics István és Pozsonyi Evangélikus Líceum · Többet látni »
Primož Trubar
Primož Trubar (latinosan Primus Truberus) Reschwitz, 1508.
Új!!: Küzmics István és Primož Trubar · Többet látni »
Regede
#ÁTIRÁNYÍTÁS Regede (egyértelműsítő lap).
Új!!: Küzmics István és Regede · Többet látni »
Sűrűház
Sűrűház (korábban Strukócz, vendül Strükovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.
Új!!: Küzmics István és Sűrűház · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Küzmics István és Somogy vármegye · Többet látni »
Surd
Surd község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalaapáti-hát területén.
Új!!: Küzmics István és Surd · Többet látni »
Szelmár István
Szelmár István néhol Szelnár István (vendül: Števan Selmar, szlovénos alakban Štefan Selmar) (Felsőlendva, 1820. október 23. – Ivanócz, 1877. február 15.) magyarországi szlovén (vend) római katolikus pap és író.
Új!!: Küzmics István és Szelmár István · Többet látni »
Szily János (püspök)
Felsőszopori Szily János (Felsőszopor, 1735. augusztus 30. – Szombathely, 1799. január 2.) magyar római katolikus pap, Szombathely első püspöke.
Új!!: Küzmics István és Szily János (püspök) · Többet látni »
Szlovén nyelv
A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Küzmics István és Szlovén nyelv · Többet látni »
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Új!!: Küzmics István és Szlovénia · Többet látni »
Szorbok
A szorbok elterjedése Szorb ünnepi népviselet A szorbok (felsőszorbul: Serbja, alsószorbul: Serby) nyugati szláv nép Oberlausitzban (Felső- vagy Szász-Lausitz) és Niederlausitzban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), Németország keleti részén.
Új!!: Küzmics István és Szorbok · Többet látni »
Tótság
A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.
Új!!: Küzmics István és Tótság · Többet látni »
Terplán Sándor
Terplán Sándor szlovénül: Aleksander Terplan, másutt Trpljan (Ivanovci, 1816. május 1. – Pucinc, 1858. március 18.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész és író.
Új!!: Küzmics István és Terplán Sándor · Többet látni »
Torkos József
Torkos József (Győr, 1710. október 30. – Sopron, 1791. február 10.) evangélikus lelkész, történész és igazgató-tanár, előbb Győrött, majd 1749-től 1784-ig Sopronban.
Új!!: Küzmics István és Torkos József · Többet látni »
Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.
Új!!: Küzmics István és Vas vármegye · Többet látni »
Változó Világ
A sorozat jellegzetes arculata A Változó Világ egy ismeretterjesztő könyvsorozat, amely 1995 óta jelenik magyar nyelven.
Új!!: Küzmics István és Változó Világ · Többet látni »
Vend nyelv
A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.
Új!!: Küzmics István és Vend nyelv · Többet látni »
Vendvidék
A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas vármegye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.
Új!!: Küzmics István és Vendvidék · Többet látni »
Zsoltárok könyve
#ÁTIRÁNYÍTÁS A zsoltárok könyve.
Új!!: Küzmics István és Zsoltárok könyve · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Küzmics István és 17. század · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1715 · Többet látni »
1723
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1723 · Többet látni »
1751
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1751 · Többet látni »
1752
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1752 · Többet látni »
1753
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1753 · Többet látni »
1754
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1754 · Többet látni »
1755
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1755 · Többet látni »
1771
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1771 · Többet látni »
1779
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1779 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Küzmics István és 18. század · Többet látni »
1817
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1817 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1848 · Többet látni »
1883
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1883 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Küzmics István és 1928 · Többet látni »
