Tartalomjegyzék
33 kapcsolatok: Alfaj, Újúszójúak, Állatok, Állkapcsosok, Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte, Család (rendszertan), Csontos halak, Duero, Faj, Farok, Fekete, Folyó, Franz Steindachner, Görögország, Gerincesek, Gerinchúrosok, Guadalquivir, Guadiana, Ibériai-félsziget, Lárva, Leuciscinae, Orr, Osztály (rendszertan), Pikkely, Pontyalakúak, Pontyfélék, Pontyszerűek, Rákok, Rend (rendszertan), Rovarok, Squalius, Sugarasúszójú halak, Valódi csontoshalak.
- Squalius
Alfaj
A leopárd egyik alfaja az afrikai leopárd, egy másik alfaja az amuri leopárd. A fekete párduc is leopárd, de nem alfaj, mert nincs elkülönült földrajzi elterjedése. Ez a színváltozat különböző leopárd-alfajokon belül egyaránt előfordulhat.
Megnézni Küszkoncér és Alfaj
Újúszójúak
Az újúszójúak egy halcsoport.
Megnézni Küszkoncér és Újúszójúak
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Küszkoncér és Állatok
Állkapcsosok
Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.
Megnézni Küszkoncér és Állkapcsosok
Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte
Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte (Párizs, 1803. május 24. – Párizs, 1857. július 29.) francia természettudós, Lucien Bonaparte és Alexandrine Jacob de Bleschamp fia, I. Napóleon francia császár unokaöccse, Canino és Musignano második hercege volt.
Megnézni Küszkoncér és Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Küszkoncér és Család (rendszertan)
Csontos halak
''Mullus surmuletus'' A csontos halak (Osteichthyes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó főosztály.
Megnézni Küszkoncér és Csontos halak
Duero
A Duero (spanyolul, kiejtése, portugálul Douro, kiejtése) Spanyolország és Portugália egyik nagy folyója.
Megnézni Küszkoncér és Duero
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Küszkoncér és Faj
Farok
skorpió farka A farok az állatok hátsó testrésze; a szó általánosságban a torzó egy egyedi, hajlékony függelékére utal.
Megnézni Küszkoncér és Farok
Fekete
A fekete a színek egyike, bár a színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – akromatikusnak, semleges színűnek tartja.
Megnézni Küszkoncér és Fekete
Folyó
A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.
Megnézni Küszkoncér és Folyó
Franz Steindachner
Franz Steindachner (Bécs, 1834. november 11. – Bécs, 1919. december 10.) osztrák zoológus és ichthiológus, kiemelkedik a halrendszertan területén végzett munkássága.
Megnézni Küszkoncér és Franz Steindachner
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Megnézni Küszkoncér és Görögország
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Küszkoncér és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Küszkoncér és Gerinchúrosok
Guadalquivir
A Guadalquivir a második leghosszabb folyó Spanyolországban, hossza 657 km, vízgyűjtő területe 56 978 km².
Megnézni Küszkoncér és Guadalquivir
Guadiana
A Guadiana (arabul Wadi Ana, latinul Anas, spanyolul Guadiana, portugálul Guadiana vagy Odiana, extremadurai nyelven néha Uadiana) az Ibériai-félsziget egyik leghosszabb folyója.
Megnézni Küszkoncér és Guadiana
Ibériai-félsziget
Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.
Megnézni Küszkoncér és Ibériai-félsziget
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Megnézni Küszkoncér és Lárva
Leuciscinae
A Leuciscinae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó alcsalád.
Megnézni Küszkoncér és Leuciscinae
Orr
Emberi orr és száj Leonardo da Vinci festményén Az orr a gerincesek fején található testrész, amely a felső légutak első szakaszát alkotja.
Megnézni Küszkoncér és Orr
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Küszkoncér és Osztály (rendszertan)
Pikkely
bélyegkép A pikkely (halaknál: halhéj vagy halpénz) az állatokon és növényeken általában az a megkeményedett bőrképlet, amely egymást cserépzsindelyfedélszerűen fedi.
Megnézni Küszkoncér és Pikkely
Pontyalakúak
A pontyalakúak (Cypriniformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába tartozó rend.
Megnézni Küszkoncér és Pontyalakúak
Pontyfélék
A pontyfélék (Cyprinidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Küszkoncér és Pontyfélék
Pontyszerűek
A pontyszerűek (Ostariophysi) a sugarasúszójú halak osztályába tartozó öregrend.
Megnézni Küszkoncér és Pontyszerűek
Rákok
A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.
Megnézni Küszkoncér és Rákok
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Küszkoncér és Rend (rendszertan)
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Megnézni Küszkoncér és Rovarok
Squalius
''Squalius cephalus'' ''Squalius janae'' ''Squalius pyrenaicus'' A Squalius a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Küszkoncér és Squalius
Sugarasúszójú halak
A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a gerinchúrosok törzsébe, azon belül a gerincesek altörzsébe tartozó osztály.
Megnézni Küszkoncér és Sugarasúszójú halak
Valódi csontoshalak
A valódi csontoshalak vagy az ógörög nyelv alapján létrehozott Teleostei (teleios, "teljes" + osteon, "csont") messze a Sugarasúszójú halak legnagyobb infraosztálya, és ők adják a ma élő halfajok 96%-át.
Megnézni Küszkoncér és Valódi csontoshalak
Lásd még
Squalius
- Dalmát domolykó
- Fejes domolykó
- Gizáni
- Küszkoncér
- Kaukázusi domolykó
- Narenta-domolykó
- Squalius
- Squalius svallize