Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kút (film)

Index Kút (film)

A Kút 2016-ban bemutatott magyar film, amelyet Gigor Attila rendezett és írt.

19 kapcsolatok: Apáti Bence, Film, Filmdráma, Filmszínház, Gigor Attila, Jankovics Péter, Kovács Zsolt (színművész), Kurta Niké, László Zsolt (színművész), Magyar filmművészet, Magyar nyelv, Magyarország, Pokorny Lia, Szeptember 22., Trokán Nóra, Udvaros Dorottya, Varga Tamás (színművész, 1946), 2016, 2016 a filmművészetben.

Apáti Bence

Apáti Bence (Budapest, 1981. január 8. –) Harangozó Gyula-díjas magyar balett-táncos, publicista, konzervatív közéleti személyiség.

Új!!: Kút (film) és Apáti Bence · Többet látni »

Film

Filmvászon, a nézőközönség előtt kifeszített anyag, amely eredetileg vászonból készült A film, magyarul mozgókép, képekből álló sorozat, amely a vásznon olyan gyorsan változik, hogy azt az illúziót kelti, mintha mozogna.

Új!!: Kút (film) és Film · Többet látni »

Filmdráma

A filmdráma realisztikus szereplőket, helyszíneket, történéseket mutat be.

Új!!: Kút (film) és Filmdráma · Többet látni »

Filmszínház

thumb Az Átrium Filmszínház right ausztrál mozi belső tere a széksorokkal és a vetítővászonnal A filmszínház (vagy közkeletűbb nevén mozi) olyan helyszín, amely filmek nyilvános, nagyobb közönség előtti vetítésére alkalmas.

Új!!: Kút (film) és Filmszínház · Többet látni »

Gigor Attila

Gigor Attila (születési neve: Galambos Attila, Budapest, 1978. február 13. –) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész.

Új!!: Kút (film) és Gigor Attila · Többet látni »

Jankovics Péter

Jankovics Péter (Dunaújváros, 1978. november 16. –) színész, zeneszerző, rendező.

Új!!: Kút (film) és Jankovics Péter · Többet látni »

Kovács Zsolt (színművész)

Kovács Zsolt (Debrecen, 1951. július 20. –) Jászai Mari-díjas magyar színész.

Új!!: Kút (film) és Kovács Zsolt (színművész) · Többet látni »

Kurta Niké

Kurta Niké (Székesfehérvár, 1989. június 7. –) magyar színésznő.

Új!!: Kút (film) és Kurta Niké · Többet látni »

László Zsolt (színművész)

László Zsolt (Miskolc, 1965. október 31. –) Jászai Mari-díjas magyar színész.

Új!!: Kút (film) és László Zsolt (színművész) · Többet látni »

Magyar filmművészet

A magyar film/mozi története 1896-ban vette kezdetét: a Lumière testvérek filmjeit 1896.

Új!!: Kút (film) és Magyar filmművészet · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Kút (film) és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kút (film) és Magyarország · Többet látni »

Pokorny Lia

Pokorny Lia (született Pokorny Aurélia, Hatvan, 1971. november 23. –) magyar színésznő.

Új!!: Kút (film) és Pokorny Lia · Többet látni »

Szeptember 22.

Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.

Új!!: Kút (film) és Szeptember 22. · Többet látni »

Trokán Nóra

Trokán Nóra (Budapest, 1986. augusztus 13. –) magyar színésznő.

Új!!: Kút (film) és Trokán Nóra · Többet látni »

Udvaros Dorottya

Udvaros Dorottya (Budapest, 1954. augusztus 4. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Kút (film) és Udvaros Dorottya · Többet látni »

Varga Tamás (színművész, 1946)

Varga Tamás (Budapest, 1946. szeptember 3. –) magyar színművész, szinkronszínész.

Új!!: Kút (film) és Varga Tamás (színművész, 1946) · Többet látni »

2016

----.

Új!!: Kút (film) és 2016 · Többet látni »

2016 a filmművészetben

2016 a filmművészetben a 2016-os év fontosabb filmes eseményeit tartalmazza az alábbiak szerint.

Új!!: Kút (film) és 2016 a filmművészetben · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »