Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
90 kapcsolatok: Alföld, Alpok, Amerika (szuperkontinens), Ausztria, Az újkori közúti közlekedés Magyarországon, Ókori közlekedés, École nationale des ponts et chaussées, Búza, Berlin, Bréma (város), Császár (rang), Dél-Amerika, Duna–Tisza köze, Egyház, Elzász, Európa, Fűzfa, Földesúr, Feudális, Franciaország, Gyalogság, Hajózás, Hamburg, Hanza, Harmincéves háború, Háború, Híd, Hercegség, Hollandia, I. Károly frank császár, I. Napóleon francia császár, Illeték, Inka Birodalom, Inkák, IV. század, Jobb és bal oldali közlekedés, Jobbágy, Jog, Kalifa, Kard, Középkor, Közlekedés, Község, Kőzet, Kelet, Kereskedő, Kereskedelem, Keresztes háború, Kocs, Komárom vármegye, ..., Kordillerák, Láma (állat), Lépcső, Lübeck, Lotaringia, Lovag, Lovasság, Magyar Királyság, Magyarország, Mexikó, Német-római Birodalom, Népvándorláskor, Nürnberg, Nyereg, Orléans, Oszmán Birodalom, Párizs, Peru, Posta, Rév (építmény), Római Birodalom, Széchenyi István, Szekér, Törvény (jogszabály), Tenger, Vasút, Vám, Vármegye, XI. Lajos francia király, XIV. Lajos francia király, 13. század, 14. század, 15. század, 16. század, 17. század, 1700, 18. század, 1848, 19. század, 800. Bővíteni index (40 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Alföld · Többet látni »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Alpok · Többet látni »
Amerika (szuperkontinens)
Amerika a Föld egy korábban egységes kontinensnek tekintett része.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Amerika (szuperkontinens) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Ausztria · Többet látni »
Az újkori közúti közlekedés Magyarországon
#ÁTIRÁNYÍTÁS A közúti közlekedés fejlődése Magyarországon.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Az újkori közúti közlekedés Magyarországon · Többet látni »
Ókori közlekedés
Közúti közlekedésre használt összefüggő úthálózattal legelőször a perzsa birodalomban találkozhatunk.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Ókori közlekedés · Többet látni »
École nationale des ponts et chaussées
A párizsi École nationale des ponts et chaussées (École des Ponts ParisTech, École des Ponts et Chaussées) egy francia mérnöki iskola.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és École nationale des ponts et chaussées · Többet látni »
Búza
Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Búza · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Berlin · Többet látni »
Bréma (város)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bréma (település).
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Bréma (város) · Többet látni »
Császár (rang)
A császár a legmagasabb világi uralkodói cím, magyar elnevezése Julius Caesar nevéből ered.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Császár (rang) · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Dél-Amerika · Többet látni »
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Duna–Tisza köze · Többet látni »
Egyház
Az egyház azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott társadalmi szervezet, amely elnevezést főként a kereszténységhez tartozó csoportokra használnak.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Egyház · Többet látni »
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Elzász · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Európa · Többet látni »
Fűzfa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fűz.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Fűzfa · Többet látni »
Földesúr
#ÁTIRÁNYÍTÁS Uradalom.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Földesúr · Többet látni »
Feudális
#ÁTIRÁNYÍTÁS Feudalizmus.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Feudális · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Franciaország · Többet látni »
Gyalogság
Amerikai '''gyalogság''' Irakban A gyalogság a haderő azon fegyverneme, amely gyalogosan harcol.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Gyalogság · Többet látni »
Hajózás
#ÁTIRÁNYÍTÁS vízi közlekedés.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Hajózás · Többet látni »
Hamburg
Hamburg ((.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Hamburg · Többet látni »
Hanza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hanza (egyértelműsítő lap).
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Hanza · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Harmincéves háború · Többet látni »
Háború
december 7-én A háború nagyméretű erőszakos összeütközés, fegyveres konfliktus.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Háború · Többet látni »
Híd
A Golden Gate híd San Franciscóban A Brooklyn híd New Yorkban A Ponts Fabricio Rómában A Puente de Alcántara Spanyolországban A Pont du Gard Dél-Franciaországban segoviai akvadukt Közép-Spanyolországban Az An Ji híd Kínában A Pont d’Avignon Dél-Franciaországban A Ponte Vecchio Firenzében A Ponte Santa Trinita Firenzében A Pont Neuf Párizsban Pont Neuf Toulouse-ban Az Alláhvirdí kán hídja Iránban (1597) A Hádzsu híd Iránban (17. század közepe) A Kintai híd Japánban (1673) Nyári Palotában (1764) Nyári Palotában Az Iron Bridge, az első öntöttvas ívhíd Erzsébet híd próbaterhelése (1964) A Pontcysyllte akvadukt Fedett amerikai híd (19. század közepe) Clifton lánchíd A John A. Roebling függőhíd az Ohio folyón Az Eads híd a Mississippin A Forth-híd Az Akasi Kaikjó híd, a legnagyobb támaszközű híd A Tatara híd, a legnagyobb támaszközű ferdekábeles híd A híd olyan építmény, amely közlekedési vagy szállítási kapcsolatot teremt valamely hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg, vagy más fizikai akadály két oldalán elhelyezkedő területek között.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Híd · Többet látni »
Hercegség
A hercegség olyan állam vagy egyéb terület, amelyet egy, adott uralkodó családba tartozó herceg vagy hercegnő irányít.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Hercegség · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Hollandia · Többet látni »
I. Károly frank császár
I.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és I. Károly frank császár · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
Illeték
Az illeték egy speciális állami bevétel, amelynek célja az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás megteremtése.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Illeték · Többet látni »
Inka Birodalom
Az Inka Birodalom (kecsua nyelven Tawantinsuyu) a spanyolok hódításai előtt létező ősi indián civilizáció Dél-Amerikában.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Inka Birodalom · Többet látni »
Inkák
Az inka név eredetileg a kecsuák egyik törzsének az uralkodóját jelölte, ma már azonban az általa uralt egész birodalom népét és kultúráját ezzel a névvel jelölik.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Inkák · Többet látni »
IV. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS 4. század.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és IV. század · Többet látni »
Jobb és bal oldali közlekedés
bal oldali közlekedés (34%) A jobb és bal oldali közlekedés, avagy a közlekedés iránya az egymással ellenkező irányba haladó járművek, vagy alkalmanként személyek meghatározott menetiránya egymás mellett.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Jobb és bal oldali közlekedés · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Jobbágy · Többet látni »
Jog
mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Jog · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Kalifa · Többet látni »
Kard
Svájci hosszúkard (15. vagy 16. század) A kard vágásra és döfésre egyaránt alkalmas fegyver.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Kard · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Középkor · Többet látni »
Közlekedés
Közlekedés az omnibuszon A közlekedés személyek és áruk szállítását különböző műszaki eszközökkel végző gazdasági, szolgáltató tevékenység.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Közlekedés · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Község · Többet látni »
Kőzet
Burhán-szikla vagy más néven Samanka-szikla a Bajkál-tónál az Olhon szigeten A kőzetek a bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Kőzet · Többet látni »
Kelet
Keleti irány egy iránytűn('''E''' - East, azaz „kelet”, angolul) Kelet a négy fő égtáj egyike.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Kelet · Többet látni »
Kereskedő
A kereskedő olyan személy, aki mások által létrehozott árukkal kereskedik.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Kereskedő · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Kereskedelem · Többet látni »
Keresztes háború
#ÁTIRÁNYÍTÁS keresztes háborúk.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Keresztes háború · Többet látni »
Kocs
Kocs község Komárom-Esztergom vármegye Tatai járásában.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Kocs · Többet látni »
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Komárom vármegye · Többet látni »
Kordillerák
A Kordillerák (ejtsd) a cirkumpacifikus övnek, közismertebb nevén a tűzgyűrűnek a Csendes-óceán keleti partja mentén húzódó hegylánca, mely közel 15 000 km hosszúságban az amerikai kontinens nagy reliefű nyugati peremét képezi.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Kordillerák · Többet látni »
Láma (állat)
A láma (Lama glama) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Láma (állat) · Többet látni »
Lépcső
Egy lépcső sematikus ábrája A lépcső olyan szerkezet, amelyen haladva különböző magasságban fekvő helyiségek, terek, épületszintek között közlekedhetünk.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Lépcső · Többet látni »
Lübeck
Lübeck város Észak-Németországban.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Lübeck · Többet látni »
Lotaringia
Lotaringia (franciául: Lorraine) Franciaország egyik északi régiója volt 2016-ig, központja Metz volt.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Lotaringia · Többet látni »
Lovag
Lovagok párbaja középkori kódexben A lovag (latinul miles) a középkori nyugat keresztény Európában átfogó értelemben olyan ember volt, aki vagyoni helyzete révén megengedhette magának a nehézpáncélos lovas hadviselés személyes költségeit.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Lovag · Többet látni »
Lovasság
Lovasság – Bugac, 2014 A lovasság lovon mozgó, lóhátról főleg szálfegyverekkel (kard, lándzsa, dzsida) harcoló haderő elnevezése, amely korábban minden nagy hadsereg fontos része volt.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Lovasság · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Magyarország · Többet látni »
Mexikó
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Mexikó · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Német-római Birodalom · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Népvándorláskor · Többet látni »
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Nürnberg · Többet látni »
Nyereg
Angolnyereg A nyereg lóra vagy más hátas állatra erősített készülék, amely az ülést biztosabbá és kényelmesebbé teszi.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Nyereg · Többet látni »
Orléans
Orléans nagyváros Franciaország középső részén, a Loire folyó völgyében.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Orléans · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Párizs · Többet látni »
Peru
Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Peru · Többet látni »
Posta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Posta (egyértelműsítő lap).
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Posta · Többet látni »
Rév (építmény)
Tiszán.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Rév (építmény) · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Római Birodalom · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Széchenyi István · Többet látni »
Szekér
Hindu lovasszekér szobra (Delhi, India) kőszobra. A szekér olyan állat- vagy embervontatta közúti jármű, amelynek szekrénye nem áll rugós, hintós aljszerkezeten.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Szekér · Többet látni »
Törvény (jogszabály)
A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Törvény (jogszabály) · Többet látni »
Tenger
Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, ''Παραλία Καλογριάς'', Görögország perui szardella ''(Engraulis ringens)''https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Tenger · Többet látni »
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Vasút · Többet látni »
Vám
A vám az államok által kivetett adószerű kötelezettség a vámhatárukat átlépő árukra.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Vám · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és Vármegye · Többet látni »
XI. Lajos francia király
XI.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és XI. Lajos francia király · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 13. század · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 14. század · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 15. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 17. század · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 1700 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 18. század · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 1848 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 19. század · Többet látni »
800
800 a 8. század utolsó éve.
Új!!: Közúti közlekedés a középkorban és 800 · Többet látni »
