Tartalomjegyzék
29 kapcsolatok: Újszárnyúak, Állatok, Ízeltlábúak, Carl von Linné, Család (rendszertan), Európa, Faj, Fejlett szárnyas rovarok, Hatlábúak, Hímnem (biológia), Homlokrés nélküli legyek, Imágó, Kétszárnyúak, Lárva, Légyalkatúak, Nőnem (biológia), Nem (rendszertan), Osztály (rendszertan), Rend (rendszertan), Rovarok, Syrphus, Szárny (biológia), Szárnyas rovarok, Szem, Típusfaj, Valódi levéltetűfélék, Valódilégy-alakúak, Zengőlégyfélék, Zengőlegyek.
Újszárnyúak
Az újszárnyúak (Neoptera) a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályának egy ága.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Újszárnyúak
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Állatok
Ízeltlábúak
Az ízeltlábúak (Arthropoda) csoportja az egyik leghamarabb megjelent többsejtű törzs, amelynek (egyes trilobitaszerű lenyomatok tanúsága szerint) már a prekambriális Ediakara-faunában is élhettek képviselői.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Ízeltlábúak
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Carl von Linné
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Család (rendszertan)
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Európa
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Faj
Fejlett szárnyas rovarok
A fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota vagy Holometabola) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe a rovarok (Insecta) osztályába és a szárnyas rovarok alosztályába tartozó öregrend.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Fejlett szárnyas rovarok
Hatlábúak
A hatlábúak (Hexapoda) (a név éppen a görög „hat láb” fordítása) az ízeltlábúak legnagyobb fajszámú altörzse.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Hatlábúak
Hímnem (biológia)
Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Hímnem (biológia)
Homlokrés nélküli legyek
A homlokrés nélküli legyek a rovarok közé tartozó kétszárnyúak (Diptera) rendjében a valódilégy-alakúak (Muscomorpha) alrendág egyik csoportja.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Homlokrés nélküli legyek
Imágó
A kis rókalepke ''(Aglais urticae)'' teljes átalakulással kifejlődött imágója Az ivarérett imágó létrejötte a holometamorfózis és a hemimetamorfózis folyamata során A biológiában imágó a kifejlett ivarérett szárnyas rovar neve.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Imágó
Kétszárnyúak
A kétszárnyúak (Diptera) a rovarok osztályának (Insecta), szárnyas rovarok alosztályának (Pterygota) egyik rendje.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Kétszárnyúak
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Lárva
Légyalkatúak
A légyalkatúak vagy rövidcsápú kétszárnyúak, rövidcsápúak (Brachycera) az ízeltlábúak törzsének a rovarok (Insecta) osztályába és a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Légyalkatúak
Nőnem (biológia)
Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Nőnem (biológia)
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Nem (rendszertan)
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Osztály (rendszertan)
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Rend (rendszertan)
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Rovarok
Syrphus
A Syrphus a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és a zengőlégyfélék (Syrphidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Syrphus
Szárny (biológia)
cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Szárny (biológia)
Szárnyas rovarok
A szárnyas rovarok (Pterygota) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében és a rovarok (Insecta) osztályának egyik alosztálya – más felosztásban elsődlegesen szárnyas rovarok néven a kétbütykűek (Dycondylea) alosztályának egyik szekciója.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Szárnyas rovarok
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Szem
Típusfaj
A Linné-korabeli elképzelés szerint a típusfaj az a faj, amely egy adott taxon (pl. nemzetség, nem vagy család) „legtipikusabb” vagy legismertebb képviselője.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Típusfaj
Valódi levéltetűfélék
A valódi levéltetűfélék (valódi levéltetvek, Aphididea) a rovarok (Insecta) osztályában és a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe sorolt levéltetvek (Aphidoidea) öregcsaládjának névadó családja.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Valódi levéltetűfélék
Valódilégy-alakúak
A valódilégy-alakúak (Muscomorpha) a kétszárnyúak rendjének (Diptera), azon belül a légyalkatúak alrendjének (Brachycera) egyik alrendága.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Valódilégy-alakúak
Zengőlégyfélék
A zengőlégyfélék vagy zengőlegyek (Syrphidae) a légyalkatúak alrendjének (Brachycera) Muscomorpha alrendágában a zengőlegyek öregcsaládjának (Syrphoidea) egyik családja.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Zengőlégyfélék
Zengőlegyek
A zengőlegyek (Syrphoidea) a rovarok közé tartozó kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokrés nélküli legyek (Aschiza) fajcsoport egyik, rendkívül fajgazdag öregcsaládja.
Megnézni Közönséges zengőlégy és Zengőlegyek