Tartalomjegyzék
23 kapcsolatok: Aranyvessző, Asteridae, Őszirózsafélék, Őszirózsaformák, Carl von Linné, Drog (gyógyszergyártás), Euasterids II, Fészkesvirágzatúak, Flavonoidok, Hatóanyag, Inulin, Kanadai aranyvessző, Kárpát-medence, Lágy szárú növény, Levél (botanika), Magas aranyvessző, Mátra, Növények, Szaponinok, Szár (botanika), Termés, Valódi kétszikűek, Zárvatermők.
Aranyvessző
Keila, Észtország) Az aranyvessző (Solidago) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Aranyvessző
Asteridae
Az Asteridae a zárvatermők egy csoportja.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Asteridae
Őszirózsafélék
Az őszirózsafélék vagy fészkesek (Asteraceae) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjének névadó családja.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Őszirózsafélék
Őszirózsaformák
Az őszirózsaformák vagy csövesvirágúak (Asteroideae) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe tartozó őszirózsafélék (Asteraceae) családjának egy alcsaládja.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Őszirózsaformák
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Carl von Linné
Drog (gyógyszergyártás)
Dioszkoridész (i.sz. 40–90 körül) által összeállított, gyógynövénydrogokat leíró és rendszerező herbáriumnak, a ''De materia medica'' című könyvnek 15. századi, bizánci kiadása A drog szakkifejezés a gyógyszerészetben – és ebből következően az orvosi gyakorlatban – a természetes eredetű, gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas, hatóanyagokat tartalmazó, szárított és felaprított növényi vagy ritkábban állati részeket jelent (aprított levelek, gyökerek, kérgek, virágrészek vagy egészben őrölt bogarak).
Megnézni Közönséges aranyvessző és Drog (gyógyszergyártás)
Euasterids II
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asteridae.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Euasterids II
Fészkesvirágzatúak
Napraforgó ''(Helianthus annuus)'' A fészkesvirágzatúak, fészekvirágzatúak vagy röviden fészkesek (Asterales) a zárvatermők, azon belül a valódi kétszikűek egy rendje.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Fészkesvirágzatúak
Flavonoidok
A flavonoidok a növényvilágban elterjedt gyógyhatású vegyületcsoport, sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Flavonoidok
Hatóanyag
A hatóanyag általánosságban egy adott rendszer azon komponense, amely a kiváltott hatásért felelős.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Hatóanyag
Inulin
Az inulinok természetben előforduló poliszacharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Inulin
Kanadai aranyvessző
A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) – más néven kanadai istápfű – az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó, évelő növény.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Kanadai aranyvessző
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Kárpát-medence
Lágy szárú növény
Lágy szárú növények Lágy szárú növényeknek vagy lágyszárúaknak azokat a növényeket nevezzük, melyekre nem jellemző a másodlagos növekedés, ellentétben a fás szárú növényekkel.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Lágy szárú növény
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Levél (botanika)
Magas aranyvessző
A magas aranyvessző vagy késői, illetve kései aranyvessző (Solidago gigantea) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó aranyvessző (Solidago) növénynemzetség egyik faja, virágos, évelő gyógynövény.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Magas aranyvessző
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Mátra
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Növények
Szaponinok
kémiai felépítése A szaponinok olyan glikozidok, melyek aglikonját szapogeninnek nevezik.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Szaponinok
Szár (botanika)
Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Szár (botanika)
Termés
''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Termés
Valódi kétszikűek
A valódi kétszikűek (Eudicotyledon vagy Eudicots) az APG III osztályozása szerint a nem monofiletikus, korábban kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) osztályaként definiált csoport monofiletikus részhalmaza.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Valódi kétszikűek
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Megnézni Közönséges aranyvessző és Zárvatermők
Ismert mint Solidago virgaurea.