Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Alispán, Alpolgármester, Budapest, Budapest főpolgármestere, Főispán (1526–1950), Kiegyezés, Országgyűlés, Passzív ellenállás, Polgármester, Rendezett tanácsú város, Szabadelvű Párt, Törvényhatóság, Törvényhatósági jogú város, Tisza Kálmán, Tisza Kálmán-kormány, Vármegye, Zichy Nándor, 1876-os megyerendezés.
Alispán
Az alispán a középkori magyar vármegye ispánjának – az újkorban főispánjának – helyettese volt.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Alispán · Többet látni »
Alpolgármester
Az alpolgármester a polgármestert helyettesítő, illetve a polgármestert tisztsége ellátásában segítő személy.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Alpolgármester · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Budapest · Többet látni »
Budapest főpolgármestere
Budapest főpolgármestere Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Budapest főpolgármestere · Többet látni »
Főispán (1526–1950)
A főispán a Magyar Királyságban a király által kinevezett méltóság volt, aki a királyt (a kiegyezés után a kormányt) képviselte a vármegyében, jelenleg az egykori kormánymegbízottak hivatalos megnevezése.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Főispán (1526–1950) · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Kiegyezés · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Országgyűlés · Többet látni »
Passzív ellenállás
A passzív ellenállás vagy passzív rezisztencia az erőszakmentes ellenállás egy formája.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Passzív ellenállás · Többet látni »
Polgármester
A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Polgármester · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Szabadelvű Párt · Többet látni »
Törvényhatóság
A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Törvényhatóság · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Tisza Kálmán
Borosjenői Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Tisza Kálmán · Többet látni »
Tisza Kálmán-kormány
Tisza Kálmán 1900 körül A Tisza Kálmán-kormány Magyarország kiegyezés utáni hatodik kormánya volt, ami azóta is a leghosszabb ideig volt hatalmon 1875 ősze és 1890 tavasza között, azaz közel tizennégy és fél évig.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Tisza Kálmán-kormány · Többet látni »
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Vármegye · Többet látni »
Zichy Nándor
Zichy Nándor szobra Budapesten, a Lőrinc pap téren Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Nándor Lipót János György Gergely (Pozsony, 1829. november 26. – Adony, 1911. december 24.) politikus, a Katolikus Néppárt alapító elnöke és egyik országgyűlési képviselője.
Új!!: Közigazgatási bizottság és Zichy Nándor · Többet látni »
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Új!!: Közigazgatási bizottság és 1876-os megyerendezés · Többet látni »
