Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
43 kapcsolatok: Alapvető kölcsönhatások, Albert Einstein, Asztrofizika, Atom, Atomi tömegegység, Atommag, Bárium, Deutérium, E=mc², Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elektronszerkezet, Energia, Erős kölcsönhatás, Fénysebesség, Föld, Gamma-sugárzás, Gravitáció, Hélium, Hidrogén, Impulzus, IUPAC, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kripton, Kvantumkémia, Magerő, Magfúzió, Maghasadás, Magnézium, Mechanikai munka, Meteoroid, Nátrium, Neutron, Nukleon, Plutónium, Potenciális energia, Proton, Szupernóva, Tömeg-energia ekvivalencia, Tömegszám, Urán, Világűr, Xenon.
Alapvető kölcsönhatások
A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.
Új!!: Kötési energia és Alapvető kölcsönhatások · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Kötési energia és Albert Einstein · Többet látni »
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Új!!: Kötési energia és Asztrofizika · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Kötési energia és Atom · Többet látni »
Atomi tömegegység
Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.
Új!!: Kötési energia és Atomi tömegegység · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Kötési energia és Atommag · Többet látni »
Bárium
A bárium (nyelvújításkori magyar nevén sulyany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Kötési energia és Bárium · Többet látni »
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Új!!: Kötési energia és Deutérium · Többet látni »
E=mc²
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tömeg-energia ekvivalencia.
Új!!: Kötési energia és E=mc² · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Kötési energia és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Kötési energia és Elektron · Többet látni »
Elektronszerkezet
Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.
Új!!: Kötési energia és Elektronszerkezet · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Kötési energia és Energia · Többet látni »
Erős kölcsönhatás
Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.
Új!!: Kötési energia és Erős kölcsönhatás · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Kötési energia és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Kötési energia és Föld · Többet látni »
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Új!!: Kötési energia és Gamma-sugárzás · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Kötési energia és Gravitáció · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Kötési energia és Hélium · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Kötési energia és Hidrogén · Többet látni »
Impulzus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lendület.
Új!!: Kötési energia és Impulzus · Többet látni »
IUPAC
Az International Union of Pure and Applied Chemistry (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) rövidítése.
Új!!: Kötési energia és IUPAC · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Kötési energia és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kripton
A kripton egy nemesgáz, a periódusos rendszer 36. eleme.
Új!!: Kötési energia és Kripton · Többet látni »
Kvantumkémia
A kvantumkémia olyan ága a kémiának, amely a kvantummechanika törvényeit alkalmazza a kémiai problémák megoldásához.
Új!!: Kötési energia és Kvantumkémia · Többet látni »
Magerő
A magerő (vagy nukleon-nukleon kölcsönhatás vagy maradék magerő) két vagy több nukleon között ható erő.
Új!!: Kötési energia és Magerő · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Kötési energia és Magfúzió · Többet látni »
Maghasadás
150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
Új!!: Kötési energia és Maghasadás · Többet látni »
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Kötési energia és Magnézium · Többet látni »
Mechanikai munka
A mechanikai munka fogalma visszavezethető az ember gyakorlati tevékenysége során megjelenő fáradságérzetre.
Új!!: Kötési energia és Mechanikai munka · Többet látni »
Meteoroid
A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben, amely túl kicsi ahhoz, hogy kisbolygónak tekinthessük.
Új!!: Kötési energia és Meteoroid · Többet látni »
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Új!!: Kötési energia és Nátrium · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Kötési energia és Neutron · Többet látni »
Nukleon
A proton kvarkszerkezete A nukleon az atommagot alkotó részecskék: a neutron és a proton közös neve.
Új!!: Kötési energia és Nukleon · Többet látni »
Plutónium
A plutónium 238-pogácsa saját fény kibocsájtására képes A plutónium (latinul: Plutonium; vegyjel: Pu) mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem.
Új!!: Kötési energia és Plutónium · Többet látni »
Potenciális energia
Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.
Új!!: Kötési energia és Potenciális energia · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Kötési energia és Proton · Többet látni »
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Új!!: Kötési energia és Szupernóva · Többet látni »
Tömeg-energia ekvivalencia
fizika világéve alkalmával. A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test E nyugalmi energiája megegyezik az m (nyugalmi) tömeg és a c fénysebesség négyzetének szorzatával: azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.
Új!!: Kötési energia és Tömeg-energia ekvivalencia · Többet látni »
Tömegszám
A tömegszám (A) az atommagban található protonok és neutronok száma együttesen, azaz a nukleonok száma.
Új!!: Kötési energia és Tömegszám · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Kötési energia és Urán · Többet látni »
Világűr
A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.
Új!!: Kötési energia és Világűr · Többet látni »
Xenon
A xenon (INN) egy kémiai elem, vegyjele Xe, rendszáma 54.
Új!!: Kötési energia és Xenon · Többet látni »
