Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Képviseleti demokrácia

Index Képviseleti demokrácia

A képviseleti (más szavakkal: közvetett, parlamentáris, avagy konszociális demokrácia) egy politológiai/politikai fogalom.

Tartalomjegyzék

  1. 33 kapcsolatok: Alkotmány, Amerikai Egyesült Államok, Általános választójog, Dzsaváharlál Nehru, Ellenzék, George W. Bush, Hatalmi ágak szétválasztása, Helyi önkormányzat, Helyi önkormányzatok Magyarországon, India, Indira Gandhi, Képviselet, Közügy, Köztársaság, Köztársasági elnök, Közvetlen demokrácia, Konszociális demokrácia, Kormány, Magyarország alaptörvénye, Miniszterelnök, Nem kormányzati szervezet, Parlament, Parlamentáris köztársaság, Párt, Pártmentes demokrácia, Polgármester, Részvételi demokrácia, Szabadság (politika), Szerződés az Európai Unióról, Törvény (jogszabály), Választási rendszer, Választások, Választójog.

  2. Választások

Alkotmány

archivedate.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Alkotmány

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Amerikai Egyesült Államok

Általános választójog

A nők választójogáért kampányolók 1908 körül Az általános választójog a választójog kiterjesztését jelenti minden felnőttre, rasszra, nemre, vallásra, képzettségre és gazdasági helyzetre való tekintet nélkül.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Általános választójog

Dzsaváharlál Nehru

Dzsaváharlál Nehru (hindiül जवाहरलाल नेहरू), a perzsa Javâher-e La'al-ból, amelynek jelentése Vörös Ékszer), a független India első miniszterelnöke (hivatalban: 1947.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Dzsaváharlál Nehru

Ellenzék

Az ellenzék a kormányzó pártok ellenében szerveződő, működő, azokkal versengő, képviselettel rendelkező pártokat jelenti.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Ellenzék

George W. Bush

George Walker Bush (New Haven, Connecticut, 1946. július 6. –) az Amerikai Egyesült Államok 43.

Megnézni Képviseleti demokrácia és George W. Bush

Hatalmi ágak szétválasztása

#ÁTIRÁNYÍTÁS A hatalmi ágak szétválasztása.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Hatalmi ágak szétválasztása

Helyi önkormányzat

#ÁTIRÁNYÍTÁS Helyi önkormányzatok Magyarországon.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Helyi önkormányzat

Helyi önkormányzatok Magyarországon

A helyi önkormányzás „a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Helyi önkormányzatok Magyarországon

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Megnézni Képviseleti demokrácia és India

Indira Gandhi

Indira Gandhi, születési nevén: Indira Prijadarsini Nehru, hindiül: इंदिरा प्रियदर्शिनी गांधी (Alláhábád, United Province, 1917. november 19. – Újdelhi, 1984. október 31.) indiai politikus, India legjelentősebb modern kori politikusdinasztiája, a Nehru-Gandhi család tagja, miniszterelnök, a Kongresszus Párt (Indiai Nemzeti Kongresszus) elnöke.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Indira Gandhi

Képviselet

A képviselet tevékenység, melynek során a képviselő a képviselt nevében lép fel.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Képviselet

Közügy

Közügynek (latinul res publica, angolul public affairs) az olyan társadalmi vagy társadalmi hatással bíró jelenségek minősülnek, melyek a közfelfogás szerint az egyén, azaz egy-egy ember érdekein túl mutatnak, és az egész közösség számára fontossággal bírnak.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Közügy

Köztársaság

A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Köztársaság

Köztársasági elnök

Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Köztársasági elnök

Közvetlen demokrácia

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Közvetlen demokrácia

Konszociális demokrácia

A konszociális demokrácia (konszociációs, társulásos, csoportarányos, érdekcsoportos demokrácia) a képviseleti demokrácia egyik típusa, amely különböző társadalmi csoportok képviseletén alapul.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Konszociális demokrácia

Kormány

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kormány (állami szerv).

Megnézni Képviseleti demokrácia és Kormány

Magyarország alaptörvénye

Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Magyarország alaptörvénye

Miniszterelnök

A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Miniszterelnök

Nem kormányzati szervezet

#ÁTIRÁNYÍTÁS Társadalmi szervezet.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Nem kormányzati szervezet

Parlament

A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Parlament

Parlamentáris köztársaság

A parlamentáris köztársaság kormányforma, a köztársasági államforma egyik típusa, amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el (a tényleges végrehajtói hatalommal rendelkező kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament szavaz neki bizalmat), viszont az államfő és a kormányfő szerepe és személye világosan elkülönül – az utóbbi a valós hatalom feje.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Parlamentáris köztársaság

Párt

Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Párt

Pártmentes demokrácia

A pártmentes demokrácia (vagy pártok nélküli demokrácia) a képviseleti kormányzás egyik lehetséges változata, ahol az általános és időszakosan tartott választások a politikai pártok részvétele, vagy azokra való utalás nélkül zajlanak.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Pártmentes demokrácia

Polgármester

A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Polgármester

Részvételi demokrácia

A részvételi (participációs) demokrácia a demokrácia, vagyis a nép közügyekben való részvételének egy olyan megoldása, amikor a választásra jogosultak az eldöntendő ügyekben közvetlenül tudnak véleményt nyilvánítani, illetve részt venni a döntésekben.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Részvételi demokrácia

Szabadság (politika)

A politikai szabadság a szabad elhatározáson alapuló döntések meghozatalának joga.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Szabadság (politika)

Szerződés az Európai Unióról

#ÁTIRÁNYÍTÁS Maastrichti szerződés.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Szerződés az Európai Unióról

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Törvény (jogszabály)

Választási rendszer

A választási rendszer vagy szavazási rendszer csoportos döntéshozatali módszer, az egyéni preferenciák aggregálásának (összesítésének) módja a kollektív preferenciák megállapítására.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Választási rendszer

Választások

#ÁTIRÁNYÍTÁS Választás.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Választások

Választójog

Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.

Megnézni Képviseleti demokrácia és Választójog

Lásd még

Választások