Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata, Abszolút monarchia, Angyal Dávid, Ausztria, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Bécs, Bécsi béke (1606), Bihács, Bocskai István, Buda ostroma (1542), Buda visszafoglalása, Budapest, Budapesti Szemle, Corvin-koszorú, Domanovszky Sándor, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Eckhart Ferenc, Erdély történelme, Erdélyi Fejedelemség, Forrástan, Fráter György, Habsburg-ház, I. Ferdinánd magyar király, I. Mátyás magyar király, II. Frigyes német-római császár, Illésházy István (nádor), Károlyi István (író), Magyar belháború (1526–38), Magyar Corvin-lánc, Magyar Királyság, Magyar történelem, Magyar történelmi alkotmány, Magyar Történelmi Társulat, Magyar Tudományos Akadémia, Mohácsi csata, Nagykőrös, Nádasdy Tamás (nádor), Oklevéltan, Október 26., Október 7., Osztrák Tudományos Akadémia, Paleográfia, Pest (történelmi település), Pozitivizmus, Salamon Ferenc (történész), Szalay József (történész), Századok (folyóirat), Széchenyi István, Szekfű Gyula, Török háborúk Magyarországon, ..., Történettudomány, Vallásszabadság, Vlachok, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1853, 19. századi magyar történelem, 1940. Bővíteni index (7 több) »
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata a 19.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Abszolút monarchia · Többet látni »
Angyal Dávid
Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid (Kunszentmárton, 1857. november 30. – Budapest, 1943. december 18.) a két világháború közötti időszak egyik meghatározó, liberális-konzervatív, pozitivista történetírója, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Angyal Dávid · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Ausztria · Többet látni »
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Bécs · Többet látni »
Bécsi béke (1606)
Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Bécsi béke (1606) · Többet látni »
Bihács
Bihács (horvátul Bihać, helyi nyelvjárásban Bišće) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, az Una folyó partján.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Bihács · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Bocskai István · Többet látni »
Buda ostroma (1542)
Buda ostroma 1542.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Buda ostroma (1542) · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Budapest · Többet látni »
Budapesti Szemle
A Budapesti Szemle egy 1840 és 1944 között, kisebb megszakításokkal évente három alkalommal, kötet formában megjelent a kultúra széles területeit felölelő folyóirat volt.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Budapesti Szemle · Többet látni »
Corvin-koszorú
A Corvin-koszorú egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Corvin-koszorú · Többet látni »
Domanovszky Sándor
Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877. május 27. – Budapest, 1955. április 30.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1915, rendes: 1926, tiszteleti: 1940–1949).
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Domanovszky Sándor · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Eckhart Ferenc
Eckhart Ferenc (1885-1957) és felesége Janda Erzsébet (1897–1957) sírja a Farkasréti Temetőben 28-0-1-249-250 Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán; miniszteri tanácsos az MTA tagja (levelező: 1919, rendes 1934).
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Eckhart Ferenc · Többet látni »
Erdély történelme
Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Erdély történelme · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Forrástan
A forrástan a történettudomány segédtudománya, amely a különféle források felkutatását, besorolását, megismerését, elemzését és hasznosítását segíti elő.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Forrástan · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Fráter György · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Habsburg-ház · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Frigyes német-római császár
II.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és II. Frigyes német-római császár · Többet látni »
Illésházy István (nádor)
Illésházai gróf (korábban báró) Illésházy István (1541 márciusa – Bécs, 1609. május 5.) protestáns főnemes, főispán, 1608 és 1609 között Magyarország nádora.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Illésházy István (nádor) · Többet látni »
Károlyi István (író)
Károlyi István (Fügöd, Abaúj vármegye, 1806. február 25. – Pest, 1859. január 27.) ügyvéd és megyei főjegyző, pedagógus, Károlyi Árpád történetíró édesapja.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Károlyi István (író) · Többet látni »
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Magyar belháború (1526–38) · Többet látni »
Magyar Corvin-lánc
A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés, amelyet olyan személyek kaphatnak, akik különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Magyar Corvin-lánc · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Magyar történelem · Többet látni »
Magyar történelmi alkotmány
Magyar történelmi (történeti) alkotmánynak nevezik az állam és a társadalom működésének koronként változó szabályait, melyeket 1949-ig nem rögzített egységes jogszabály, írott alkotmány.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Magyar történelmi alkotmány · Többet látni »
Magyar Történelmi Társulat
Mikó Imre arcképe, Pollák Zsigmond metszete, 1876 A Magyar Történelmi Társulat a legkorábban (1867-ben) alapított, ma is működő tudományos társulat Magyarországon.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Magyar Történelmi Társulat · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Mohácsi csata · Többet látni »
Nagykőrös
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Nagykőrös · Többet látni »
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »
Oklevéltan
Jean Mabillon 1683-as ''De re diplomaticá''ja A diplomatika szó jelentése középkori oklevéltan, irattan.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Oklevéltan · Többet látni »
Október 26.
Névnapok: Dömötör + Albin, Amand, Amanda, Ametiszt, Armand, Baldvin, Deme, Demeter, Evariszt, Manda, Medox, Mendi, Örsi, Szamanta, Szamira.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Október 26. · Többet látni »
Október 7.
Névnapok: Amália + Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Október 7. · Többet látni »
Osztrák Tudományos Akadémia
Az Osztrák Tudományos Akadémia (Österreichische Akademie der Wissenschaften - ÖAW) egy központi tudományos intézmény Ausztriában, melynek feladata az egyetemeken kívül történő kutatás támogatása és a tudomány képviselete.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Osztrák Tudományos Akadémia · Többet látni »
Paleográfia
Kódexlap kétszínű felirattal A paleográfia tudománya az írás történetével foglalkozó tudományág.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Paleográfia · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pozitivizmus
A pozitivizmus a 19. század végén és a 20. század elejének egyik jellemző európai filozófiai irányzata, mely három időszakra osztható: első-, második- és neopozitivizmus.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Pozitivizmus · Többet látni »
Salamon Ferenc (történész)
Salamon Ferenc (Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.) történész, esztéta, színikritikus és műfordító, az MTA tagja.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Salamon Ferenc (történész) · Többet látni »
Szalay József (történész)
Szalay József (Baracska, Fehér megye, 1857. október 13. – Budapest, 1885. március 15.) történész, bölcseleti doktor, országos levéltári fogalmazó és egyetemi magántanár.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Szalay József (történész) · Többet látni »
Századok (folyóirat)
A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Századok (folyóirat) · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Széchenyi István · Többet látni »
Szekfű Gyula
Szekfű Gyula Ignác (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Szekfű Gyula · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Történettudomány · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Vallásszabadság · Többet látni »
Vlachok
A vlachok (ejtsd: vlahok) népnevet a középkorban Délkelet-Európa különböző országaiban élő összes keleti újlatin nyelveket beszélő népcsoportokra használták a nem ezekhez tartozó népek.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és Vlachok · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1853
Nincs leírás.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és 1853 · Többet látni »
19. századi magyar történelem
A 19. század a magyar történelemben nagy fordulatokat hozott.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és 19. századi magyar történelem · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Károlyi Árpád (történész) és 1940 · Többet látni »
