Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kápolnásnyék

Index Kápolnásnyék

Kápolnásnyék község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.

60 kapcsolatok: Alföld, Autóbusz, Bartók Béla (zeneszerző), Bágyom-ér, Bronzkor, Buda (történelmi település), Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal, Déli Vasút, December 1., Első világháború, Fejér vármegye, Fekete János (főjegyző), Gárdonyi járás, Honfoglalás, Kápolnásnyék vasútállomás, Község, Koppány vezér, Lovasberény, M7-es autópálya (Magyarország), Magyarország, Magyarország első katonai felmérése, Magyarország harmadik katonai felmérése, Magyarország második katonai felmérése, Második világháború, Mezőföld, Nyék (törzs), Oszmán Birodalom, Pázmánd, Pettend (Fejér vármegye), Reformátusok, Rendszerváltás Magyarországon, Szabad Demokraták Szövetsége, Székesfehérvár, Török hódoltság, Trianoni békeszerződés, Vasút, Vass Ádám, Vörösmarty Mihály, Velence (Magyarország), Velencei-medence, Velencei-tó, Vereb, 1193, 1772, 1784, 1800, 1848, 1861, 1869, 1884, ..., 19. század, 1930-as évek, 1956, 1970-es évek, 1980-as évek, 1990, 7-es főút (Magyarország), 81 309-es mellékút (Magyarország), 8116-os mellékút (Magyarország), 8117-es mellékút (Magyarország). Bővíteni index (10 több) »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Kápolnásnyék és Alföld · Többet látni »

Autóbusz

Magyarországi távolsági busz Az autóbusz vagy busz olyan szárazföldi tömegközlekedési eszköz, amelyet erőgép hajt, magától helyváltoztatásra képes, egyterű és legalább 10 fő szállítására alkalmas.

Új!!: Kápolnásnyék és Autóbusz · Többet látni »

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Kápolnásnyék és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

Bágyom-ér

A Bágyom-ér (közhasználatban általában Bágyom-patak, időnként Vereb-Pázmándi-víz) egy patak Fejér vármegyében.

Új!!: Kápolnásnyék és Bágyom-ér · Többet látni »

Bronzkor

Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.

Új!!: Kápolnásnyék és Bronzkor · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Kápolnásnyék és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal

| A Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal a MÁV 30a számú kétvágányú, villamosított vasúti fővonala, budapesti elővárosi vonal, a transzeurópai vasúthálózat része.

Új!!: Kápolnásnyék és Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal · Többet látni »

Déli Vasút

A Déli Vasút egykori hálózata Magyarországon A vasútvonal megnyitásáról tudósító korabeli újságcikk A Déli Vasút, teljes – kétnyelvű – nevén k. k. priv.

Új!!: Kápolnásnyék és Déli Vasút · Többet látni »

December 1.

Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.

Új!!: Kápolnásnyék és December 1. · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Kápolnásnyék és Első világháború · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Kápolnásnyék és Fejér vármegye · Többet látni »

Fekete János (főjegyző)

Galánthai Fekete János (Kápolnásnyék, 1817. december 11. – Székesfehérvár, 1877. április 3.) megyei tiszteletbeli főjegyző, levéltáros, költő, a galánthai Fekete család tagja.

Új!!: Kápolnásnyék és Fekete János (főjegyző) · Többet látni »

Gárdonyi járás

A Gárdonyi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Kápolnásnyék és Gárdonyi járás · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Kápolnásnyék és Honfoglalás · Többet látni »

Kápolnásnyék vasútállomás

Kápolnásnyék vasútállomás egy Fejér vármegyei vasútállomás Kápolnásnyék településen, a MÁV üzemeltetésében.

Új!!: Kápolnásnyék és Kápolnásnyék vasútállomás · Többet látni »

Község

Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

Új!!: Kápolnásnyék és Község · Többet látni »

Koppány vezér

Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.

Új!!: Kápolnásnyék és Koppány vezér · Többet látni »

Lovasberény

Lovasberény község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Új!!: Kápolnásnyék és Lovasberény · Többet látni »

M7-es autópálya (Magyarország)

M1-es autópálya közös szakaszán Budaörs mellett Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé Az M7-es autópálya és a 71-es / 710-es főút csomópontja Balatonfőkajárnál A Kőröshegyi völgyhíd Az M7-es Kőröshegyi völgyhídja, a Balatonról A Kőröshegyi völgyhíd Letenye felől 250px 250px Magyar-horvát határátkelő Letenyénél Az M7-es autópálya Magyarország legrégebbi autópályája, mely Budapest, a Balaton és a délnyugati magyar-horvát országhatár között teremt korszerű közúti összeköttetést.

Új!!: Kápolnásnyék és M7-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kápolnásnyék és Magyarország · Többet látni »

Magyarország első katonai felmérése

Josephinische Landesaufnahme, 1763–87 date.

Új!!: Kápolnásnyék és Magyarország első katonai felmérése · Többet látni »

Magyarország harmadik katonai felmérése

Ez a kép a térképsorozat (1:200 000) szelvénybeosztását ábrázolja A harmadik katonai felmérés 1:25 000 méretarányú térképeinek egy részlete (színezés előtti eredeti változat) Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, 1869–1873 között Erdélyben, 1872–1884 között Magyarországon és a Partiumban valósult meg, az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként.

Új!!: Kápolnásnyék és Magyarország harmadik katonai felmérése · Többet látni »

Magyarország második katonai felmérése

Részlet a második felmérés OGXXXII.7.49. számú szelvényéről, röviden XXXII.49. Magyarország második katonai felmérése 1806–1869 között zajlott le, eredményét annak ellenére franciskánus térképnek nevezik, hogy befejezésekor már nem Ferenc, hanem I. Ferenc József az uralkodó, megkülönböztetésül a későbbi ferencjózsefi katonai topográfiai térképtől.

Új!!: Kápolnásnyék és Magyarország második katonai felmérése · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Kápolnásnyék és Második világháború · Többet látni »

Mezőföld

A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.

Új!!: Kápolnásnyék és Mezőföld · Többet látni »

Nyék (törzs)

A nyék törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt.

Új!!: Kápolnásnyék és Nyék (törzs) · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Kápolnásnyék és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Pázmánd

Pázmánd község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.

Új!!: Kápolnásnyék és Pázmánd · Többet látni »

Pettend (Fejér vármegye)

Pettend Kápolnásnyék településrésze Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.

Új!!: Kápolnásnyék és Pettend (Fejér vármegye) · Többet látni »

Reformátusok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.

Új!!: Kápolnásnyék és Reformátusok · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: Kápolnásnyék és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Szabad Demokraták Szövetsége

A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.

Új!!: Kápolnásnyék és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Kápolnásnyék és Székesfehérvár · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Kápolnásnyék és Török hódoltság · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Kápolnásnyék és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Vasút

A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.

Új!!: Kápolnásnyék és Vasút · Többet látni »

Vass Ádám

Vass Ádám (Kápolnásnyék, 1988. szeptember 9. –) magyar válogatott labdarúgó.

Új!!: Kápolnásnyék és Vass Ádám · Többet látni »

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Kápolnásnyék és Vörösmarty Mihály · Többet látni »

Velence (Magyarország)

Velence város Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.

Új!!: Kápolnásnyék és Velence (Magyarország) · Többet látni »

Velencei-medence

A Velencei-medence a Mezőföld legészakibb kistája Fejér vármegye területén.

Új!!: Kápolnásnyék és Velencei-medence · Többet látni »

Velencei-tó

Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.

Új!!: Kápolnásnyék és Velencei-tó · Többet látni »

Vereb

Vereb község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.

Új!!: Kápolnásnyék és Vereb · Többet látni »

1193

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1193 · Többet látni »

1772

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1772 · Többet látni »

1784

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1784 · Többet látni »

1800

1800 a 18. század utolsó éve.

Új!!: Kápolnásnyék és 1800 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1848 · Többet látni »

1861

A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).

Új!!: Kápolnásnyék és 1861 · Többet látni »

1869

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1869 · Többet látni »

1884

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1884 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Kápolnásnyék és 19. század · Többet látni »

1930-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1930-as évek · Többet látni »

1956

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1956 · Többet látni »

1970-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1970-es évek · Többet látni »

1980-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Kápolnásnyék és 1980-as évek · Többet látni »

1990

----.

Új!!: Kápolnásnyék és 1990 · Többet látni »

7-es főút (Magyarország)

A 7-es főút egy magyarországi főút, amely összeköti a fővárost a magyar-horvát határral.

Új!!: Kápolnásnyék és 7-es főút (Magyarország) · Többet látni »

81 309-es mellékút (Magyarország)

A 81 309-es számú mellékút egy Fejér vármegyei vasútállomási bekötőút Kápolnásnyéken.

Új!!: Kápolnásnyék és 81 309-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

8116-os mellékút (Magyarország)

A 8116-os számú mellékút egy Fejér vármegyei mellékút, amely Kápolnásnyéktől Székesfehérvárig tart, a Velencei-tó északi partját kísérve.

Új!!: Kápolnásnyék és 8116-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »

8117-es mellékút (Magyarország)

A 8117-es számú mellékút egy bő 10 kilométer hosszú mellékút Fejér vármegyében; a Velencei-tótól északra fekvő településeket tárja fel, végighaladva a Velencei-hegység keleti és északi lábainál.

Új!!: Kápolnásnyék és 8117-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »