Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
57 kapcsolatok: A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben, Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, Aulich Lajos, Bécsi udvar, Buda (történelmi település), Dessewffy Arisztid, Eger, Európa, Február 26., Február 27., Feldebrő, Franz von Schlik, Franz Wyss, Görgei Artúr, Guyon Richárd, Gyöngyös (település), Habsburg Birodalom, Henryk Dembiński, Heves vármegye, I. Ferenc József magyar király, Josef Kriehuber, Kál, Kápolna (település), Kerecsend, Kisfaludy Mór, Klapka György (tábornok), Kmety György, Kossuth Lajos, Litográfia, Litvánia, Magyar Királyság, Magyarország, Máriássy János, Mednyánszky Sándor Cézár, Mezőkövesd, Novemberi felkelés, Olaszok, Olmützi alkotmány, Párizs, Perczel Mór, Poeltenberg Ernő, Rendfokozat, Sirok, Szamossy Elek, Szemere Bertalan, Szolnok, Tarna (patak), Tavaszi hadjárat, Téli hadjárat (1848–49), Tófalu, ..., Teleki László (politikus, 1811–1861), Than Mór, Tiszafüred, Verpelét, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1848–49-es honvédsereg, 1849. Bővíteni index (7 több) »
A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben
A '''Császári-Királyi Hadsereg''' csapatzászlaja (''k.k. Truppenfahne'') 1806-ig, 1806-tól a ketfejű sas fölé a német-római császári korona (''Reichskrone'') helyett az osztrák császári korona került. A Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) színvonala a 19. század közepén az európai nagyhatalmak szintjén állt.
Új!!: Kápolnai csata és A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben · Többet látni »
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz
Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg (Brüsszel, 1787. május 11. – Bécs, 1862. március 21.) császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.
Új!!: Kápolnai csata és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz · Többet látni »
Aulich Lajos
Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.
Új!!: Kápolnai csata és Aulich Lajos · Többet látni »
Bécsi udvar
A bécsi udvar történelmi fogalom a Habsburg-család keleti ága császári főhatalmának főként a Magyar Királyság felett, de egész Közép-Európában általában a kisebb, nem független államokkal szemben gyakorolt politikai hatalma alanyának meghatározására.
Új!!: Kápolnai csata és Bécsi udvar · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Kápolnai csata és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Dessewffy Arisztid
Dessewffy nevének kiejtése. Cserneki és tarkői Dessewffy Arisztid (kiejtése: dezsőfi) (Csákány, 1802. július 2. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Kápolnai csata és Dessewffy Arisztid · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Kápolnai csata és Eger · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Kápolnai csata és Európa · Többet látni »
Február 26.
Névnapok: Edina + Alexander, Décse, Edentina, Edna, Gécsa, Géza, Gyécsa, Győző, Izabel, Izabell, Izabella, Néró, Nesztor, Ottokár, Porfir, Rodelinda, Sándor, Szamira, Viktor.
Új!!: Kápolnai csata és Február 26. · Többet látni »
Február 27.
Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.
Új!!: Kápolnai csata és Február 27. · Többet látni »
Feldebrő
Feldebrő (szlovákul Debrov) község Heves vármegyében, az Egri járásban.
Új!!: Kápolnai csata és Feldebrő · Többet látni »
Franz von Schlik
Franz Anton Heinrich Johann Prokop Don Bosco Felix von Schlik Bassano és Weißkirchen grófja (Graf zu Bessano und Weisskirchen (Prága, 1789. május 23. – Bécs, 1862. március 17.) császári-királyi lovassági tábornok (k.k. General der Kavallerie), az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant), a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) egyik legsikeresebb tábornoka. Nevét több korabeli forrás Franz von Schlick formában is írta.
Új!!: Kápolnai csata és Franz von Schlik · Többet látni »
Franz Wyss
Franz Wyss (1796 – Csorna, 1849. június 13.) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik tábornoka.
Új!!: Kápolnai csata és Franz Wyss · Többet látni »
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Új!!: Kápolnai csata és Görgei Artúr · Többet látni »
Guyon Richárd
Gróf Guyon-Debaufre Richárd (Bath, 1813. március 31. – Konstantinápoly, 1856. október 11.) az 1848–49-es szabadságharcban a magyar honvédség tábornoka, rövid ideig vezérkari főnök és a honvédség főparancsnoka.
Új!!: Kápolnai csata és Guyon Richárd · Többet látni »
Gyöngyös (település)
Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.
Új!!: Kápolnai csata és Gyöngyös (település) · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Kápolnai csata és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Henryk Dembiński
Henryk Dembiński (elterjedt magyar nevén Dembinszky Henrik; (Strzałków, Lengyelország, 1791. január 16. – Párizs, 1864. június 13.), lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvéd altábornagya. Unokaöccse Teodor Dembiński honvéd őrnagy.
Új!!: Kápolnai csata és Henryk Dembiński · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Kápolnai csata és Heves vármegye · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Kápolnai csata és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Josef Kriehuber
Josef Kriehuber (helyenként Joseph Kriehuber, magyarosan Kriehuber József) (Bécs, 1800. december 14. – Bécs, 1876. május 30.) osztrák festő, litográfus, a bécsi biedermeier kedvelt és jellegzetes képviselője.
Új!!: Kápolnai csata és Josef Kriehuber · Többet látni »
Kál
Kál nagyközség Heves vármegyében, a Füzesabonyi járásban.
Új!!: Kápolnai csata és Kál · Többet látni »
Kápolna (település)
Kápolna község Heves vármegyében, a Füzesabonyi járásban.
Új!!: Kápolnai csata és Kápolna (település) · Többet látni »
Kerecsend
Kerecsend község Heves vármegyében, az Egri járásban.
Új!!: Kápolnai csata és Kerecsend · Többet látni »
Kisfaludy Mór
Kisfaludi Kisfaludy Mór (Gyömöre, 1814. április 24. – Sümeg, 1893. július 10.) 1848-as honvédhuszár alezredes.
Új!!: Kápolnai csata és Kisfaludy Mór · Többet látni »
Klapka György (tábornok)
Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.
Új!!: Kápolnai csata és Klapka György (tábornok) · Többet látni »
Kmety György
Kmety György (Felsőpokorágy, 1813. május 24. – London, 1865. április 25.) honvédtábornok, a török hadseregben Iszmail pasa néven dandártábornok.
Új!!: Kápolnai csata és Kmety György · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Kápolnai csata és Kossuth Lajos · Többet látni »
Litográfia
Színes kőnyomat szivarosdobozon 1917-es kőnyomatos plakát A litográfia, magyarul: kőnyomtatás, (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'karcolni, írni, rajzolni) síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása.
Új!!: Kápolnai csata és Litográfia · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Kápolnai csata és Litvánia · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Kápolnai csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kápolnai csata és Magyarország · Többet látni »
Máriássy János
Máriássy János (Berzsenyi Lénárdnak az olmützi börtönben róla készített egyik rajza Márkus- és batizfalvi báró Máriássy János (Igló, 1822. június 23. – Budapest, 1905. január 24.) honvédezredes, a magyar királyi honvédség altábornagya.
Új!!: Kápolnai csata és Máriássy János · Többet látni »
Mednyánszky Sándor Cézár
Báró aranyosmeggyesi Mednyánszky Sándor Cézár (Beckó, 1824. július 9. – Hyères, Franciaország, 1857. április 20.) római katolikus lelkész, az 1848–49-es szabadságharcban tábori főlelkész, majd a hadügyminisztérium hadlelkész osztályának igazgató tanácsosa.
Új!!: Kápolnai csata és Mednyánszky Sándor Cézár · Többet látni »
Mezőkövesd
Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.
Új!!: Kápolnai csata és Mezőkövesd · Többet látni »
Novemberi felkelés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben.
Új!!: Kápolnai csata és Novemberi felkelés · Többet látni »
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Új!!: Kápolnai csata és Olaszok · Többet látni »
Olmützi alkotmány
Az olmützi alkotmányt (más néven oktrojált alkotmányt) I. Ferenc József császár adta ki császári pátenssel 1849.
Új!!: Kápolnai csata és Olmützi alkotmány · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Kápolnai csata és Párizs · Többet látni »
Perczel Mór
Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.
Új!!: Kápolnai csata és Perczel Mór · Többet látni »
Poeltenberg Ernő
Poeltenberg Ernő lovag (Ernst Poelt, Ritter von Poeltenberg; Pöltenbergi Pölt Ernő) (Bécs, 1808. február 20. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Kápolnai csata és Poeltenberg Ernő · Többet látni »
Rendfokozat
A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.
Új!!: Kápolnai csata és Rendfokozat · Többet látni »
Sirok
Sirok község Heves vármegye Pétervásárai járásában.
Új!!: Kápolnai csata és Sirok · Többet látni »
Szamossy Elek
Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28. – Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár, Szamossy László festőművész apja.
Új!!: Kápolnai csata és Szamossy Elek · Többet látni »
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Új!!: Kápolnai csata és Szemere Bertalan · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Kápolnai csata és Szolnok · Többet látni »
Tarna (patak)
A Tarna forrása az OpenTopoMApt térképen (https://opentopomap.org/#map.
Új!!: Kápolnai csata és Tarna (patak) · Többet látni »
Tavaszi hadjárat
A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849.
Új!!: Kápolnai csata és Tavaszi hadjárat · Többet látni »
Téli hadjárat (1848–49)
A Téli hadjárat az 1848–49-es szabadságharc hadtörténetének egyik időszaka, melynek során a Windisch-Grätz herceg vezette császári csapatok több hadszíntéren összehangolt támadást indítottak a magyar szabadságharc erői ellen.
Új!!: Kápolnai csata és Téli hadjárat (1848–49) · Többet látni »
Tófalu
Tófalu község Heves vármegye Füzesabonyi járásában, a Tarna völgyében.
Új!!: Kápolnai csata és Tófalu · Többet látni »
Teleki László (politikus, 1811–1861)
Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író.
Új!!: Kápolnai csata és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »
Than Mór
A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek emléktáblája a szülőházukon Apáti Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.
Új!!: Kápolnai csata és Than Mór · Többet látni »
Tiszafüred
Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.
Új!!: Kápolnai csata és Tiszafüred · Többet látni »
Verpelét
Verpelét város Heves vármegye Egri járásában.
Új!!: Kápolnai csata és Verpelét · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Kápolnai csata és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1848–49-es honvédsereg
nagysallói ütközet. 1849. április 19-én Nagysallónál verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Egyenruharajzok a szabadságharcból Kisjézust a királyi jelvényekkel ábrázolja, lábuk alatt a Földgolyóval. Az 1848–49-es magyar honvédsereg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb eredménye volt.
Új!!: Kápolnai csata és 1848–49-es honvédsereg · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Kápolnai csata és 1849 · Többet látni »
