Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
108 kapcsolatok: A Hét (folyóirat, 1970–2003), Új Írás, Új Symposion, Augustin Buzura, Augusztus 7., Avantgárd, Élet és Irodalom, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Ballada, Béládi Miklós, Bolyai Tudományegyetem, Brassói Lapok (napilap), Budapest, Constantin Brâncuși, Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985), Csiki László (költő), Dávid Gyula (irodalomtörténész), Dési Huber István, Deák Ferenc (grafikus), Dienes László, Dráma, Dsida Jenő, Erdélyi Helikon, Esszé, Esztétika, Európa, Forrás könyvsorozat, Forrás-nemzedék, Gaál Gábor (író), Gelléri Andor Endre, Horváth Imre (költő), Idő, Igaz Szó, Illyés Gyula, Irodalmi díj (Erdély), Irodalmi vita (Erdély), Irodalom, Irodalomelmélet (Erdély), Irodalomtörténet (Erdély), Irodalomtörténeti Közlemények, József Attila, József Attila-díj, Július 22., Joseph Pulitzer-emlékdíj, Kacsó Sándor (újságíró), Kállai Ernő (művészeti író), Kántor Erzsébet, Kántor Lajos (filológus), Képzőművészet, Könyv, ..., Kemény János (író), Kismonográfiák (könyvsorozat), Kolozsvár, Kolozsvár Társaság, Kortárs (folyóirat), Korunk, Korunk Galéria, Kosztolányi Dezső, Kriterion-koszorú, Kuncz Aladár, Láng Gusztáv (irodalomkritikus), Látó-nívódíj, Lélektan, Líra (műnem), Madách Imre (író), Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, Magyar Örökség díj, Magyar nyelv, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Móricz Zsigmond, Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban, Moholy Nagy László, Mozaik Kiadó, Nagyvilág (folyóirat, 1956–), Nemzet, Nemzetiségi színházi kollokvium Romániában, Novella, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Nyirő József, Paulovics László, Portré, Pro Literatura díj, Rádió, Református kollégium (Kolozsvár), Reményik Sándor, Román nyelv, Románia, Romániai Magyar Írók sorozat, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Sajtó, Stilisztika, Szabadság (napilap, 1989–), Szabédi László, Széchenyi-díj, Szilágyi Domokos (költő), Tamási Áron, Thury Zoltán (író), Tiszatáj, Utunk, Valóság, Vallani és vállalni, Vers, Világosság (kolozsvári napilap), 1937, 2017. Bővíteni index (58 több) »
A Hét (folyóirat, 1970–2003)
A Hét bukaresti kiadású romániai magyar társadalmi-politikai-művelődési hetilap volt, mely 1970 és 2003 között jelent meg.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és A Hét (folyóirat, 1970–2003) · Többet látni »
Új Írás
Az Új Írás 1961–1991 között megjelenő irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat havonta jelent meg.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Új Írás · Többet látni »
Új Symposion
Az Új Symposion irodalmi, művészeti folyóirat volt, amelyet 1965-ben, az Ifjúság című újvidéki lap mellékleteként alapítottak jugoszláviai magyar irodalmárok.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Új Symposion · Többet látni »
Augustin Buzura
Augustin Buzura (Kővárberence, 1938. szeptember 22. – Bukarest, 2017. július 10.) román író, újságíró, forgatókönyvíró, irodalomkritikus.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Augustin Buzura · Többet látni »
Augusztus 7.
Névnapok: Ibolya + Afrodité, Arabella, Áfra, Afrodita, Ajándok, Albert, Cseperke, Csepke, Donát, Donatella, Donátó, Kajetán, Kötöny, Szixtusz, Ulrik, Uránia, Vénusz.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Augusztus 7. · Többet látni »
Avantgárd
Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Avantgárd · Többet látni »
Élet és Irodalom
Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) magyar irodalmi-közéleti – a fejléc szerint politikai és irodalmi – hetilap, Magyarország legrégebbi, több mint 65 éve (1957 óta) megjelenő hetilapja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Élet és Irodalom · Többet látni »
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Az egyetem központi épülete Az egyetem központi épülete A központi épület belső udvara A központi épület belülről A kémiai kar Marianum)'' A jogtudományi kar A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (románul: Universitatea Babeș-Bolyai, angolul: Babeș-Bolyai University, németül: Babeș-Bolyai Universität), rövidítve BBTE, egyetem Kolozsváron, Romániában.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Babeș–Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Ballada
A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Ballada · Többet látni »
Béládi Miklós
Béládi Miklós (Békés, 1928. március 23. – Budapest, 1983. október 29.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA aspiránsa.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Béládi Miklós · Többet látni »
Bolyai Tudományegyetem
A Bolyai Tudományegyetem 1945 és 1959 között Kolozsvárott magyar tanítási nyelvű állami egyetemként működött.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Brassói Lapok (napilap)
A Brassói Lapok politikai napilap, amely 1895.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Brassói Lapok (napilap) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Budapest · Többet látni »
Constantin Brâncuși
Constantin Brâncuși (Hobița, Gorj megye, 1876. február 19. – Párizs, 1957. március 16.) nemzetközi hírű román szobrász, a párizsi iskola tagja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Constantin Brâncuși · Többet látni »
Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985)
Ifjabb Cseh Gusztáv (Kolozsvár, 1934. július 13. – Kolozsvár, 1985. június 19.) romániai magyar grafikusművész.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Cseh Gusztáv (grafikus, 1934–1985) · Többet látni »
Csiki László (költő)
Csiki László (Sepsiszentgyörgy, 1944. október 5. – Budapest, 2008. október 2.) magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Csiki László (költő) · Többet látni »
Dávid Gyula (irodalomtörténész)
Dávid Gyula (Árapatak, 1928. augusztus 13. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Dávid Gyula (irodalomtörténész) · Többet látni »
Dési Huber István
Dési Huber István (Nagyenyed, 1895. február 6. – Budapest, 1944. február 25.) posztumusz Kossuth-díjas (1958) magyar festőművész, grafikus.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Dési Huber István · Többet látni »
Deák Ferenc (grafikus)
Deák Ferenc (Kökös, 1935. június 17. – Szeged, 2013. május 3.) romániai magyar grafikus és könyvművész.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Deák Ferenc (grafikus) · Többet látni »
Dienes László
Dienes László (Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.) magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, könyvtárigazgató, egyetemi tanár.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Dienes László · Többet látni »
Dráma
A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Dráma · Többet látni »
Dsida Jenő
Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994) Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Dsida Jenő · Többet látni »
Erdélyi Helikon
Erdélyi Helikon havonta megjelenő szépirodalmi és kritikai folyóirat.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Erdélyi Helikon · Többet látni »
Esszé
Az esszé a szépirodalmi alkotások egyik sajátos válfaja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Esszé · Többet látni »
Esztétika
Az esztétika, régies magyar nevén széptan a szépség természetével foglalkozó filozófiai ág.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Esztétika · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Európa · Többet látni »
Forrás könyvsorozat
A Forrás könyvsorozat elsőkötetes költők, próza- és drámaírók, esszéírók és riporterek (kivételesen egy fiatal művész) bemutatkozását szolgáló könyvsorozat az Irodalmi Könyvkiadó (1961-69), majd 1970-től a Kriterion gondozásában.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Forrás könyvsorozat · Többet látni »
Forrás-nemzedék
Forrás-nemzedék a Forrás könyvsorozatról elnevezett, egymást követő, külön jegyekkel fellépő irodalmi csoportosulások gyűjtőneve.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Forrás-nemzedék · Többet látni »
Gaál Gábor (író)
Gaál Gábor (született Gál Gábor; Budapest, 1891. március 8. – Kolozsvár, 1954. augusztus 13.) író, irodalomtörténész, szociológus, szerkesztő, irodalomkritikus, közíró.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Gaál Gábor (író) · Többet látni »
Gelléri Andor Endre
Gelléri Andor Endre (Budapest, 1906. március 30. – Wels, Ausztria, 1945. május 6–20. között) magyar író, novellista.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Gelléri Andor Endre · Többet látni »
Horváth Imre (költő)
Horváth Imre (Margitta, 1906. november 4. – Nagyvárad, 1993. április 11.) erdélyi magyar költő.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Horváth Imre (költő) · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Idő · Többet látni »
Igaz Szó
Igaz Szó (1954-1989) Marosvásárhelyen kiadott szépirodalmi folyóirat.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Igaz Szó · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Illyés Gyula · Többet látni »
Irodalmi díj (Erdély)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Romániai magyar irodalmi díjak.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Irodalmi díj (Erdély) · Többet látni »
Irodalmi vita (Erdély)
Irodalmi vita (Erdély, 1918–1989) különböző nézetek, felfogások, eszmei irányulások nyilvános gondolatcseréje, összecsapása és kiegyenlítődése irodalmi megnyilatkozások megítélése körül, a műveket illető kritika szakmaiságán túlmenő erkölcsi és közügyi (nemzetiségi–társadalmi–politikai) érveléssel és összefüggésrendszerben.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Irodalmi vita (Erdély) · Többet látni »
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Irodalom · Többet látni »
Irodalomelmélet (Erdély)
Irodalomelmélet (Erdély, 1918-1989) – romániai magyar viszonylatban az irodalomtudomány többi ágához képest kevésbé önállósult.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Irodalomelmélet (Erdély) · Többet látni »
Irodalomtörténet (Erdély)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Romániai magyar irodalomtörténet.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Irodalomtörténet (Erdély) · Többet látni »
Irodalomtörténeti Közlemények
Irodalomtörténeti Közlemények: az MTA tudományos folyóirata.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Irodalomtörténeti Közlemények · Többet látni »
József Attila
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és József Attila · Többet látni »
József Attila-díj
József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és József Attila-díj · Többet látni »
Július 22.
Névnapok: Magdolna + Léna, Lenke, Levendula, Lipót, Magda, Magdaléna, Magdó, Manda, Mária, Marica, Marléne, Médi, Platon, Verbéna, Veréna, Verita.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Július 22. · Többet látni »
Joseph Pulitzer-emlékdíj
A Joseph Pulitzer-emlékdíj azzal a céllal jött létre a kelet-közép-európai rendszerváltozást követően 1989-ben, hogy a kimagasló szakmai teljesítményt felmutató magyarországi újságírók méltó elismerésben részesüljenek.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Joseph Pulitzer-emlékdíj · Többet látni »
Kacsó Sándor (újságíró)
Kacsó Sándor írói álneve: Őrhegyi Sándor (Mikháza, 1901. február 21. – Kolozsvár, 1984. február 17.) erdélyi magyar író, szerkesztő, közíró, baloldali politikus.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kacsó Sándor (újságíró) · Többet látni »
Kállai Ernő (művészeti író)
Kállai Ernő, 1900-ig Kamengieser (Szakálháza, 1890. november 9. – Budapest, Józsefváros, 1954. november 28.) művészettörténész, művészeti író, kritikus.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kállai Ernő (művészeti író) · Többet látni »
Kántor Erzsébet
Kántor Erzsébet (Kolozsvár, 1938. február 10. – 2011. július 11.) műfordító.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kántor Erzsébet · Többet látni »
Kántor Lajos (filológus)
Kántor Lajos (Dés, 1890. szeptember 20. – Kolozsvár, 1966. április 19.) magyar pedagógus, filológus, tankönyvíró.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kántor Lajos (filológus) · Többet látni »
Képzőművészet
Cecilia Beaux festménye A képzőművészet fogalma mindazon művészeti ágakat felöleli, melyek eredményét nézni, látni lehet és célja nem valamely konkrét használati funkció kiszolgálása.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Képzőművészet · Többet látni »
Könyv
19. századi, keményfedeles, bőrkötéses könyv A könyv általános értelmezésben olyan nyomtatott, írt, képes vagy más papírlapok gyűjteménye, amelyek be vannak kötve és általában borítóval is rendelkeznek.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Könyv · Többet látni »
Kemény János (író)
Báró magyargyerőmonostori Kemény János István (Pittsburgh, USA, 1903. szeptember 5. – Marosvásárhely, 1971. október 13.) író, költő, színházigazgató, mecénás, a marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója (1926).
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kemény János (író) · Többet látni »
Kismonográfiák (könyvsorozat)
Kismonográfiák – az Ifjúsági Könyvkiadó által 1968-ban indított s 1970-től a kolozsvári Dacia Könyvkiadó által folytatott sorozat.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kismonográfiák (könyvsorozat) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kolozsvár · Többet látni »
Kolozsvár Társaság
A Kolozsvár Társaság 2003-ban alakult nonprofit, nem kormányzati, apolitikus szervezet.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kolozsvár Társaság · Többet látni »
Kortárs (folyóirat)
A Kortárs (1957–) irodalmi és kritikai folyóirat; a szerkesztés és kiadás székhelye Budapest, megjelenés havonként.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kortárs (folyóirat) · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Korunk · Többet látni »
Korunk Galéria
Kántor Lajos, Szervátiusz Jenő) Korunk Galéria – a Korunk folyóirat kolozsvári szerkesztőségi helyiségeiben (1973 márciusától 1974 októberéig a Szabadság tér 4-5. szám alatt, 1974 decembere és 1986 júliusa között, majd 1990-től újra a Mócok útja elején, a régi vármegyeháza földszinti folyosójáról nyíló két teremben) működő, időszaki képzőművészeti kiállításokból kinőtt, részben önállósult intézmény, elsősorban a romániai magyar festőművészet, grafika, szobrászat, fotó- és iparművészet otthona.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Korunk Galéria · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Kriterion-koszorú
A Kriterion-koszorú egy romániai magyar kulturális elismerés, amelyet a Kriterion Alapítvány hozott létre 1995-ben Domokos Géza elnök kezdeményezésére, „a kimagasló erdélyi szellemi teljesítmények jutalmazására”.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kriterion-koszorú · Többet látni »
Kuncz Aladár
Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) budapesti és erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Kuncz Aladár · Többet látni »
Láng Gusztáv (irodalomkritikus)
Láng Gusztáv (Budapest, 1936. június 12.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Láng Gusztáv (irodalomkritikus) · Többet látni »
Látó-nívódíj
Látó-nívódíj: a Lakitelki Alapítvány támogatásával létesült irodalmi elismerés.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Látó-nívódíj · Többet látni »
Lélektan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pszichológia.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Lélektan · Többet látni »
Líra (műnem)
Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom, pontosabban a költészet három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Líra (műnem) · Többet látni »
Madách Imre (író)
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Madách Imre (író) · Többet látni »
Magyar Újságírók Romániai Egyesülete
Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Alapítás: 1990-ben Újságírók Szövetsége néven; 1993-tól Magyar Újságírók Romániai Egyesülete.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Magyar Újságírók Romániai Egyesülete · Többet látni »
Magyar Örökség díj
A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Magyar Örökség díj · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Második világháború · Többet látni »
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Móricz Zsigmond · Többet látni »
Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban
Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban – Egy sajátos történelmi összehasonlítás és értékelés fűzte Móricz Zsigmondot (1879–1942) Erdélyhez: szerinte itt alakult ki az "Ahogy lehet!" reálpolitikája századokon át, ezt észlelte Erdély-trilógiájának megírásakor, nemcsak a forrásanyagban, hanem a helyszínen is tanulmányozva Bethlen Gábor uralkodásának történetét.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Móricz Zsigmond a romániai magyar irodalomban · Többet látni »
Moholy Nagy László
#ÁTIRÁNYÍTÁS Moholy-Nagy László.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Moholy Nagy László · Többet látni »
Mozaik Kiadó
A Mozaik Kiadó egy 1990-ben létrejött magyar tulajdonú tankönyvkiadó.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Mozaik Kiadó · Többet látni »
Nagyvilág (folyóirat, 1956–)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyvilág (folyóirat, 1956–2016).
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Nagyvilág (folyóirat, 1956–) · Többet látni »
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Nemzet · Többet látni »
Nemzetiségi színházi kollokvium Romániában
Nemzetiségi színházi kollokvium Romániában (1978-1994)– a romániai magyar, német és jiddis nyelvű hivatásos együtteseknek az eredeti terv szerint kétévenként sorra kerülő sepsiszentgyörgyi seregszemléje.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Nemzetiségi színházi kollokvium Romániában · Többet látni »
Novella
A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Novella · Többet látni »
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények: Studii și cercetări de lingvistică si istorie literară.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények · Többet látni »
Nyirő József
Szobra Székelyudvarhelyen Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kiugrott katolikus pap, politikus, újságíró, országgyűlési képviselő.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Nyirő József · Többet látni »
Paulovics László
Paulovics László (Szatmárnémeti, 1937. augusztus 15. –) erdélyi magyar grafikus, festő, díszlettervező.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Paulovics László · Többet látni »
Portré
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arckép.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Portré · Többet látni »
Pro Literatura díj
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete által évente kiadott irodalmi díj.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Pro Literatura díj · Többet látni »
Rádió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rádió (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Rádió · Többet látni »
Református kollégium (Kolozsvár)
A kolozsvári református kollégium egyike Erdély legrégebbi oktatási intézményeinek.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Református kollégium (Kolozsvár) · Többet látni »
Reményik Sándor
Király utcai palota Minorita utcai oldala) Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Reményik Sándor · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Románia · Többet látni »
Romániai Magyar Írók sorozat
A Romániai Magyar Írók sorozat 1961-ben az Irodalmi Könyvkiadótól indított és 1970-től a Kriterion Könyvkiadó által folytatott könyvsorozat akkor már több mint négy évtizedes múltra visszatekintő romániai magyar irodalom maradandó értékeit közvetítette.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Romániai Magyar Írók sorozat · Többet látni »
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Többet látni »
Sajtó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Média (kommunikáció).
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Sajtó · Többet látni »
Stilisztika
A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Stilisztika · Többet látni »
Szabadság (napilap, 1989–)
A Szabadság regionális újság, Kolozs, Szilágy, Fehér, Szeben és Beszterce-Naszód megye napilapja, egy civil szervezet, a Minerva Művelődési Egyesület tulajdona.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Szabadság (napilap, 1989–) · Többet látni »
Szabédi László
Szabédi László (eredetileg Székely László) (Sáromberke, 1907. május 7. – Kolozsvár, 1959. április 18.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, műkedvelő nyelvész.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Szabédi László · Többet látni »
Széchenyi-díj
A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a Magyar Népköztársaság Állami Díja utódja, mely helyett 1990 óta szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Széchenyi-díj · Többet látni »
Szilágyi Domokos (költő)
Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Szilágyi Domokos (költő) · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Tamási Áron · Többet látni »
Thury Zoltán (író)
Thury Zoltán (Kolozsvár, 1870. március 7. – Budapest, 1906. augusztus 27.) író, újságíró.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Thury Zoltán (író) · Többet látni »
Tiszatáj
A Tiszatáj 1947 márciusa óta Szegeden megjelenő irodalmi, művészeti, társadalmi és tudományos folyóirat.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Tiszatáj · Többet látni »
Utunk
Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Utunk · Többet látni »
Valóság
A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Valóság · Többet látni »
Vallani és vállalni
Vallani és vállalni – a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomban lezajlott irodalmi vita az író és az irodalom hivatásáról.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Vallani és vállalni · Többet látni »
Vers
#ÁTIRÁNYÍTÁS Költészet.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Vers · Többet látni »
Világosság (kolozsvári napilap)
A Világosság kolozsvári magyar napilap.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és Világosság (kolozsvári napilap) · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és 1937 · Többet látni »
2017
----.
Új!!: Kántor Lajos (irodalomtörténész) és 2017 · Többet látni »
