Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: A zsidó honfoglalás, Amoriták, Anát, Asera, Astarté, Az izraelita honfoglalás, Ókánaánita ábécé, Ótestamentum, Baál, Dávid zsidó király, Edomiták, Emoreusok, Ezékiel könyve, Filiszteusok, Frigyláda, Gibeon, Hermon-hegy, Hettiták, Júda (Biblia), Jeruzsálem, Jordán (folyó), Kánaáni nyelvek, Kineret-tó, Mózes első könyve, Midián (Ábrahám fia), Palesztina (régió), Samas, Szemita, Szikem.
A zsidó honfoglalás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Izraelita honfoglalás.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és A zsidó honfoglalás · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Amoriták · Többet látni »
Anát
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anat.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Anát · Többet látni »
Asera
Asera egy szobra Asera (akkád Ašratu(m), ugariti Atirat, hettita Ašerduš vagy Ašertu, héber אֲשֵׁרָה ’ăšērâ) a nyugati sémi (amorita) vallás anyaistennője.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Asera · Többet látni »
Astarté
Astarté (héberül: Astóret, többesszáma: Astarot, görögül: Asztarté) ókori kánaáni termékenység- és háborús istennő, akinek kultusza a bronz- és vaskori Levante területén virágzott.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Astarté · Többet látni »
Az izraelita honfoglalás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Izraelita honfoglalás.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Az izraelita honfoglalás · Többet látni »
Ókánaánita ábécé
Az ókánaánita ábécé mássalhangzóírás, amelyet a késő bronzkor idejéről ismerünk.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Ókánaánita ábécé · Többet látni »
Ótestamentum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Ótestamentum · Többet látni »
Baál
A villámló Baál, Ugarit Baál (Ba`al, héber: בעל) az ókori kánaáni kultúrkör vihar-, eső- és termékenységistene, jelentése 'úr, uralkodó, férj'.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Baál · Többet látni »
Dávid zsidó király
Dávid (Dāwîḏ, Kr. e. 1040 k. – Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1010-től Kr. e. 970-ig. Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki. Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet Kr.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg. 1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Dávid zsidó király · Többet látni »
Edomiták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Edom.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Edomiták · Többet látni »
Emoreusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amoriták.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Emoreusok · Többet látni »
Ezékiel könyve
Ezékiel könyve egy protokanonikus ószövetségi könyv a Bibliából, melynek tartalmát és megírását Ezékiel prófétának tulajdonítják.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Ezékiel könyve · Többet látni »
Filiszteusok
A filiszteusok mediterrán eredetű, kora vaskori nép.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Filiszteusok · Többet látni »
Frigyláda
A frigyláda egy francia katedrális domborművén, Cathédrale Sainte-Marie, Auch, Franciaország ''Acacia seyal'', feltételezések szerint a bibliai sittim-fa A szent ládát mindig letakarva szállították a papok James Tissot: ''Mózes és Józsué a frigyládával'' A frigyláda (héberül אָרוֹן הָבְּרִית, Ārōn Hāb’rīt) az a szent láda, melyet az Ószövetség elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Frigyláda · Többet látni »
Gibeon
Gibeon vagy Gibeón (héberül: גבעון) ókori város Palesztina területén, a későbbi Jeruzsálemtől kb.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Gibeon · Többet látni »
Hermon-hegy
A Hermon (arabul: جبل حرمون, جبل الشيخ; héberül: הר חרמון, Har Hermon) az Antilibanon nyúlványának legdélibb hegyóriása, Szíria és Libanon között.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Hermon-hegy · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Hettiták · Többet látni »
Júda (Biblia)
Júda bibliai személy, Jákob és Lea negyedik fia.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Júda (Biblia) · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Jeruzsálem · Többet látni »
Jordán (folyó)
A Jordán (héberül נהר הירדן, arabul نهر الأردن) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Jordán (folyó) · Többet látni »
Kánaáni nyelvek
A kánaáni nyelvek az afroázsiai nyelvcsaládban a középső-sémi ág ÉNy-i csoportjába tartoznak.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Kánaáni nyelvek · Többet látni »
Kineret-tó
A Kineret-tó (Galileai-tenger, Tiberiás tava, a Bibliában Genezáreti-tó) Izrael legnagyobb édesvizű tava.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Kineret-tó · Többet látni »
Mózes első könyve
Mózes első könyve vagy a Teremtés könyve, másként a Genezis (héberül: Berésít/Brésít, askenázi: Brejsisz; jiddis: Brejsesz) a Biblia, a keresztény Ószövetség, valamint a Tóra első könyve.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Mózes első könyve · Többet látni »
Midián (Ábrahám fia)
Midián vagy Madián Miḏyān, jelentése: viszály vagy ítélet) a Héber Biblia szerint Ábrahám ószövetségi pátriárka és Ketúrá hat közös fiának egyike. Midiánnak öt fivére volt: Zimrán, Médán, Joksán, Isbák és Súah. Mellettük pedig két féltestvére volt: Ismáel és Izsák. A Biblia nem sokat árul el Ábrahám és Ketúrá gyermekeinek történetéről. Az Ótestamentum alapján mindössze annyit tudunk Midiánról, hogy feltehetőleg Beershebában született. Ez volt az a város, ahová Ábrahám betért miután az Úr parancsára megpróbálta feláldozni fiát, Izsákot. Az ősatya itt találkozott Ketúrával és Izsák itt talált rá feleségére, Rebekára. Miután Ketúrának Beershebában volt a szálláshelye, feltehetőleg Ábrahám mind a hat gyermeke is itt született. Mivel a Biblia a negyedik helyen említi testvérei között, ezért feltételezhetően ő volt Ábrahám és Ketúrá negyedik gyermeke. Ábrahám és Ketúrá gyermekeinek feltételezett szálláshelye. A Biblia megemlíti, hogy Ábrahám Ketúrától származó gyermekeit egy idő után gazdagon megajándékozza és elküldi őket az ígéret földjéről, Kánaánból. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy Ábrahám Izsák számára biztosítani akarta az Úrral megkötött szövetség beteljesülését. Ketúrá hat gyermeke közül Midián későbbi történetét őrizte meg leginkább a Szentírás. Iosephus Flavius, aki műveiben feltehetőleg Madián névvel illette őt, szintén ír Ábrahám gyermekeinek történetéről. A római történetíró szerint Ábrahám napkeletre küldte fiait, és személyesen jelölte ki nekik új szálláshelyüket. Ez a mai Arab-félsziget területét jelentette egészen Arabia Felix, azaz a mai Jemen, a korábbi Sába királyságának a vidékét a Vörös-tenger mentén. Ábrahám ajándékai után Midián és népe a Jordán folyótól keletre telepedett le, és elfoglalta a Holt-tenger keleti partvidékének területét is. Midiánnak itt öt gyermeke született:Éfah, Héfer, Hánok, Abida és Eldáh. A Szentírás őket tartja a későbbi midianiták ősének. Feltehetőleg még Midián életében kialakult egyfajta államszervezet, amelyet alapítójáról Midiánnak neveztek el. Midián országa lassan terjeszkedni kezdett, és Kánaán keleti vidékeitől uralhatta Arábia sivatagos vidékeit is, ahol Midiánnak nem voltak határai. A Kivonulás időszakában Midián a Sínai-félsziget egy részét is elfoglalta.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Midián (Ábrahám fia) · Többet látni »
Palesztina (régió)
Palesztina (korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Palesztina (régió) · Többet látni »
Samas
Mezopotámiai mészkő pecséthenger Samas nevével (Louvre) Samas emblémája Kalhuban Samas (𒀭𒌓 dUD, dšamšu) a babilóni és asszír nap- és igazságisten akkád nyelvű neve.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Samas · Többet látni »
Szemita
August Ludwig Schlözer Joseph Arthur de Gobineau Ernest Renan Moritz Steinschneider A szót és a szemita fogalmat a Göttingában tanító August Ludwig Schlözer polihisztor, történész, a statisztika és a szociológia tudományok megalapozója alkotta meg 1781-ben, Johann Gottfried Eichhorn teológus és orientalista 1787-ben alkalmazta a nyelvészetben, Joseph Arthur de Gobineau francia író 1853-ban a „Essai sur I'inegalite des races humaines” (magyarul A fajok közötti egyenlőtlenség okairól) című művében kapcsolta össze a naturalista rasszfogalommal.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Szemita · Többet látni »
Szikem
Szikem ókori kánaáni város Palesztina területén a Garizim és Ebal hegyek közötti völgyben.
Új!!: Kánaániták (Biblia) és Szikem · Többet látni »
