Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
78 kapcsolatok: Abüdosz (Egyiptom), Abu Szimbel, Abu Szimbel-i templomok, Aleppó, Amarna-levelek, Amurrú (királyság), Anatólia, Arzava, Ámon (isten), Ókori Egyiptom, Beduinok, Biblia, Bronzkor, Budapest, Damaszkusz, Dardanellák, Egyiptom, Ehnaton, Eposz, Etakkama, Eufrátesz, Fáraó, Hadviselés az ókori Egyiptomban, Harci szekér, Hattuszasz, Hírszerzés, Hermon, Hettita Birodalom, Horemheb, I. Amenhotep, I. e. 1. század, I. e. 13. század, I. e. 14. század, I. e. 15. század, I. Ramszesz, I. Széthi, I. Szuppiluliumasz hettita király, I. Thotmesz, II. Muvatallisz hettita király, II. Ramszesz, III. Amenhotep, III. Hattuszilisz hettita király, III. Suttarna, III. Thotmesz, IV. Thotmesz, Jordán (folyó), Karkemis, Karnak, Kaska, Kádes, ..., Kákosy László, Közel-Kelet, Kilikia, Lükia, Luxor, Mári, Megiddó, Mezopotámia, Mitanni, Narám-Szín sztéléje, New York, Orontész, Palesztina, Propaganda, Ptah, Ré, Szíria, Sztélé, Talmi-Szarruma halapi király, Toposz, Tusratta, Ugarit, Vazallus, XIX. dinasztia, XVIII. dinasztia, 1965, 1975, 1993. Bővíteni index (28 több) »
Abüdosz (Egyiptom)
Abüdosz (eredeti ókori egyiptomi neve 3bḏw, arabul Abidusz vagy Arabat el-Madfune) település Felső-Egyiptomban, Kairótól körülbelül délre, a Nílus nyugati partján.
Új!!: Kádesi csata és Abüdosz (Egyiptom) · Többet látni »
Abu Szimbel
Abu Szimbel (arab írással أبو سنبل, Abū Sinbal vagy أبو سمبل, Abū Simbal) egyiptomi város Asszuántól kb.
Új!!: Kádesi csata és Abu Szimbel · Többet látni »
Abu Szimbel-i templomok
Az Abu Szimbel-i templomok a Nasszer-tó nyugati partján, Núbia Egyiptomhoz tartozó részén állnak Abu Szimbel helység délkeleti szegélyén.
Új!!: Kádesi csata és Abu Szimbel-i templomok · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Kádesi csata és Aleppó · Többet látni »
Amarna-levelek
Amurru királyától Az ún.
Új!!: Kádesi csata és Amarna-levelek · Többet látni »
Amurrú (királyság)
Amurrú az amoriták királysága volt az i. e. 2. évezred közepén, Kánaán északi részén, ill.
Új!!: Kádesi csata és Amurrú (királyság) · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Kádesi csata és Anatólia · Többet látni »
Arzava
Anatólia az i. e. 2. évezredben a legfontosabb politikai alakulatok és települések jelölésével Arzava a kora ókori Anatólia egyik jelentős földrajzi egységének és államalakulatának neve.
Új!!: Kádesi csata és Arzava · Többet látni »
Ámon (isten)
__notoc__ Ámon'' kosként való ábrázolása a karnaki templomban'' Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Amon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban.
Új!!: Kádesi csata és Ámon (isten) · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Kádesi csata és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Beduinok
A beduinok (arab nyelven بدوي badawí, jelentése: a puszták lakói) a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén élő nomád arabok.
Új!!: Kádesi csata és Beduinok · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Kádesi csata és Biblia · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Kádesi csata és Bronzkor · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kádesi csata és Budapest · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: Kádesi csata és Damaszkusz · Többet látni »
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
Új!!: Kádesi csata és Dardanellák · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Kádesi csata és Egyiptom · Többet látni »
Ehnaton
Ehnaton (régiesebb átírásokban Ehnáton vagy Ekhnáton), uralkodásának első négy évében IV.
Új!!: Kádesi csata és Ehnaton · Többet látni »
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Új!!: Kádesi csata és Eposz · Többet látni »
Etakkama
Etakkama (hettita nyelven A-i-tag-ga-ma, névvariációi Aitikuma, Atak(k)ama, Etak(k)kama, Itak(k)kama) az Orontész-menti Kádes (Kidsu, Kinza, Kinsu, Kissza) uralkodója az i. e. 14. század második felében.
Új!!: Kádesi csata és Etakkama · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Kádesi csata és Eufrátesz · Többet látni »
Fáraó
A fáraó az ókori Egyiptom uralkodója volt.
Új!!: Kádesi csata és Fáraó · Többet látni »
Hadviselés az ókori Egyiptomban
Egyiptomi harci kocsi 19. századi itáliai ábrázolása ókori képek alapján Az ókori Egyiptom A Gebel el-Arak-i kés (i. e. 3450 körül) Az ókori egyiptomi hadviselés mintegy 3000 éven keresztül fejlődött.
Új!!: Kádesi csata és Hadviselés az ókori Egyiptomban · Többet látni »
Harci szekér
egyiptomi falfestmény rekonstrukciója) A harci szekér illetve harci kocsi elnevezés állati erővel vont, speciálisan háborús célokra kialakított kerekes járművet takar, amely a történelem során többféle formában jelent meg elsősorban közel-keleti és európai hadszíntereken.
Új!!: Kádesi csata és Harci szekér · Többet látni »
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Új!!: Kádesi csata és Hattuszasz · Többet látni »
Hírszerzés
A hírszerzés az ellenfél katonai, gazdasági vagy politikai titkainak megszerzésére irányuló szervezett titkosszolgálati tevékenység.
Új!!: Kádesi csata és Hírszerzés · Többet látni »
Hermon
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hermon-hegy.
Új!!: Kádesi csata és Hermon · Többet látni »
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Új!!: Kádesi csata és Hettita Birodalom · Többet látni »
Horemheb
Horemheb (uralkodói nevén Dzseszerheperuré Szetepenré, görögösen Armeszisz; ur.: kb. i. e. 1314 – i. e. 1292) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia utolsó fáraója.
Új!!: Kádesi csata és Horemheb · Többet látni »
I. Amenhotep
I.
Új!!: Kádesi csata és I. Amenhotep · Többet látni »
I. e. 1. század
A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).
Új!!: Kádesi csata és I. e. 1. század · Többet látni »
I. e. 13. század
Az i. e. 13.
Új!!: Kádesi csata és I. e. 13. század · Többet látni »
I. e. 14. század
Az i. e. 14.
Új!!: Kádesi csata és I. e. 14. század · Többet látni »
I. e. 15. század
Az i. e. 15.
Új!!: Kádesi csata és I. e. 15. század · Többet látni »
I. Ramszesz
I.
Új!!: Kádesi csata és I. Ramszesz · Többet látni »
I. Széthi
I.
Új!!: Kádesi csata és I. Széthi · Többet látni »
I. Szuppiluliumasz hettita király
I.
Új!!: Kádesi csata és I. Szuppiluliumasz hettita király · Többet látni »
I. Thotmesz
I.
Új!!: Kádesi csata és I. Thotmesz · Többet látni »
II. Muvatallisz hettita király
II.
Új!!: Kádesi csata és II. Muvatallisz hettita király · Többet látni »
II. Ramszesz
II.
Új!!: Kádesi csata és II. Ramszesz · Többet látni »
III. Amenhotep
III.
Új!!: Kádesi csata és III. Amenhotep · Többet látni »
III. Hattuszilisz hettita király
III.
Új!!: Kádesi csata és III. Hattuszilisz hettita király · Többet látni »
III. Suttarna
III.
Új!!: Kádesi csata és III. Suttarna · Többet látni »
III. Thotmesz
III.
Új!!: Kádesi csata és III. Thotmesz · Többet látni »
IV. Thotmesz
IV.
Új!!: Kádesi csata és IV. Thotmesz · Többet látni »
Jordán (folyó)
A Jordán (héberül נהר הירדן, arabul نهر الأردن) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Kádesi csata és Jordán (folyó) · Többet látni »
Karkemis
Karkemis (asszír Karkamis, hettita URUkàr/gar-ka/ga-meš, egyiptomi Karkamesa, óhéber Karkemîš,,, görög Ευρωπός Συρίας, Evróposz Szüriasz, „Szíriai Európosz”) Mitanni és a Hettita Birodalom jelentős városa volt az ókorban, az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Új!!: Kádesi csata és Karkemis · Többet látni »
Karnak
#ÁTIRÁNYÍTÁS Karnaki templom.
Új!!: Kádesi csata és Karnak · Többet látni »
Kaska
Anatólia az i. e. 14. század elején Kaska (ékírásban Kaška, ami az akkád-asszír nyelvekben kaska, a hettita nyelvben kaszka alakban hangzik) az i. e. 2.
Új!!: Kádesi csata és Kaska · Többet látni »
Kádes
Kádes (vagy Kinza, esetleg Qádes, Ḳādeš,, mai nevén Tall al-Nabī Mandū Szíriában,, nem tévesztendő össze a dél-izraeli Kádessel, vagy a kánaánita Kedessel) fontos ókori városállam.
Új!!: Kádesi csata és Kádes · Többet látni »
Kákosy László
Kákosy László (Budapest, 1932. augusztus 15. – Budapest, 2003. január 29.) Széchenyi-díjas magyar egyiptológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a történelemtudományok kandidátusa.
Új!!: Kádesi csata és Kákosy László · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Kádesi csata és Közel-Kelet · Többet látni »
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Új!!: Kádesi csata és Kilikia · Többet látni »
Lükia
Lükia fekvése Lükia városai Lükia (hettita nyelven Lukka, lük nyelven Trm̃mis) ókori földrajzi egység.
Új!!: Kádesi csata és Lükia · Többet látni »
Luxor
Luxor, magyarosítva ritkábban Lukszor (arabul: الأقصر) város Dél-Egyiptomban, El-Ukszur (Luxor) kormányzóságban (محافظة الأقصر), a Nílus keleti partján.
Új!!: Kádesi csata és Luxor · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: Kádesi csata és Mári · Többet látni »
Megiddó
Megiddó (egyiptomiul Maketi, Mektej, Makitu vagy Makedo) ókori alapítású város a mai Izrael területén.
Új!!: Kádesi csata és Megiddó · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Kádesi csata és Mezopotámia · Többet látni »
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Új!!: Kádesi csata és Mitanni · Többet látni »
Narám-Szín sztéléje
Narám-Szín sztéléje Agade város királyának domborműves emlékköve.
Új!!: Kádesi csata és Narám-Szín sztéléje · Többet látni »
New York
Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.
Új!!: Kádesi csata és New York · Többet látni »
Orontész
Az Orontész (görög betűkkel Ορόντης, arabul, törökül Asi, asszírul Arantu) egy 450 km hosszú folyó a Közel-Keleten.
Új!!: Kádesi csata és Orontész · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: Kádesi csata és Palesztina · Többet látni »
Propaganda
Propaganda poszter, amely a bevándorlók Kaliforniába való költöztetését népszerűsíti A propaganda a latin propagare szóból ered, melynek jelentése „terjeszteni”.
Új!!: Kádesi csata és Propaganda · Többet látni »
Ptah
Ptah az ókori egyiptomi vallás egyik legfőbb és egyik legősibb, egyik legnagyobb tiszteletben tartott istene.
Új!!: Kádesi csata és Ptah · Többet látni »
Ré
Ré (régebben Rá alakban írták át) ókori egyiptomi napisten, Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene.
Új!!: Kádesi csata és Ré · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Kádesi csata és Szíria · Többet látni »
Sztélé
II. Assur-nászir-apli az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodójának alabástromsztéléje A sztélé (görög nyelven: στήλη, stēlē) faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű kőtábla, kő- vagy ritkábban faoszlop, melyet többnyire emlékműnek vagy síremléknek emeltek.
Új!!: Kádesi csata és Sztélé · Többet látni »
Talmi-Szarruma halapi király
Talmi-Szarruma (Talmi-Šarruma, nevének jelentése: Szarruma Nagy) II. Murszilisz hettita király 9. uralkodási évétől, azaz körülbelül i. e. 1312-től Halap (Ḫalab) városának kormányzója, később a Halapi Királyság önálló királya. Felmerül a gyanú, hogy azonos II. Murszilisz unokaöccsével, Pijaszilisz idősebb fiával, aki Pijaszilisz halála után eredetileg Kargamis uralkodója lett. Ezen uralkodónak a neve csak töredékesen maradt fenn: (…)-Szarruma. Talmi-Szarruma akkor jelenik meg Halap uraként, amikor -Szarruma eltűnik a forrásokból, és helyére öccse, Szarhurunuvasz került. II. Murszilisz i. e. 1312-ben egyszerre nevezte ki Szarhurunuvaszt kargamisi, és Talmi-Szarrumát halapi uralkodónak. Murszilisz évkönyveiben, valamint a II. Muvatallisz és Talmi-Szarruma között kötött CTH#75 számú szerződés szerint Talmi-Szarruma I. Szuppiluliumasz unokája, mert Telepinusz néven ismert fiának gyermeke. Aki éppúgy Murszilisz 9. uralkodási évében halt meg, mint Pijaszilisz, egyébként Kizzuvatna papjaként és Halap királyaként ismert. Talmi-Szarruma mindenképp Szuppiluliumasz unokája, de Telepinusz és Pijaszilisz lehet azonos személy, mert tisztségeik hasonlóak, életük főbb eseményeinek dátumai nagyon egybeesnek, és még elsőszülött gyermekük neve is összevethető. A KBo 1.6 számú dokumentum így írja le Murszilisz és Talmi-Szarruma szerződését: Magyarul: „... és én, a Nap, megvédem Talmi-Szarrumát. (2'-3') Talmi-Szarruma fiainak meg kell védeniük az Én Napom, Mursz fiait és az én Napom fiai nem fosztják meg trónjától Talmi-Szarruma fiait. (3'-5') Fiam, a Nagykirály, Talmi-Szarruma, Halap földjének királya, legyen fiaimnak, Hatti országa Nagykirályainak segítségére! (5'-7') Az én Napom, Murszilisz, Nagykirály, Hatti ország királya fiai Talmi-Szarruma segítőinek kell lenniük, és Talmi-Szarruma fiai az én Napom fiainak a segítői kell legyenek! (7'-8') Mi vagyunk Szuppiluliumasz, a Nagykirály fiai. Az összes jószágaink (javaink) és házainak egyek (egységesek) kell hogy legyenek! (8'-9')” A szöveg elég világos abban a tekintetben, hogy Murszilisz egyfelől javadalmakat biztosít Szuppiluliumasz leszármazottainak, másfelől ezektől elvárja, hogy Hattuszasz segítségére legyenek, és a széttagolt kormányzás ellenére Hatti kifelé egységes tömböt alkosson. Ennek fejében garanciát vállal arra, hogy a veszélyeztetett területeket Hatti megvédi. Talmi-Szarruma élete a továbbiakban eléggé homályos, de sokáig kormányozta Halapot, mivel a kádesi csata idején egyiptomi források szerint a halapi haderők vezetője volt. Eszerint i. e. 1285-ben, uralkodásának 27. évében még életben volt. A III. Hattuszilisszel kezdődő zavaros időszakban eltűnik a forrásokból. Hattuszilisz hűbéres fejedelmei között már nem tűnik fel Halap, aminek két oka lehet: nem maradt fenn vele kapcsolatos dokumentum, vagy beolvadt Kargamis területébe. Ez utóbbi a valószínűbb, tekintve hogy a későbbi kargamisi újhettita királyság területéhez hozzátartozott Halap is.
Új!!: Kádesi csata és Talmi-Szarruma halapi király · Többet látni »
Toposz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Toposz (irodalom).
Új!!: Kádesi csata és Toposz · Többet látni »
Tusratta
Tusratta (akkádul mtu-uš-rat-ta, mtu-iš-e-rat-ta, mdu-uš-rat-ta, hurri Tušratta) Mitanni királya az i. e. 14. század első felében.
Új!!: Kádesi csata és Tusratta · Többet látni »
Ugarit
Ugarit (ma, Rasz Samra, ugariti 𐎜𐎂𐎗𐎚, azaz ʼugrt, óegyiptomi ˁkrṯ, azaz Akeret) ókori település, az ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában.
Új!!: Kádesi csata és Ugarit · Többet látni »
Vazallus
A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.
Új!!: Kádesi csata és Vazallus · Többet látni »
XIX. dinasztia
A XIX.
Új!!: Kádesi csata és XIX. dinasztia · Többet látni »
XVIII. dinasztia
A XVIII.
Új!!: Kádesi csata és XVIII. dinasztia · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Kádesi csata és 1965 · Többet látni »
1975
Nincs leírás.
Új!!: Kádesi csata és 1975 · Többet látni »
1993
START-II aláírásakor.
Új!!: Kádesi csata és 1993 · Többet látni »
