Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Úszás, Úszás az 1948. évi nyári olimpiai játékokon, Úszás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon, Úszó-Európa-bajnokság, Augusztus 7., Budapest, Eger, Igazság (napilap), Magyarország, Március 6., Nemzeti Sport, Olimpiai játékok, Párizs, Ries István, 1926, 1947-es úszó-Európa-bajnokság, 1954-es úszó-Európa-bajnokság, 1979.
Úszás
Gyorsúszó Az úszás a folyadékban történő mozgás összefoglaló neve.
Új!!: Kádas Géza és Úszás · Többet látni »
Úszás az 1948. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1948. évi nyári olimpiai játékok úszóversenyein tizenegy versenyszámban avattak olimpiai bajnokot.
Új!!: Kádas Géza és Úszás az 1948. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Úszás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon az úszásban tizenegy versenyszámban avattak olimpiai bajnokot.
Új!!: Kádas Géza és Úszás az 1952. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Úszó-Európa-bajnokság
Az úszó-Európa-bajnokságot kétévente, tavasszal rendezi meg az Európai Úszószövetség.
Új!!: Kádas Géza és Úszó-Európa-bajnokság · Többet látni »
Augusztus 7.
Névnapok: Ibolya + Afrodité, Arabella, Áfra, Afrodita, Ajándok, Albert, Cseperke, Csepke, Donát, Donatella, Donátó, Kajetán, Kötöny, Szixtusz, Ulrik, Uránia, Vénusz.
Új!!: Kádas Géza és Augusztus 7. · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kádas Géza és Budapest · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Kádas Géza és Eger · Többet látni »
Igazság (napilap)
A Igazság a forradalmi honvédség és ifjúság lapja volt 1956-ban.
Új!!: Kádas Géza és Igazság (napilap) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kádas Géza és Magyarország · Többet látni »
Március 6.
Névnapok: Leonóra, Inez + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elvira, Felicita, Felicitás, Felicitász, Fridolin, Frodó, Gotlib, Kolett, Koletta, Koriolán, Kozett, Perpétua.
Új!!: Kádas Géza és Március 6. · Többet látni »
Nemzeti Sport
A Nemzeti Sport Magyarország egyetlen sportnapilapja, a Népsport utódja.
Új!!: Kádas Géza és Nemzeti Sport · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Kádas Géza és Olimpiai játékok · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Kádas Géza és Párizs · Többet látni »
Ries István
Ries István (Küngös, 1885. november 14. – Vác, 1950. szeptember 15.) magyar szociáldemokrata politikus, igazságügy-miniszter, sportvezető.
Új!!: Kádas Géza és Ries István · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Kádas Géza és 1926 · Többet látni »
1947-es úszó-Európa-bajnokság
Az 1947-es úszó-Európa-bajnokságot Monte-Carlóban rendezték szeptember 10. és szeptember 14. között.
Új!!: Kádas Géza és 1947-es úszó-Európa-bajnokság · Többet látni »
1954-es úszó-Európa-bajnokság
Az 1954-es úszó-Európa-bajnokságot Torinóban, Olaszországban rendezték augusztus 31. és szeptember 5. között.
Új!!: Kádas Géza és 1954-es úszó-Európa-bajnokság · Többet látni »
1979
Nincs leírás.
Új!!: Kádas Géza és 1979 · Többet látni »
