Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kurucz Sándor

Index Kurucz Sándor

Kurucz Sándor (Lekér, 1944. november 1.) Balázs Béla-díjas (2007) felvidéki születésű magyar operatőr.

30 kapcsolatok: A kárókatonák még nem jöttek vissza (film), Az ember, aki nappal aludt, Balázs Béla-díj, Balog Gábor (operatőr), Banovich Tamás, Bessenyei Ferenc (színművész), Csoóri Sándor (költő), Duna Televízió, Felvidék, Frici, a vállalkozó szellem, Kassa, Károly Egyetem, Kosáry Domokos, Krónika – A 2. magyar hadsereg a Donnál, Lekér, Mafilm, Magyar nők a Gulágon, Magyarország, Marczali László, Medvigy Gábor, November 1., Rippl-Rónai József, Sára Sándor, Schmidt Éva, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Szőts István, Szent Korona, Szkíta Aranyszarvas díj, Virradat (film), 1944.

A kárókatonák még nem jöttek vissza (film)

A kárókatonák még nem jöttek vissza című tévéfilm 1985-ben készült Gion Nándor 1977-ben megjelent regénye alapján.

Új!!: Kurucz Sándor és A kárókatonák még nem jöttek vissza (film) · Többet látni »

Az ember, aki nappal aludt

Az ember, aki nappal aludt 2001 decemberétől 2002 februárjáig forgatott színes, magyar krimi, Szabó László rendezésében, Cserhalmi György főszereplésével.

Új!!: Kurucz Sándor és Az ember, aki nappal aludt · Többet látni »

Balázs Béla-díj

A Balázs Béla-díj a filmkészítőknek és televíziós alkotóknak adományozható legmagasabb állami szakmai kitüntetés, melyet 1958-ban alapítottak.

Új!!: Kurucz Sándor és Balázs Béla-díj · Többet látni »

Balog Gábor (operatőr)

Balog Gábor (Budapest, 1944. április 4. –) Balázs Béla-díjas (1993) filmrendező, fotóművész, filmoperatőr.

Új!!: Kurucz Sándor és Balog Gábor (operatőr) · Többet látni »

Banovich Tamás

Banovich Tamás (Budapest, 1925. szeptember 21. – 2015. február 8.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, díszlet- és jelmeztervező.

Új!!: Kurucz Sándor és Banovich Tamás · Többet látni »

Bessenyei Ferenc (színművész)

Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Kurucz Sándor és Bessenyei Ferenc (színművész) · Többet látni »

Csoóri Sándor (költő)

Csoóri Sándor síremléke 2021 szeptemberében Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. – Üröm vagy Budapest, 2016. szeptember 12.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Új!!: Kurucz Sándor és Csoóri Sándor (költő) · Többet látni »

Duna Televízió

A Duna Televízió 1992 és 2015 között önálló magyar állami műholdas televíziós intézmény volt.

Új!!: Kurucz Sándor és Duna Televízió · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Kurucz Sándor és Felvidék · Többet látni »

Frici, a vállalkozó szellem

A Frici, a vállalkozó szellem (Mai magyar népmese) 1993-ban bemutatott 30 részes magyar vígjátéksorozat, Seregi Zoltán rendezésében, Körmendi János és Borbiczki Ferenc főszereplésével.

Új!!: Kurucz Sándor és Frici, a vállalkozó szellem · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Kurucz Sándor és Kassa · Többet látni »

Károly Egyetem

A prágai Károly Egyetem az egyik legrégibb európai egyetem, a legrégebbi Közép-Európában és az egyik legfontosabb felsőoktatási intézmény Csehországban.

Új!!: Kurucz Sándor és Károly Egyetem · Többet látni »

Kosáry Domokos

Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke (1990–1996).

Új!!: Kurucz Sándor és Kosáry Domokos · Többet látni »

Krónika – A 2. magyar hadsereg a Donnál

A Krónika – A 2.

Új!!: Kurucz Sándor és Krónika – A 2. magyar hadsereg a Donnál · Többet látni »

Lekér

Lekér (szlovákul Hronovce, korábban Čajakovo, németül Lecker) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Új!!: Kurucz Sándor és Lekér · Többet látni »

Mafilm

#ÁTIRÁNYÍTÁS NFI Stúdió.

Új!!: Kurucz Sándor és Mafilm · Többet látni »

Magyar nők a Gulágon

A Magyar nők a Gulágon Sára Sándor 3 részes dokumentumfilmje.

Új!!: Kurucz Sándor és Magyar nők a Gulágon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kurucz Sándor és Magyarország · Többet látni »

Marczali László

Marczali László (Budapest, 1948. május 8. –) magyar operatőr, rendező, párbajtőr bajnok.

Új!!: Kurucz Sándor és Marczali László · Többet látni »

Medvigy Gábor

Medvigy Gábor (Budapest, 1957. május 18. – 2023. augusztus 27.) magyar operatőr, fotóművész, egyetemi tanár.

Új!!: Kurucz Sándor és Medvigy Gábor · Többet látni »

November 1.

Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.

Új!!: Kurucz Sándor és November 1. · Többet látni »

Rippl-Rónai József

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23. – Kaposvár, 1927. november 25.) magyar festő- és grafikusművész.

Új!!: Kurucz Sándor és Rippl-Rónai József · Többet látni »

Sára Sándor

Sára Sándor (Tura, 1933. november 28. – Budapest, 2019. szeptember 22.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Kurucz Sándor és Sára Sándor · Többet látni »

Schmidt Éva

Schmidt Éva (Budapest, 1948. június 28. – Hanti-Manszijszk, 2002. július 4.) az obi-ugor nyelvek és kultúrák tudományos kutatója, tanár, néprajztudós és nyelvész.

Új!!: Kurucz Sándor és Schmidt Éva · Többet látni »

Színház- és Filmművészeti Egyetem

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (röviden: SZFE, ritkábban Színmű vagy Színiakadémia) budapesti felsőoktatási intézmény, amely a színház, a film és a televízió számára képez előadóművészeket.

Új!!: Kurucz Sándor és Színház- és Filmművészeti Egyetem · Többet látni »

Szőts István

Szőts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30. – Bécs, 1998. november 6.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Új!!: Kurucz Sándor és Szőts István · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: Kurucz Sándor és Szent Korona · Többet látni »

Szkíta Aranyszarvas díj

Szkíta Aranyszarvas díj 2002-ben magánszemélyek által alapított, évente kiosztott filmművészeti díj, mely pénzjutalommal nem jár.

Új!!: Kurucz Sándor és Szkíta Aranyszarvas díj · Többet látni »

Virradat (film)

A Virradat (Sunrise) 1927-es amerikai filmdráma Friedrich Wilhelm Murnau rendezésében.

Új!!: Kurucz Sándor és Virradat (film) · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Kurucz Sándor és 1944 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »