Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Újúszójúak, Állatok, Állkapcsosok, Balin (halfaj), Család (rendszertan), Csigolya, Csontos halak, Duna, Európa, Faj, Farok, Felső állcsont, Garda (halfaj), Gerincesek, Gerinchúrosok, Hímnem (biológia), Ikra, Jégmadár, Johann Jakob Heckel, Kaszpi-tenger, Kék, Lárva, Leuciscinae, Lviv, Magyarország, Méter, Mocsáry Sándor, Növények, Nőnem (biológia), Nem (rendszertan), Osztály (rendszertan), Pikkely, Plankton, Pontyalakúak, Pontyfélék, Pontyszerűek, Rajna, Rend (rendszertan), Rovarok, Rudolf Kner, Sebes-Körös, Sugarasúszójú halak, Szár (botanika), Szélhajtó küsz, Természetvédelmi Világszövetség, Urál (hegység), Valódi csontoshalak.
Újúszójúak
Az újúszójúak egy halcsoport.
Új!!: Kurta baing és Újúszójúak · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Kurta baing és Állatok · Többet látni »
Állkapcsosok
Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.
Új!!: Kurta baing és Állkapcsosok · Többet látni »
Balin (halfaj)
A balin (Leuciscus aspius korábban, Aspius aspius) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Kurta baing és Balin (halfaj) · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kurta baing és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csigolya
537x537px A csigolyák (vertebra, vertebrae) alkotják a gerinc csontos alkotórészeit.
Új!!: Kurta baing és Csigolya · Többet látni »
Csontos halak
''Mullus surmuletus'' A csontos halak (Osteichthyes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó főosztály.
Új!!: Kurta baing és Csontos halak · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Kurta baing és Duna · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Kurta baing és Európa · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Kurta baing és Faj · Többet látni »
Farok
skorpió farka A farok az állatok hátsó testrésze; a szó általánosságban a torzó egy egyedi, hajlékony függelékére utal.
Új!!: Kurta baing és Farok · Többet látni »
Felső állcsont
A koponyán a felső állcsont sárgával van jelölve A felső állcsont (maxilla) egy páros csont az arckoponya elülső, középső részén.
Új!!: Kurta baing és Felső állcsont · Többet látni »
Garda (halfaj)
A garda (Pelecus cultratus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Kurta baing és Garda (halfaj) · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Kurta baing és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Kurta baing és Gerinchúrosok · Többet látni »
Hímnem (biológia)
Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Új!!: Kurta baing és Hímnem (biológia) · Többet látni »
Ikra
Lazacikra a siogamai halpiacon Japánban Az ikra a halak és bizonyos tengeri állatok, például tengerisünök, rákok és kagylók teljesen érett megtermékenyítetlen vagy már megtermékenyített petéinek összessége.
Új!!: Kurta baing és Ikra · Többet látni »
Jégmadár
A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Kurta baing és Jégmadár · Többet látni »
Johann Jakob Heckel
Johann Jakob Heckel, korabeli magyaros nevén Heckel Jakab (Mannheim, 1790. január 23. – Bécs, 1857. március 1.) osztrák zoológus, ichthiológus és állatpreparátor, a bécsi császári zoologiai intézet első őre, az MTA tiszteleti tagja.
Új!!: Kurta baing és Johann Jakob Heckel · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Kurta baing és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Kék
A kék egy szín, melyet az emberi szem képes megkülönböztetni a fény látható hullámhossz tartományában.
Új!!: Kurta baing és Kék · Többet látni »
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Új!!: Kurta baing és Lárva · Többet látni »
Leuciscinae
A Leuciscinae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!!: Kurta baing és Leuciscinae · Többet látni »
Lviv
1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.
Új!!: Kurta baing és Lviv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kurta baing és Magyarország · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Kurta baing és Méter · Többet látni »
Mocsáry Sándor
Mocsáry Sándor (Nagyvárad, 1841. szeptember 27. – Budapest, 1915. december 26.) magyar zoológus, entomológus, az MTA levelező tagja, a Ferenc József-rend tisztikeresztese.
Új!!: Kurta baing és Mocsáry Sándor · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Kurta baing és Növények · Többet látni »
Nőnem (biológia)
Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Új!!: Kurta baing és Nőnem (biológia) · Többet látni »
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kurta baing és Nem (rendszertan) · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kurta baing és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Pikkely
bélyegkép A pikkely (halaknál: halhéj vagy halpénz) az állatokon és növényeken általában az a megkeményedett bőrképlet, amely egymást cserépzsindelyfedélszerűen fedi.
Új!!: Kurta baing és Pikkely · Többet látni »
Plankton
Planktonszervezetek A plankton vízben lebegő parányi élőlények életközössége.
Új!!: Kurta baing és Plankton · Többet látni »
Pontyalakúak
A pontyalakúak (Cypriniformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályába a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába tartozó rend.
Új!!: Kurta baing és Pontyalakúak · Többet látni »
Pontyfélék
A pontyfélék (Cyprinidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Kurta baing és Pontyfélék · Többet látni »
Pontyszerűek
A pontyszerűek (Ostariophysi) a sugarasúszójú halak osztályába tartozó öregrend.
Új!!: Kurta baing és Pontyszerűek · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: Kurta baing és Rajna · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kurta baing és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Kurta baing és Rovarok · Többet látni »
Rudolf Kner
Rudolf Kner (Linz, 1810. augusztus 24. – Bécs, 1869. október 27.) osztrák zoológus és ichthiológus.
Új!!: Kurta baing és Rudolf Kner · Többet látni »
Sebes-Körös
A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Új!!: Kurta baing és Sebes-Körös · Többet látni »
Sugarasúszójú halak
A sugarasúszójú halak (Actinopterygii) a gerinchúrosok törzsébe, azon belül a gerincesek altörzsébe tartozó osztály.
Új!!: Kurta baing és Sugarasúszójú halak · Többet látni »
Szár (botanika)
Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.
Új!!: Kurta baing és Szár (botanika) · Többet látni »
Szélhajtó küsz
A szélhajtó küsz (Alburnus alburnus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Kurta baing és Szélhajtó küsz · Többet látni »
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Új!!: Kurta baing és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »
Urál (hegység)
Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak–déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon.
Új!!: Kurta baing és Urál (hegység) · Többet látni »
Valódi csontoshalak
A valódi csontoshalak vagy az ógörög nyelv alapján létrehozott Teleostei (teleios, "teljes" + osteon, "csont") messze a Sugarasúszójú halak legnagyobb infraosztálya, és ők adják a ma élő halfajok 96%-át.
Új!!: Kurta baing és Valódi csontoshalak · Többet látni »
