Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
144 kapcsolatok: Alföld, Apaj (Magyarország), Avarok, Ács Károly (költő), Árpád-kor, Örkény (település), Baksay Sándor, Balogh József, Bács-Kiskun vármegye, Bösztör vasútállomás, Blumberg, Bolyó Károly, Bors Károly, Budapest, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal, Bugyi (település), Cigány, Csepe, Dömsöd, Diószegi Balázs, Dunaújváros, Dunavecse, Dunavecsei járás, Erdély, Fülöpszállás, Felső-kiskunsági-puszta, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gépállomás, Habsburg-ház, Hild József, Honfoglalás, II. Ferdinánd magyar király, II. Rákóczi Ferenc, Izsák (település), Jászkun kerület, Jászság, Karcag, Kárpátalja, Kecskeméti járás, Kelta, Kerekegyháza, Kereszténydemokrata Néppárt, Kiegyezés, Kiskunlacháza, Kiskunság, Kiskunsági Nemzeti Park, Krasznói Klára, Kunadacs, Kunbábony, Kunok, ..., Kunpeszér, Kunszentmiklós-Tass vasútállomás, Kunszentmiklósi járás, Lajosmizse, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Optikai Művek, Magyar Szocialista Párt, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Málta, Második világháború, Miskolci Egyetem, Mohácsi csata, Nagykunság, Naszvadi György, Németország, November 16., Október 17., Orgovány, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Oszmán Birodalom, Pétervárad, Pest (történelmi település), Petőfi Sándor, Rabl Károly, Rákóczi-szabadságharc, Régészet, Redemptio, Rendezett tanácsú város, Románia, San Ġiljan, Szabad Demokraták Szövetsége, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szamota István, Szank, Szarmata, Szász Károly (költő, 1829–1905), Székelykeresztúr, Székelykeve, Szűcs István (kohómérnök), Szerbia, Tass, Tassi-zsilip, Tolnai Gábor (irodalomtörténész), Ukrajna, Vajdaság Autonóm Tartomány, Varga Domokos (író), Varga Tamás (tanár), Vályi András, Város, Zsigmond magyar király, 1549, 1595, 1606, 1631, 1686, 1702, 1745, 1776, 1787, 1788, 1792, 1794, 1796, 1799, 18. század, 1801, 1820, 1825, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1872, 1882, 1893, 1902, 1906, 1910, 1914, 1928, 1944, 1956, 1957, 1970-es évek, 2001, 5-ös főút (Magyarország), 51-es főút (Magyarország), 52-es főút (Magyarország), 5203-as mellékút (Magyarország), 5205-ös mellékút (Magyarország), 5211-es mellékút (Magyarország), 5213-as mellékút (Magyarország). Bővíteni index (94 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Kunszentmiklós és Alföld · Többet látni »
Apaj (Magyarország)
Apaj község Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Apaj (Magyarország) · Többet látni »
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Új!!: Kunszentmiklós és Avarok · Többet látni »
Ács Károly (költő)
Ács Károly (eredeti neve: Kovács Károly) (Szabadka, 1928. szeptember 8. – Köln, 2007. július 3.) Híd-díjas magyar költő, műfordító, szerkesztő.
Új!!: Kunszentmiklós és Ács Károly (költő) · Többet látni »
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Új!!: Kunszentmiklós és Árpád-kor · Többet látni »
Örkény (település)
Örkény város Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Örkény (település) · Többet látni »
Baksay Sándor
Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. augusztus 1. – Kunszentmiklós, 1915. június 18.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1904-től haláláig, szépíró, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1884, rendes: 1903, tiszteleti: 1910).
Új!!: Kunszentmiklós és Baksay Sándor · Többet látni »
Balogh József
#ÁTIRÁNYÍTÁS Balogh József (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kunszentmiklós és Balogh József · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Kunszentmiklós és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Bösztör vasútállomás
Bösztör vasútállomás (korábban Nagyállás, majd Homokszentlőrinc) egy Bács-Kiskun vármegyei vasútállomás, Kunszentmiklós településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Kunszentmiklós és Bösztör vasútállomás · Többet látni »
Blumberg
Blumberg település Németországban, azon belül Baden-Württembergben.
Új!!: Kunszentmiklós és Blumberg · Többet látni »
Bolyó Károly
Bolyó Károly (Kunszentmiklós, 1833. október 18. – Budapest, 1906. október 14.) magyar orvos, ideg- és elmegyógyász, az elmebetegek budapesti országos intézetének főorvosa, egyetemi magántanár.
Új!!: Kunszentmiklós és Bolyó Károly · Többet látni »
Bors Károly
Bors Károly (Kunszentmiklós, 1906. február 24. – Budapest 1975. december 3.) Kossuth-díjas magyar tervező- és kultúrmérnök.
Új!!: Kunszentmiklós és Bors Károly · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Kunszentmiklós és Budapest · Többet látni »
Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal
| A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vasútvonal a MÁV 150-es számú vonala, a nemzetközi törzshálózat: a X. számú páneurópai vasúti korridor tagja.
Új!!: Kunszentmiklós és Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal · Többet látni »
Bugyi (település)
Bugyi nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Bugyi (település) · Többet látni »
Cigány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.
Új!!: Kunszentmiklós és Cigány · Többet látni »
Csepe
Csepe (ukránul Чепа (Csepa / Chepa)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Csepe · Többet látni »
Dömsöd
Dömsöd nagyközség Pest vármegye délnyugati részén, a Ráckevei járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Dömsöd · Többet látni »
Diószegi Balázs
Diószegi Balázs (Kunszentmiklós, 1914. november 16. – Kiskunhalas, 1999. február 1.) "az utolsó magyar parasztfestő", Munkácsy Mihály-díjas festőművész.
Új!!: Kunszentmiklós és Diószegi Balázs · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Kunszentmiklós és Dunaújváros · Többet látni »
Dunavecse
Dunavecse város Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Dunavecse · Többet látni »
Dunavecsei járás
A Dunavecsei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Dunavecse volt.
Új!!: Kunszentmiklós és Dunavecsei járás · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Kunszentmiklós és Erdély · Többet látni »
Fülöpszállás
Fülöpszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Fülöpszállás · Többet látni »
Felső-kiskunsági-puszta
A Kiskunsági Nemzeti Park legészakibb törzsterülete a Felső-kiskunsági-puszta.
Új!!: Kunszentmiklós és Felső-kiskunsági-puszta · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Kunszentmiklós és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Gépállomás
A nagykőrösi gépállomás 1961-ben A gépállomás a szocialista országokban a 20.
Új!!: Kunszentmiklós és Gépállomás · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Kunszentmiklós és Habsburg-ház · Többet látni »
Hild József
A Császár fürdő udvara 2009-ben Lloyd-palota 1887 körül Nákó-palota 1903-ban. Helyén épült a Gresham Palota Hild József (Pest, 1789. december 8. – Pest, 1867. március 6.) magyar építész.
Új!!: Kunszentmiklós és Hild József · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Kunszentmiklós és Honfoglalás · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Kunszentmiklós és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Kunszentmiklós és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Izsák (település)
Izsák város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Izsák (település) · Többet látni »
Jászkun kerület
Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.
Új!!: Kunszentmiklós és Jászkun kerület · Többet látni »
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
Új!!: Kunszentmiklós és Jászság · Többet látni »
Karcag
Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.
Új!!: Kunszentmiklós és Karcag · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Kunszentmiklós és Kárpátalja · Többet látni »
Kecskeméti járás
A Kecskeméti járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Kunszentmiklós és Kecskeméti járás · Többet látni »
Kelta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kelták.
Új!!: Kunszentmiklós és Kelta · Többet látni »
Kerekegyháza
vasútállomása Kerekegyháza (1745–1900 között Jászkerekegyháza) város Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Kerekegyháza · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Kunszentmiklós és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Kunszentmiklós és Kiegyezés · Többet látni »
Kiskunlacháza
Kiskunlacháza város Pest vármegyében, a Ráckevei járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Kiskunlacháza · Többet látni »
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Új!!: Kunszentmiklós és Kiskunság · Többet látni »
Kiskunsági Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti parkot 1975.
Új!!: Kunszentmiklós és Kiskunsági Nemzeti Park · Többet látni »
Krasznói Klára
Krasznói Klára (Kunszentmiklós, 1942. december 9. –) magyar színésznő.
Új!!: Kunszentmiklós és Krasznói Klára · Többet látni »
Kunadacs
Kunadacs község Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Kunadacs · Többet látni »
Kunbábony
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kunszentmiklós.
Új!!: Kunszentmiklós és Kunbábony · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Kunszentmiklós és Kunok · Többet látni »
Kunpeszér
Kunpeszér község Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Kunpeszér · Többet látni »
Kunszentmiklós-Tass vasútállomás
Kunszentmiklós-Tass vasútállomás (átadáskori nevén, pár nap erejéig Kunszentmiklós) egy Bács-Kiskun vármegyei vasútállomás, Kunszentmiklós településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Kunszentmiklós és Kunszentmiklós-Tass vasútállomás · Többet látni »
Kunszentmiklósi járás
A Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Kunszentmiklós és Kunszentmiklósi járás · Többet látni »
Lajosmizse
Lajosmizse város Bács-Kiskun vármegyében a Kecskeméti járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Lajosmizse · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: Kunszentmiklós és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyar Optikai Művek
A Magyar Optikai Művek (rövidítve MOM) egy jelentős, világhírű, magyar iparvállalat volt.
Új!!: Kunszentmiklós és Magyar Optikai Művek · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Kunszentmiklós és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Kunszentmiklós és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kunszentmiklós és Magyarország · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Kunszentmiklós és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Málta
Málta (angolul: Malta), hivatalos nevén Máltai Köztársaság (angolul: Republic of Malta) szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengeren.
Új!!: Kunszentmiklós és Málta · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Kunszentmiklós és Második világháború · Többet látni »
Miskolci Egyetem
A Miskolci Egyetem (röviden: ME, angolul: University of Miskolc) felsőoktatási intézmény Miskolcon.
Új!!: Kunszentmiklós és Miskolci Egyetem · Többet látni »
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Új!!: Kunszentmiklós és Mohácsi csata · Többet látni »
Nagykunság
az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Nagykunság egy régi magyar tájegység neve, amely Magyarországon, a Tiszántúlon, azon belül is Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részén terül el.
Új!!: Kunszentmiklós és Nagykunság · Többet látni »
Naszvadi György
Naszvadi György (Kunszentmiklós, 1944. október 17. -) magyar közgazdász, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Új!!: Kunszentmiklós és Naszvadi György · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Kunszentmiklós és Németország · Többet látni »
November 16.
Névnapok: Ödön + Aglent, Ágnes, Agnéta, Alfréd, Edmond, Edmunda, Gertrúd, Margit, Olinda, Otmár, Örs, Péter, Pető, Trudi.
Új!!: Kunszentmiklós és November 16. · Többet látni »
Október 17.
Névnapok: Hedvig + Alajos, Ambos, Ambró, Hédi, Ignác, Kont, Leó, Leon, Lionel, Mályva, Margit, Margita, Margitta, Rezső, Rolf, Rudolf, Rudolfina, Salamon, Salvador, Zelinda, Zolna.
Új!!: Kunszentmiklós és Október 17. · Többet látni »
Orgovány
Orgovány község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Orgovány · Többet látni »
Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (rövidítve: OPNI) korábbi nevén Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, majd Országos Ideg és Elmegyógyintézet nagy múltú, mára megszűnt egészségügyi intézmény Budapest II. kerületének Lipótmező városrészében, a Kis-Hárs-hegy északkeleti lejtőjén.
Új!!: Kunszentmiklós és Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Új!!: Kunszentmiklós és Pétervárad · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Kunszentmiklós és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Kunszentmiklós és Petőfi Sándor · Többet látni »
Rabl Károly
Rabl Károly (Frain, 1746. február 3. – Gyöngyös, 1828. április 16.) építőmester, számtalan templom, híd és neves középületek tervezője, építésének vagy átépítésének az irányítója.
Új!!: Kunszentmiklós és Rabl Károly · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Kunszentmiklós és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Új!!: Kunszentmiklós és Régészet · Többet látni »
Redemptio
A latin redemptio (magyaros átírásban redempció) vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat.
Új!!: Kunszentmiklós és Redemptio · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Kunszentmiklós és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Kunszentmiklós és Románia · Többet látni »
San Ġiljan
San Ġiljan (angol nevén St. Julian's, olaszul San Giuliano) Málta egyik helyi tanácsa.
Új!!: Kunszentmiklós és San Ġiljan · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Kunszentmiklós és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szabadszállás
Szabadszállás város Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Szabadszállás · Többet látni »
Szalkszentmárton
Szalkszentmárton község Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Szalkszentmárton · Többet látni »
Szamota István
Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten című könyv dedikált példánya A Murmellius-féle latin-német-magyar szójegyzék címlapja A Schlägl zárdában talált latin-magyar szójegyzék egy lapja Pravigyi Szamota István (Kunszentmiklós, 1867. július 5. – Budapest, 1895. november 21.) nyelv- és történettudós, országos levéltári tisztviselő.
Új!!: Kunszentmiklós és Szamota István · Többet látni »
Szank
Szank község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.
Új!!: Kunszentmiklós és Szank · Többet látni »
Szarmata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szarmaták.
Új!!: Kunszentmiklós és Szarmata · Többet látni »
Szász Károly (költő, 1829–1905)
bélyegkép Szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15. – Budapest, 1905. október 15.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1884-től 1903-ig, emellett költő, drámaíró, műfordító, esztéta, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Kunszentmiklós és Szász Károly (költő, 1829–1905) · Többet látni »
Székelykeresztúr
Régi Városház Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Kunszentmiklós és Székelykeresztúr · Többet látni »
Székelykeve
Székelykeve (szerbül Скореновац / Skorenovac, németül Skorenowatz) falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében.
Új!!: Kunszentmiklós és Székelykeve · Többet látni »
Szűcs István (kohómérnök)
Szűcs István (Apostag, 1946. október 31. – Miskolc, 2022. december 27.) kohómérnök, professor emeritus.
Új!!: Kunszentmiklós és Szűcs István (kohómérnök) · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Kunszentmiklós és Szerbia · Többet látni »
Tass
Tass község Bács-Kiskun vármegye északnyugati részében, a Kunszentmiklósi járásban.
Új!!: Kunszentmiklós és Tass · Többet látni »
Tassi-zsilip
A Tassi-zsilip vízi műtárgy a Ráckevei-Dunán, a Csepel-sziget déli csúcsánál.
Új!!: Kunszentmiklós és Tassi-zsilip · Többet látni »
Tolnai Gábor (irodalomtörténész)
Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. december 29. – Budapest, 1990. február 17.) irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Új!!: Kunszentmiklós és Tolnai Gábor (irodalomtörténész) · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Kunszentmiklós és Ukrajna · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Kunszentmiklós és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Varga Domokos (író)
Varga Domokos (családnév: Vargha) (Kunszentmiklós, 1922. október 8. – Budapest, 2002. május 12.) József Attila- (1973) és Kossuth-díjas magyar író, újságíró.
Új!!: Kunszentmiklós és Varga Domokos (író) · Többet látni »
Varga Tamás (tanár)
Varga Tamás (Kunszentmiklós, 1919. november 3. – Budapest, 1987. november 1.) magyar matematikatanár, a matematikatanítás nemzetközileg elismert kiemelkedő egyénisége, állami díjas.
Új!!: Kunszentmiklós és Varga Tamás (tanár) · Többet látni »
Vályi András
Vályi K. András (Miskolc, 1764. november 30. – Pest, 1801. december 2.) statisztikus, földrajztudós, pedagógus, a pesti egyetemen a magyar nyelv első tanára.
Új!!: Kunszentmiklós és Vályi András · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Kunszentmiklós és Város · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Kunszentmiklós és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1549
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1549 · Többet látni »
1595
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1595 · Többet látni »
1606
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1606 · Többet látni »
1631
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1631 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1686 · Többet látni »
1702
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1702 · Többet látni »
1745
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1745 · Többet látni »
1776
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1776 · Többet látni »
1787
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1787 · Többet látni »
1788
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1788 · Többet látni »
1792
Tuileriák palotájának megrohamozása.
Új!!: Kunszentmiklós és 1792 · Többet látni »
1794
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1794 · Többet látni »
1796
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1796 · Többet látni »
1799
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1799 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Kunszentmiklós és 18. század · Többet látni »
1801
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1801 · Többet látni »
1820
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1820 · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1825 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Kunszentmiklós és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1872 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1882 · Többet látni »
1893
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1893 · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1902 · Többet látni »
1906
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1906 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1910 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1914 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1928 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1944 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1956 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1957 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 1970-es évek · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Kunszentmiklós és 2001 · Többet látni »
5-ös főút (Magyarország)
Az 5-ös főút Budapest, Kecskemét, Szeged és Röszke közt húzódik.
Új!!: Kunszentmiklós és 5-ös főút (Magyarország) · Többet látni »
51-es főút (Magyarország)
Az 51-es számú főút Budapestet köti össze a hercegszántói magyar-szerb közúti határátkelővel.
Új!!: Kunszentmiklós és 51-es főút (Magyarország) · Többet látni »
52-es főút (Magyarország)
Az 52-es számú főút Kecskeméttől Dunaföldvárig tartó magyar másodrendű főút.
Új!!: Kunszentmiklós és 52-es főút (Magyarország) · Többet látni »
5203-as mellékút (Magyarország)
Az 5203-as mellékút egy hazai viszonyok között meglehetősen hosszú, közel 56,5 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Pest vármegye és Bács-Kiskun vármegye területén; Budapest dél-pesti agglomerációjától – Kiskunlacházától – egészen Izsák központjáig húzódik.
Új!!: Kunszentmiklós és 5203-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5205-ös mellékút (Magyarország)
Az 5205-ös mellékút egy bő 40 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Pest vármegye és Bács-Kiskun vármegye határvidékén; Örkénytől húzódik Kunszentmiklós központján át egészen az 51-es főút tassi szakaszáig.
Új!!: Kunszentmiklós és 5205-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5211-es mellékút (Magyarország)
Az 5211-es mellékút egy több, mint 40 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Bács-Kiskun vármegye északi részén; Lajosmizse és Kunszentmiklós összekapcsolását szolgálja, a köztük elterülő kiterjedt kiskunsági tanyavilág feltárásával.
Új!!: Kunszentmiklós és 5211-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
5213-as mellékút (Magyarország)
Az 5213-as mellékút egy bő 21 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Bács-Kiskun vármegye északi részén; Szabadszállást köti össze Szalkszentmártonnal.
Új!!: Kunszentmiklós és 5213-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
