Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kunlun

Index Kunlun

A Kunlun vonulatai A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a Pamírtól a Szecsuáni-medencéig közel km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a Tien-san rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység.

14 kapcsolatok: Altin-tag, Ázsia, Góbi, Jangce, Karakorum (hegység), Kína, Kínai nyelv, Muztág Ata, Pamír, Röghegység, Sárga-folyó, Tarim-medence, Tibet földrajza, Tien-san.

Altin-tag

Óriás hordalékkúp a Kunlun és az Altin-Tag hegylánc között Az Altin-Tag Közép-Ázsia egyik, 6000 m fölé magasodó, hosszú, keskeny hegylánca.

Új!!: Kunlun és Altin-tag · Többet látni »

Ázsia

Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.

Új!!: Kunlun és Ázsia · Többet látni »

Góbi

A Góbi Ázsia egyik nagy sivataga, Kína északi és Mongólia déli részén terül el.

Új!!: Kunlun és Góbi · Többet látni »

Jangce

Jünnan tartományban. A folyó 180 fokos fordulatot vesz, délről északra. A folyó (egyszerűsített kínai: 长江; tradicionális kínai: 長江; pinjin: Cháng Jiāng, magyar népszerű átírásban: Csang-csiang vagy Jangce-kiang) a leghosszabb folyó Ázsiában; a maga 5980 km-ével az Amazonas, a Nílus és a Mississippi-Missouri után a Föld 4.

Új!!: Kunlun és Jangce · Többet látni »

Karakorum (hegység)

A Karakorum (vagy Karakoram, török eredetű nevének jelentése: „fekete kőgörgeteg”), kiterjedt hegylánc, mely Pakisztán, India és Kína határvidékén terül el, Gilgit, Ladak és Baltisztán területén.

Új!!: Kunlun és Karakorum (hegység) · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, ismertebb nevén csak Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国(中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gónghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Kunlun és Kína · Többet látni »

Kínai nyelv

A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja. Nem létezik egységes kínai nyelv, hiszen a jelenleg a Kínai Népköztársaság hivatalos állásfoglalása szerint nyelvjárásoknak tekintett nyelvváltozatok olyan jelentős eltéréseket mutatnak, amely alapján külön kínai nyelvekről is beszélhetnénk. A kínai írás mintegy 3000 éves múltra tekint vissza, s ezzel a világ legrégebbi folyamatosan létező, máig fennmaradt és használt írása. A kínai nyelv tipológiailag a monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szavak alapvetően egy szótagból állnak (még akkor is, ha léteznek összetett, látszatra több szótagú szavak is), nem létezik benne ragozás, mindenféle nyelvtani funkciót ellátó képzést partikulákkal alkot, továbbá minden egyes szótag rendelkezik egy tónussal, azaz zenei hangsúllyal. A legelterjedtebb mandarin nyelvben négy tónus van, de a déli nyelvekben a tónusok száma 6-10 is lehet. A kínai legelterjedtebb latin betűs átírása a. Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,5 milliárdan. Hivatalos nyelvnek számít a Kínai Népköztársaságban, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel. A kínaiak nyelvi elvei különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjegyek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától különböző társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa nemzetekre oszlott, melyek önazonosságát gyakran nyelvük adja, Kína megőrizte kulturális és politikai egységét, és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet és a beszélt nyelvet. Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugatiak esetén. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig.

Új!!: Kunlun és Kínai nyelv · Többet látni »

Muztág Ata

A Muztág Ata és a Kara-kul (tó) A Muztág Ata (Jéghegyek atyja) (7546 m) Hszincsiangban a Pamír és a Kunlun között emelkedik, közel a pakisztáni, tádzsik és kirgiz határhoz.

Új!!: Kunlun és Muztág Ata · Többet látni »

Pamír

A Pamír hegység Közép-Ázsiában, a Himalája, Tien-san, Karakorum, Kunlun és Hindukus hegységek találkozásánál.

Új!!: Kunlun és Pamír · Többet látni »

Röghegység

A röghegységek felszíni képződmények, évmilliókkal ezelőtt keletkeztek oly módon, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeznek, s ezen törések mentén függőlegesen vagy vízszintesen elmozdult, egy kőzettömb, azaz vetődés alakult ki.

Új!!: Kunlun és Röghegység · Többet látni »

Sárga-folyó

Lancsounál A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik.

Új!!: Kunlun és Sárga-folyó · Többet látni »

Tarim-medence

A Tarim-medence délnyugat felől, a kép bal felső sarkában az Isszik-Kul tóval Tarim és mellékfolyói (angol feliratokkal) A Lop nor-tó kiszáradt medre egy évi 1,2 millió tonna kapacitású káliműtrágya gyárral A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában.

Új!!: Kunlun és Tarim-medence · Többet látni »

Tibet földrajza

A Tibeti-fennsíkot délről a Himalája határolja Tibet földrajza (tibeti: བོད་ས་མཐོ།) a Kína belső-ázsiai területén fekvő Tibeti-fennsík és az azt övező hegyvidékek földrajzi leírását foglalja magába.

Új!!: Kunlun és Tibet földrajza · Többet látni »

Tien-san

A Tien-san (kínai: 天山; Pinyin: Tiān Shān, kirgiz: Тян Шан, orosz: Тянь Шань) láncos röghegység Közép-Ázsiában, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén.

Új!!: Kunlun és Tien-san · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »