Tartalomjegyzék
16 kapcsolatok: Daimjó, Edo-kor, Hepburn-átírás, Higo tartomány, Himedzsi várkastély, Japán, Japán nyelv, Kjúsú, Kumamoto, Macumotói várkastély, Meidzsi-kor, Mijamoto Muszasi, Szamuráj, Szeppuku, Tojotomi Hidejosi, 2008.
Daimjó
''Daimjó állami látogatáson'', 1860 körüli festmény A daimjó (japánul 大名, magyar fordításban nagy név) a középkori Japánban vidéki feudális hadúr, az Edo-korszakban tartományi nagybirtokos.
Megnézni Kumamotói várkastély és Daimjó
Edo-kor
Tokiói utcakép (1834) Az Edo-kor (江戸時代, Edo dzsidai) vagy Tokugava-kor (徳川時代, Tokugava dzsidai) a japán történelem 1603 és 1868 közötti korszaka, mikor a japán társadalom a Tokugava-sógunátus és az ország háromszáz daimjójának uralma alatt állt.
Megnézni Kumamotói várkastély és Edo-kor
Hepburn-átírás
A japán nevek Hepburn-féle átírása (japánul ヘボン式ローマ字) a nyugaton legelterjedtebb – de hivatalosan nem teljeskörűen pártolt – formája a japán írás latin betűs leképzésének.
Megnézni Kumamotói várkastély és Hepburn-átírás
Higo tartomány
Japán tartományok (1868) Higo tartomány kiemelve egy régi tartománya volt Japánnak azon területen, amely ma a Kumamoto prefektúra, Kjúsú szigetén.
Megnézni Kumamotói várkastély és Higo tartomány
Himedzsi várkastély
A himedzsi várkastély (japánul: 姫 路 城, Himedzsidzsó, Hepburn-átírással: Himejijō, Himeji-jō) Japán (többek szerint az egész világ) legszebb és legerősebb várkastélya.
Megnézni Kumamotói várkastély és Himedzsi várkastély
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Megnézni Kumamotói várkastély és Japán
Japán nyelv
A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.
Megnézni Kumamotói várkastély és Japán nyelv
Kjúsú
Kjúsú (Kyūshū) Japán harmadik legnagyobb szigete, és a négy fősziget közül a délnyugati fekvésű.
Megnézni Kumamotói várkastély és Kjúsú
Kumamoto
Kumamoto (japánul 熊本市, Hepburn-átírással Kumamoto-shi) japán város Kjúsú szigetén, Kumamoto prefektúra központja.
Megnézni Kumamotói várkastély és Kumamoto
Macumotói várkastély
A macumotói várkastély (japánul 松本城, Hepburn-átírással Matsumoto-jō) középkori vár Japán Nagano prefektúrájában, Macumoto városában.
Megnézni Kumamotói várkastély és Macumotói várkastély
Meidzsi-kor
Meidzsi császár bevonul Tokióba Az európai mintára létrehozott japán parlament első ülése 1890-ben A Meidzsi-kor (明治時代, Meidzsi dzsidai) a japán történelem korszaka (1868–1912) az Edo-kort követően, amelynek során az addig a világtól elzárkózó Japán nyugati mintájú modernizációba kezdett.
Megnézni Kumamotói várkastély és Meidzsi-kor
Mijamoto Muszasi
Mijamoto Muszasi (1640) Mijamoto Muszasi (宮本 武蔵, nyugaton Miyamoto Musashi, teljes nevén Sinmen Muszasi no Kami Fudzsivara no Gensin) (1584–1645) híres-hírhedt japán kardforgató, filozófus, tanító.
Megnézni Kumamotói várkastély és Mijamoto Muszasi
Szamuráj
Japán szamuráj páncélban az 1860-as években (Felice Beato fényképe) Császárpárti szamurájok a Bosin-háború idején, 1867 körül (Felice Beato fényképe) Szamurájok az 1860-as években A szamuráj (侍 szamurai, jelentése „közelben szolgáló”) japán harcos, eredetileg nemes.
Megnézni Kumamotói várkastély és Szamuráj
Szeppuku
A szeppuku (jelentése ’hasmetszés’), vagy nyugaton elterjedt, az írásjegyek felcserélésével kapott másik nevén harakiri a japán szamurájok rituális öngyilkossága, amely a szégyentől való megtisztulást szolgálja.
Megnézni Kumamotói várkastély és Szeppuku
Tojotomi Hidejosi
Tojotomi Hidejosi, születési nevén Hijosi-maru, szamurájnevein Kinosita Tókicsiró, Kinosita Hidejosi, majd Hasiba Hidejosi, becenevén: Szaru, azaz Majom;, Hepburn-módon: Toyotomi Hideyoshi (Nakamura-ku, 1537. március 17. – Fusimi, 1598.
Megnézni Kumamotói várkastély és Tojotomi Hidejosi
2008
----.
Megnézni Kumamotói várkastély és 2008