Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: Alcsútdoboz, Alföld, Óbudai káptalan, Baracska nemzetség, Borsod vármegye, Budapest, Első világháború, Etyek, Fejér Megyei Hírlap, Fejér vármegye, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gyúró, Gyúrói repülőtér, Harang, Honfoglalás, I. István magyar király, I. Károly magyar király, Káptalan, Község, Kereszténydemokrata Néppárt, M7-es autópálya (Magyarország), Magyarország, Martonvásár, Martonvásári járás, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Mezőföld, Pajzs, Pest vármegye, Pusztazámor, Rajnai forint, Ráckeresztúr, Római katolikus, Református, Rudolf magyar király, Sigbert Heister, Szent László-patak, Szentháromság, Tárnok (település), Török hódoltság, Tordas, Vasadi Balogh György, Vál, Zsáktelepülés, 1337, 1340, 1628, 1650, 1699, 17. század, ..., 1700, 1777, 1790, 1792, 18. század, 1825, 1848, 1856, 1989, 1992, 2000, 2003. Bővíteni index (12 több) »
Alcsútdoboz
Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Gyúró és Alcsútdoboz · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Gyúró és Alföld · Többet látni »
Óbudai káptalan
Az óbudai káptalan (más néven budai káptalan, (ó)budai prépostság) a középkori Buda környékének legjelentősebb egyházi testülete, amivel a polgárságnak gyakran voltak gazdasági nézeteltérései.
Új!!: Gyúró és Óbudai káptalan · Többet látni »
Baracska nemzetség
(Baracska, Brucsa, Brugsa, Boroksa).
Új!!: Gyúró és Baracska nemzetség · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: Gyúró és Borsod vármegye · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Gyúró és Budapest · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Gyúró és Első világháború · Többet látni »
Etyek
Etyek nagyközség Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Gyúró és Etyek · Többet látni »
Fejér Megyei Hírlap
A Fejér Megyei Hírlap Fejér vármegyei napilap.
Új!!: Gyúró és Fejér Megyei Hírlap · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Gyúró és Fejér vármegye · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Gyúró és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Gyúró
Gyúró község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Gyúró és Gyúró · Többet látni »
Gyúrói repülőtér
A Gyúrói repülőtér (LHGR) Pusztazámor és Gyúró között, az utóbbitól 2,5 kilométerre északkeletre fekszik.
Új!!: Gyúró és Gyúrói repülőtér · Többet látni »
Harang
hajdúdorogi görögkatolikus székesegyház II. János Pál pápa harangja A harang ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer, legfontosabb szerepe az egyházban van.
Új!!: Gyúró és Harang · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Gyúró és Honfoglalás · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Gyúró és I. István magyar király · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Gyúró és I. Károly magyar király · Többet látni »
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.
Új!!: Gyúró és Káptalan · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Gyúró és Község · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Gyúró és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
M7-es autópálya (Magyarország)
M1-es autópálya közös szakaszán Budaörs mellett Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé Az M7-es autópálya és a 71-es / 710-es főút csomópontja Balatonfőkajárnál A Kőröshegyi völgyhíd Az M7-es Kőröshegyi völgyhídja, a Balatonról A Kőröshegyi völgyhíd Letenye felől 250px 250px Magyar-horvát határátkelő Letenyénél Az M7-es autópálya Magyarország legrégebbi autópályája, mely Budapest, a Balaton és a délnyugati magyar-horvát országhatár között teremt korszerű közúti összeköttetést.
Új!!: Gyúró és M7-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gyúró és Magyarország · Többet látni »
Martonvásár
Martonvásár város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye.
Új!!: Gyúró és Martonvásár · Többet látni »
Martonvásári járás
A Martonvásári járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Gyúró és Martonvásári járás · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Gyúró és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Gyúró és Második világháború · Többet látni »
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Új!!: Gyúró és Mezőföld · Többet látni »
Pajzs
II. Henrik pajzsa Husziták pajzsa A pajzs támadások elhárítására és támadásra szolgáló eszköz.
Új!!: Gyúró és Pajzs · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Gyúró és Pest vármegye · Többet látni »
Pusztazámor
Pusztazámor község a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban; annak legkisebb lélekszámú települése.
Új!!: Gyúró és Pusztazámor · Többet látni »
Rajnai forint
A rajnai forint eredetileg azon Rajna menti választófejedelmek által veretett aranypénz volt, akik IV. Károly aranybullájában pénzverési jogot kaptak.
Új!!: Gyúró és Rajnai forint · Többet látni »
Ráckeresztúr
Ráckeresztúr község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Gyúró és Ráckeresztúr · Többet látni »
Római katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁSRómai katolikus egyház.
Új!!: Gyúró és Római katolikus · Többet látni »
Református
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Gyúró és Református · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Gyúró és Rudolf magyar király · Többet látni »
Sigbert Heister
Sigbert Heister, 1692-től gróf (Kirchberg an der Raab, Stíria, 1646. augusztus 6. – Kirchberg an der Raab, 1718. február 22.) osztrák gróf, tábornagy, a Habsburg-ház szolgálatában álló császári hadvezér.
Új!!: Gyúró és Sigbert Heister · Többet látni »
Szent László-patak
A Szent László-patak Komárom-Esztergom vármegyében ered, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Gyúró és Szent László-patak · Többet látni »
Szentháromság
A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a keresztény teológiában a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).
Új!!: Gyúró és Szentháromság · Többet látni »
Tárnok (település)
Tárnok nagyközség Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gyúró és Tárnok (település) · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Gyúró és Török hódoltság · Többet látni »
Tordas
Tordas község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Gyúró és Tordas · Többet látni »
Vasadi Balogh György
Vasadi Balogh György (Gyúró, 1882. december 10. – Budapest, 1960. február 7.) író, országgyűlési képviselő, történelem és földrajz szakos tanár, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatója 1926-ban.
Új!!: Gyúró és Vasadi Balogh György · Többet látni »
Vál
Vál község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Gyúró és Vál · Többet látni »
Zsáktelepülés
Zsáktelepülésnek (vagy gyakrabban zsákfalunak) nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább közút (vagy vasút) nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma.
Új!!: Gyúró és Zsáktelepülés · Többet látni »
1337
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1337 · Többet látni »
1340
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1340 · Többet látni »
1628
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1628 · Többet látni »
1650
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1650 · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1699 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Gyúró és 17. század · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: Gyúró és 1700 · Többet látni »
1777
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1777 · Többet látni »
1790
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1790 · Többet látni »
1792
Tuileriák palotájának megrohamozása.
Új!!: Gyúró és 1792 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Gyúró és 18. század · Többet látni »
1825
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1825 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1848 · Többet látni »
1856
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1856 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1989 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 1992 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Gyúró és 2000 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Gyúró és 2003 · Többet látni »
