Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Dunaferr NK, Győri Audi ETO KC, Index.hu, Január 19., Kézilabda, Kézilabda a 2000. évi nyári olimpiai játékokon, Magyar női kézilabda-válogatott, Magyarország, Női kézilabda-Európa-bajnokság, Női kézilabda-világbajnokság, Nemzetközi Kézilabda-szövetség, Október 2., Olimpiai játékok, Pusztaszabolcs, Szerencs, Velence (Magyarország), Zsiga Gyula, 1976, 1991, 1995, 1998-as női kézilabda-Európa-bajnokság, 2000-es női kézilabda-Európa-bajnokság, 2003-as női kézilabda-világbajnokság, 2004-es női kézilabda-Európa-bajnokság, 2005.
Dunaferr NK
A Dunaújváros NK a magyar női kézilabda egyik legnagyobb nevű csapata az előző bajnokságban a 7.
Új!!: Kulcsár Anita és Dunaferr NK · Többet látni »
Győri Audi ETO KC
Győri Audi ETO KC Győr városának ötszörös Bajnokok Ligája győztes női kézilabdacsapata.
Új!!: Kulcsár Anita és Győri Audi ETO KC · Többet látni »
Index.hu
Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.
Új!!: Kulcsár Anita és Index.hu · Többet látni »
Január 19.
Az ortodox vízkereszt ünnepe.
Új!!: Kulcsár Anita és Január 19. · Többet látni »
Kézilabda
A kézilabda egy labdajáték.
Új!!: Kulcsár Anita és Kézilabda · Többet látni »
Kézilabda a 2000. évi nyári olimpiai játékokon
A 2000. évi nyári olimpiai játékokon a kézilabdatornákat szeptember 16. és október 1. között rendezték.
Új!!: Kulcsár Anita és Kézilabda a 2000. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Magyar női kézilabda-válogatott
A magyar női kézilabda-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség irányít.
Új!!: Kulcsár Anita és Magyar női kézilabda-válogatott · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kulcsár Anita és Magyarország · Többet látni »
Női kézilabda-Európa-bajnokság
A női kézilabda-Európa-bajnokság az Európai Kézilabda-szövetség szervezésében, minden páros évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna.
Új!!: Kulcsár Anita és Női kézilabda-Európa-bajnokság · Többet látni »
Női kézilabda-világbajnokság
A női kézilabda-világbajnokság az Nemzetközi Kézilabda-szövetség (International Handball Federation, IHF) szervezésében, minden páratlan évben, kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi kézilabdatorna.
Új!!: Kulcsár Anita és Női kézilabda-világbajnokság · Többet látni »
Nemzetközi Kézilabda-szövetség
A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (International Handball Federation; IHF) a kézilabda sportág legfőbb nemzetközi szervezete.
Új!!: Kulcsár Anita és Nemzetközi Kézilabda-szövetség · Többet látni »
Október 2.
Névnapok: Petra + Berengár, Örs, Petrina, Tamás, Tomaj.
Új!!: Kulcsár Anita és Október 2. · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Kulcsár Anita és Olimpiai játékok · Többet látni »
Pusztaszabolcs
Pusztaszabolcs város Fejér vármegye keleti részén a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Kulcsár Anita és Pusztaszabolcs · Többet látni »
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Új!!: Kulcsár Anita és Szerencs · Többet látni »
Velence (Magyarország)
Velence város Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.
Új!!: Kulcsár Anita és Velence (Magyarország) · Többet látni »
Zsiga Gyula
Zsiga Gyula (Budapest, 1959. december 21. –) kézilabda szakedző, magyar mesteredző, EHF-mesteredző, sportvezető, középiskolai testnevelő tanár.
Új!!: Kulcsár Anita és Zsiga Gyula · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Kulcsár Anita és 1976 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Kulcsár Anita és 1991 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Kulcsár Anita és 1995 · Többet látni »
1998-as női kézilabda-Európa-bajnokság
Az 1998-as női kézilabda-Európa-bajnokságnak 1998.
Új!!: Kulcsár Anita és 1998-as női kézilabda-Európa-bajnokság · Többet látni »
2000-es női kézilabda-Európa-bajnokság
A 2000-es női kézilabda-Európa-bajnokságnak Románia adott otthont 2000.
Új!!: Kulcsár Anita és 2000-es női kézilabda-Európa-bajnokság · Többet látni »
2003-as női kézilabda-világbajnokság
A 2003-as női kézilabda-világbajnokságot 2003.
Új!!: Kulcsár Anita és 2003-as női kézilabda-világbajnokság · Többet látni »
2004-es női kézilabda-Európa-bajnokság
A 2004-es női kézilabda-Európa-bajnokságot Magyarországon rendezték december 9.
Új!!: Kulcsár Anita és 2004-es női kézilabda-Európa-bajnokság · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Kulcsár Anita és 2005 · Többet látni »
