Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Krími tatárok

Index Krími tatárok

A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.

73 kapcsolatok: A krími tatárok deportálása, Adolf Hitler, Alánok, Üzbég SZSZK, Üzbegisztán, Észak-Amerika, Bahcsiszeráj, Bekir Çoban-zade, Besenyők, Bolsevikok, Bulgária, Cserkeszek, Dagesztán, December 26., Diaszpóra, Dobrudzsa, Fehéroroszország, Feodoszija, Finnország, Gótok, Görögök, Gulag, Hagia Szophia, I. Devlet Giráj krími kán, I. Mengli Giráj krími kán, I. Száhib Giráj krími kán, Iszlám, Jamala, Jevpatorija, Joszif Visszarionovics Sztálin, Kazárok, Közép-Ázsia, Kücsük-kajnardzsi béke, Kozákok, Krím, Krími háború, Krími Köztársaság, Krími Népköztársaság, Krími Tatár Kánság, Krími tatár nyelv, Kun Béla (népbiztos), Kunok, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Május 18., Második világháború, Medresze, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nácizmus, ..., Noman Çelebicihan, Nyugat-Európa, Onogur-bolgárok, Orosz Birodalom, Oroszországi polgárháború, Oszmán Birodalom, Peresztrojka, Protektorátus, Románok, Szinán, Szláv népek, Szovjetunió, Tatárok, Török népek, Törökország, Time (magazin), Ukrajna, Viktor Fedorovics Janukovics, 1917, 1917-es oroszországi forradalmak, 1944, 1944 (dal), 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál. Bővíteni index (23 több) »

A krími tatárok deportálása

A krími tatárok deportálása (krími tatár nyelven Qırımtatar halqınıñ sürgünligi, ukrán nyelven Депортація кримськихтатар, orosz nyelven Депортация крымскихтатар), más néven Sürgünlik (száműzetés) a krími tatárok ellen a szovjet kormány által 1944. május 18. és 20. között elkövetett etnikai tisztogatás és kulturális népirtás volt, amelynek során legkevesebb főt deportáltak. A deportálást Lavrentyij Pavlovics Berija, belügyi és állambiztonsági népbiztos, az NKVD főnöke rendelte el Joszif Visszarionovics Sztálin nevében. Három nap leforgása alatt az NKVD marhavagonokban deportálta a nőket, gyermekeket, öregeket, de a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg tagjait is, elsősorban az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságba, több ezer kilométeres távolságra. A krími tatárok egyike volt ama nemzetiségeknek, melyek áldozatául estek Sztálin áttelepítési politikájának. Hivatalosan a deportálást kollektív büntetésnek szánták egyes krími tatároknak a náci Németországgal való vélt kollaborálása miatt; újabb források szerint a deportálás része volt annak a szovjet tervnek, hogy utat nyerjenek a Dardanellák felé, és területeket nyerjenek Törökországban. A deportálás során közel 8000 krími tatár halt meg, és több tízezren a száműzetésben vesztek oda a kemény körülmények miatt. A krími tatárok száműzetése nyomán háztartás és földterület maradt gazdátlan. Ezt követően intenzív "tatártalanítási" kampány következett, hogy a krími tatárok létezésének a maradék nyomait is eltüntessék. 1956-ban az új szovjet vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov elítélte Sztálin politikáját, beleértve a különböző népcsoportok deportálását, de nem törölte el a krími tatárok visszatérésének tilalmát, holott más deportáltak esetében ezt megtette. Több évtizeden át maradtak Közép-Ázsiában egészen az 1980-as évek végéig, a peresztrojka időszakáig, amikor krími tatár visszatért a Krímbe. A visszatérési tilalmat hivatalosan semmissé nyilvánították, és 1989. november 14-én a Krím Legfelső Tanácsa bűncselekménynek nyilvánította a deportálásokat. 2004-ig annyi krími tatár tért vissza a Krímbe, hogy számuk elérte a félsziget lakosságának 12%-át. A Szovjetunió jogutódja, az Orosz Föderáció nem biztosított jóvátételt, nem kártalanította a deportáltakat az elveszett tulajdonukért, és nem indított eljárást a kényszer-áttelepítés elkövetői ellen. A deportálás kulcsfontosságú esemény volt a krími tatárok történetében, és a kisebb népcsoportok a Szovjetunió általi elnyomásának jelképévé vált. 2015. december 12-én az ukrán parlament határozatot bocsátott ki, amelyben az eseményt népirtásként ismerte el, és május 18-át a krími tatár népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Új!!: Krími tatárok és A krími tatárok deportálása · Többet látni »

Adolf Hitler

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.

Új!!: Krími tatárok és Adolf Hitler · Többet látni »

Alánok

Az ászik (massagetae) szállásterülete írott történelmük kezdetén Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt.

Új!!: Krími tatárok és Alánok · Többet látni »

Üzbég SZSZK

#ÁTIRÁNYÍTÁS Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság.

Új!!: Krími tatárok és Üzbég SZSZK · Többet látni »

Üzbegisztán

Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.

Új!!: Krími tatárok és Üzbegisztán · Többet látni »

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Új!!: Krími tatárok és Észak-Amerika · Többet látni »

Bahcsiszeráj

Bahcsiszeráj vagy Bahcsiszaraj (krími tatárul Bağçasaray) város a Krím félszigeten a Bahcsiszaraji járásban.

Új!!: Krími tatárok és Bahcsiszeráj · Többet látni »

Bekir Çoban-zade

Bekir Vaap oğlu Çoban-zade (Беки́р Ваа́пович Чоба́н-заде́; 1893. május 15. – 1937. október 13.) krími tatár költő, a török nyelvek professzora, a Sztálin által indított nagy tisztogatás egyik áldozata.

Új!!: Krími tatárok és Bekir Çoban-zade · Többet látni »

Besenyők

A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.

Új!!: Krími tatárok és Besenyők · Többet látni »

Bolsevikok

A bolsevikok (a большинство, „többség” kifejezésből) vagy bolsevisták, baloldali forradalmi marxista pártplatform volt, melyet Vlagyimir Lenin hozott létre a mensevikektől (szó szerint „kisebbség”) való elszakadás során.

Új!!: Krími tatárok és Bolsevikok · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: Krími tatárok és Bulgária · Többet látni »

Cserkeszek

A cserkeszek, más néven középső cserkeszek (önelnevezésük адыгэ / adüge vagy шэрджэс / serdzsesz) Oroszország déli részén, a Karacsáj- és Cserkeszföld északnyugati részén, a Kaukázus északnyugati oldalán, a Kubán felső folyása mentén élő népcsoport.

Új!!: Krími tatárok és Cserkeszek · Többet látni »

Dagesztán

A Dagesztáni Köztársaság (oroszul Респу́блика Дагеста́н) vagy röviden Dagesztán az Oroszországi Föderáció tagköztársasága, hivatalos közigazgatási megnevezéssel köztársasági alanya.

Új!!: Krími tatárok és Dagesztán · Többet látni »

December 26.

Névnapok: István + Dienes, Előd, Stefán, Stefánia, Stefi, Zuboly.

Új!!: Krími tatárok és December 26. · Többet látni »

Diaszpóra

A diaszpóra kifejezés (diaspora, ógörög nyelven: διασπορά – jelentése: magok elvetése vagy szétszórása) valamely etnikumra, vallás követőire, illetve közösségre utal, akik külső kényszer hatására elhagyni kényszerülnek szülőföldjüket, majd a világ valamely táján más népek közé szétszóródva folytatják életüket, építik kultúrájukat.

Új!!: Krími tatárok és Diaszpóra · Többet látni »

Dobrudzsa

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.

Új!!: Krími tatárok és Dobrudzsa · Többet látni »

Fehéroroszország

Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.

Új!!: Krími tatárok és Fehéroroszország · Többet látni »

Feodoszija

Feodoszija (ukránul: Феодо́сія, oroszul: Феодосия, krími tatárul: Kefe, Кефe) kikötő- és üdülőváros a Krím félsziget délkeleti tengerpartján.

Új!!: Krími tatárok és Feodoszija · Többet látni »

Finnország

Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.

Új!!: Krími tatárok és Finnország · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: Krími tatárok és Gótok · Többet látni »

Görögök

A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.

Új!!: Krími tatárok és Görögök · Többet látni »

Gulag

A magadani Szomorúság maszkja a Kolima régióban működött Gulag-táborok áldozataira emlékeztet A Gulag táboraiban őrzött foglyok létszáma 1930 és 1953 között Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовыхлагерей Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszert értjük.

Új!!: Krími tatárok és Gulag · Többet látni »

Hagia Szophia

Az Hagia Szophia (ejtsd: ajía szofía, görög betűkkel: Ἁγία Σοφία;;; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban.

Új!!: Krími tatárok és Hagia Szophia · Többet látni »

I. Devlet Giráj krími kán

Krími tatár előőrsök Szigetvár ostrománál (perzsa miniatúra, 1579). I. Devlet Giraj (krími tatár nyelven I Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى), (kb. 1512 – Bahcsiszeráj, 1577. június 25.) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.

Új!!: Krími tatárok és I. Devlet Giráj krími kán · Többet látni »

I. Mengli Giráj krími kán

I.

Új!!: Krími tatárok és I. Mengli Giráj krími kán · Többet látni »

I. Száhib Giráj krími kán

I.

Új!!: Krími tatárok és I. Száhib Giráj krími kán · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Krími tatárok és Iszlám · Többet látni »

Jamala

Jamala (hivatalos nevén: Szuszana Alimivna Dzsamalagyinova; ukrán írással: Сусана Алімівна Джамаладінова, krími tatár írással: Susana Camaladinova) (Os, Szovjetunió (ma Kirgizisztán), 1983. augusztus 27. –) krími tatár és örmény származású ukrajnai énekesnő, a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál győztese.

Új!!: Krími tatárok és Jamala · Többet látni »

Jevpatorija

Jevpatorija (ukránul Євпаторія, oroszul Евпатория, krími tatár nyelven Kezlev, örményül Եվպատորիա, görögül Ευπατορία, Κερκινίτις, törökül Gözleve) város a Krím félszigeten.

Új!!: Krími tatárok és Jevpatorija · Többet látni »

Joszif Visszarionovics Sztálin

Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).

Új!!: Krími tatárok és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »

Kazárok

A Kazár Birodalom területe 650-850 között Kazár rovásjelek a 10. századi kijevi levél elnevezésű rovásemléken, melyet a kagán helyettese írt, akinek a méltóságneve »ilik« volt. Jelentése: ''Olvastuk. Ilik''http://www.scribd.com/doc/54631450/Bakay-Kornel-%C5%90stortenetunk-regeszeti-forrasai-II-1-2 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. II. 1/2 A kazárok közép-ázsiai eredetű török nyelvű nép voltak, a 7. századtól a 10. századig a kelet-európai sztyeppén a Kazár Birodalom vezető népe.

Új!!: Krími tatárok és Kazárok · Többet látni »

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.

Új!!: Krími tatárok és Közép-Ázsia · Többet látni »

Kücsük-kajnardzsi béke

A kücsük-kajnardzsi béke az 1768–1774 közti orosz–török háborút lezáró békekötés, amelyet 1774.

Új!!: Krími tatárok és Kücsük-kajnardzsi béke · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Új!!: Krími tatárok és Kozákok · Többet látni »

Krím

A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.

Új!!: Krími tatárok és Krím · Többet látni »

Krími háború

A krími háború 1853 és 1856 között Délkelet-Európában és a Közel-Keleten, egyfelől az Orosz Birodalom és szövetségesei, másfelől az Oszmán Birodalom és az azt támogató brit–francia–szárd szövetséges erők, illetve különféle nemzetiségű önkéntes csapatok részvételével zajlott.

Új!!: Krími tatárok és Krími háború · Többet látni »

Krími Köztársaság

Maszkos katonák vonulnak be Perevalne település mellett található katonai bázisra. Szimpátiatüntetés a Krím csatlakozásáért Oroszországhoz. Vlagyimir Putyin a krími vezetőkkel aláírja a megállapodást a Krím egyesüléséről Oroszországgal 2014. március 18-án. A Krími Köztársaság (oroszul Республика Крым (átírása Reszpublika Krim), ukránul Республіка Крим (átírása Reszpublika Krim), krími tatárul Къырым Джумхуриети / Qırım Cumhuriyeti) Oroszország egyik közigazgatási szubjektuma (köztársaság).

Új!!: Krími tatárok és Krími Köztársaság · Többet látni »

Krími Népköztársaság

A Krími Népköztársaság (krími tatár nyelven Qırım Halq Cumhuriyeti) 1917 decembere és 1918 januárja között létező állam a Krím-félszigeten.

Új!!: Krími tatárok és Krími Népköztársaság · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Krími tatárok és Krími Tatár Kánság · Többet látni »

Krími tatár nyelv

A krími tatár (krími tatárul Qırımtatarca/qırımtatar tili, régi cirill írással Къырымтатарджа/кырымтатар тили) az altaji nyelvcsaládba, azon belül a török nyelvek északnyugati ágába tartozik, és a tatár nyelv egyik változata.

Új!!: Krími tatárok és Krími tatár nyelv · Többet látni »

Kun Béla (népbiztos)

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.

Új!!: Krími tatárok és Kun Béla (népbiztos) · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Új!!: Krími tatárok és Kunok · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Krími tatárok és Lengyelország · Többet látni »

Litvánia

Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.

Új!!: Krími tatárok és Litvánia · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Krími tatárok és Magyarország · Többet látni »

Május 18.

Névnapok: Alexandra, Erik + Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.

Új!!: Krími tatárok és Május 18. · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Új!!: Krími tatárok és Második világháború · Többet látni »

Medresze

Sír Dár medresze, Szamarkand, Üzbegisztán A medresze (Arab nyelven: مدرسة, madrasa tsz.: مدارس, madāris) a középkori iszlám világra jellemző iskolarendszer.

Új!!: Krími tatárok és Medresze · Többet látni »

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.

Új!!: Krími tatárok és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »

Nácizmus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetiszocializmus.

Új!!: Krími tatárok és Nácizmus · Többet látni »

Noman Çelebicihan

Noman Çelebicihan (نومان چلبى جهان, Numan Çelebicihan) (1885–1918) krími tatár politikus, ügyvéd, a krími muszlimok muftija, író.

Új!!: Krími tatárok és Noman Çelebicihan · Többet látni »

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.

Új!!: Krími tatárok és Nyugat-Európa · Többet látni »

Onogur-bolgárok

II. Baszileiosz X. századi misekönyvéből Az ősbolgárok – bolgár-törököknek, hun-bolgároknak, onogur-bolgároknak, onoguroknak stb.

Új!!: Krími tatárok és Onogur-bolgárok · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: Krími tatárok és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oroszországi polgárháború

Az oroszországi polgárháború (Grazsdanszkaja vojna v Rosszii) 1917-től 1922-ig tartó belháborús konfliktus volt Szovjet-Oroszországban (1922. december 30-tól Szovjetunió) a vörösök, a fehérek, illetve az egykori cári Oroszország nemzetiségei között.

Új!!: Krími tatárok és Oroszországi polgárháború · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Krími tatárok és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Peresztrojka

A peresztrojkát népszerűsítő szovjet bélyeg A peresztrojka (oroszul: перестройка) a Szovjetunióban 1985-ben elindított gazdasági-társadalmi reformcsomag neve.

Új!!: Krími tatárok és Peresztrojka · Többet látni »

Protektorátus

A protektorátus (a latin védnökség szóból) két államalakulat között függő viszonyt eredményező nemzetközi jogi kapcsolat, amelynek során a protektori szerepben fellépő állam védnökséget vállal a másik állam felett.

Új!!: Krími tatárok és Protektorátus · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Krími tatárok és Románok · Többet látni »

Szinán

Mimár Szinán vagy Koca Mimár Szinán Aga, azaz Mimár Szinán aga, a nagy építész (Ağırnas, 1488 vagy 1490 - Konstantinápoly, 1588) oszmán-török építész, az Oszmán Birodalom állami főépítésze I. Szulejmán, II. Szelim és III. Murád szultán uralkodásának idején.

Új!!: Krími tatárok és Szinán · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Krími tatárok és Szláv népek · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Krími tatárok és Szovjetunió · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Új!!: Krími tatárok és Tatárok · Többet látni »

Török népek

A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet (török nyelvek) kapcsol össze.

Új!!: Krími tatárok és Török népek · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Új!!: Krími tatárok és Törökország · Többet látni »

Time (magazin)

A Time (ejtsd: tájm) egy New Yorkban kiadott amerikai heti hírmagazin és internetes híroldal.

Új!!: Krími tatárok és Time (magazin) · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Krími tatárok és Ukrajna · Többet látni »

Viktor Fedorovics Janukovics

Viktor Fedorovics Janukovics (ukránul: Віктор Федорович Янукович, oroszul: Виктор Фёдорович Янукович; Jenakijeve, Donecki terület, 1950. július 9. –) ukrán politikus, a Régiók Pártja, az ország egyik jelentős pártjának a vezetője.

Új!!: Krími tatárok és Viktor Fedorovics Janukovics · Többet látni »

1917

Nincs leírás.

Új!!: Krími tatárok és 1917 · Többet látni »

1917-es oroszországi forradalmak

Az 1917-es oroszországi forradalmak során a cári rendszert leváltották, majd a bolsevikok vezetésével létrejött a kommunista szovjethatalom.

Új!!: Krími tatárok és 1917-es oroszországi forradalmak · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Krími tatárok és 1944 · Többet látni »

1944 (dal)

Az 1944 Jamala ukrán énekesnő dala, amellyel Ukrajna képviseletében megnyerte a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivált Stockholmban.

Új!!: Krími tatárok és 1944 (dal) · Többet látni »

2016-os Eurovíziós Dalfesztivál

A 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál (angolul és svédül: Eurovision Song Contest 2016) volt a hatvanegyedik Eurovíziós Dalfesztivál.

Új!!: Krími tatárok és 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »