Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Csehország, Egyházmegye, Groll Adolf, Harmincéves háború, IPA, Karel Kryl, Keresztelő Szent János, Morva (folyó), Német nyelv, Olomouc, Püspök, Pestis, Pokorny Hermann, UNESCO, Világörökség, Zlín, 1260, 1643, 1645, 1848.
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Kroměříž és Csehország · Többet látni »
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Új!!: Kroměříž és Egyházmegye · Többet látni »
Groll Adolf
Groll Adolf (Adolphus a Sancto Georgio, keresztneve Georg) (Kremsier, 1682. április 16. – Győr, 1743. november 24.) piarista szerzetes, tanár, filológus, a rend generálisa, győri püspök.
Új!!: Kroměříž és Groll Adolf · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Kroměříž és Harmincéves háború · Többet látni »
IPA
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetközi fonetikai ábécé.
Új!!: Kroměříž és IPA · Többet látni »
Karel Kryl
Karel Jan Kryl (Kroměříž, 1944. április 12. – München, 1994. március 3.) csehszlovák költő, zenész.
Új!!: Kroměříž és Karel Kryl · Többet látni »
Keresztelő Szent János
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztelő János.
Új!!: Kroměříž és Keresztelő Szent János · Többet látni »
Morva (folyó)
A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.
Új!!: Kroměříž és Morva (folyó) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Kroměříž és Német nyelv · Többet látni »
Olomouc
Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.
Új!!: Kroměříž és Olomouc · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Kroměříž és Püspök · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Kroměříž és Pestis · Többet látni »
Pokorny Hermann
Enigmával rejtjelezett egyik üzenet betűinek gyakorisági eloszlása. Pokorny Hermann munka közben Pokorny Hermann (Kroměříž, Morvaország, 1882. április 7. – Budapest, 1960. február 18.) osztrák-magyar katona, a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetettje.
Új!!: Kroměříž és Pokorny Hermann · Többet látni »
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Új!!: Kroměříž és UNESCO · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Kroměříž és Világörökség · Többet látni »
Zlín
A "21" emeletes Baťa felhőkarcoló a buszpályaudvar felől. Kilátás a Baťa felhőkarcolóról a ''Jižní Svahy'' városrészre A Béke tér és a városi tanács épülete Zlínben Zlín város Csehországban, Kelet-Morvaország ipari és gazdasági központja, a Zlíni kerület székhelye.
Új!!: Kroměříž és Zlín · Többet látni »
1260
Nincs leírás.
Új!!: Kroměříž és 1260 · Többet látni »
1643
Nincs leírás.
Új!!: Kroměříž és 1643 · Többet látni »
1645
Nincs leírás.
Új!!: Kroměříž és 1645 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Kroměříž és 1848 · Többet látni »
