Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Krisna-tudat

Index Krisna-tudat

A Krisna-tudat a hinduizmusnak az egyik monoteista ága, melyet főleg európai és észak-amerikai területeken népszerűsítenek 1966-óta.

125 kapcsolatok: A kereszténység és a hinduizmus, A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda, Ahimsza, Amerikai Egyesült Államok, Angol nyelv, Aparigraha, Atharvavéda, Attribútum, Avatára, Észak-Amerika, Bőr (anatómia), Bhagavad-gíta, Bhagaván, Bhakta, Bhakti-jóga, Bhágavata-purána, Bindi, Boldogság, Brahma, Brahman, Buddhizmus, Cölibátus, Csaitanja, Delhi, Dharma (vallás), Dzsapa, Egyistenhit, Egyszerűség (vallás), Ember, Epika, Eposz, Erőszakmentesség, Erkölcs, Esküvő, Etika (vallás), Európa, Falu, Férfi, Férj, Fehér, Fej, Filozófia, Folyó, Gyász, Gyógyszerész, Gyermek, Haj, Házasság, Hús, Hindu imafüzér, ..., Hinduizmus, Hit (vallás), Hittérítő, Homlok, Ind filozófia, India, Indiai kasztrendszer, Irodalom, Isten, Jadzsurvéda, Karma, Kaszt, Kasztrendszer, Kábítószer, Könyv, Köznyelv, Kelet-Európa, Krisna, Krisna-völgy, Lélek, Lélekvándorlás, Lótuszfélék, Levél (botanika), Madhva, Magyar nyelv, Magyarország, Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, Mahábhárata, Mainstream, Mantra, Májápur, Meditáció, , Nyugat-Bengál, Orr, Paramátma, Pénz, Puránák, Rámájana, Rigvéda, Ruha, Sakti, Saucsa, Sáfrány, Siva, Somogyvámos, Srímad Bhágavatam, Szabad akarat, Szabadság (filozófia), Szannjásza, Szanszkrit nyelv, Szatja, Számavéda, Szári (viselet), Szent, Szerencsejáték, Szertartás, Szexualitás, Szmriti, Szovjetunió, Teizmus, Test, Tilaka, Trimúrti, Tudat, Upanisadok, Vaisnavizmus, Vallás, Válás, Védák, Vegetarianizmus, Világ, Visnu, Vrindávana, 1966. Bővíteni index (75 több) »

A kereszténység és a hinduizmus

Ez a cikk a kereszténység és a hinduizmus összehasonlításával foglalkozik.

Új!!: Krisna-tudat és A kereszténység és a hinduizmus · Többet látni »

A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda

Abhaj Csaranáravinda Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda (szanszkrit: अभयचरणारविन्द भक्तिवेदान्त स्वामीप्रभुपाद, abhaya-caraṇāravinda bhakti-vedānta svāmī prabhupāda, (bengáli: অভয়চরণারবিন্দ ভক্তিবেদান্ত স্বামীপ্রভুপাদ) (Kalkutta, India, 1896. szeptember 1. – Vrindávan, India 1977. november 14.) a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének megalapítója, számos hindu szent irat fordítója és magyarázója. Tiszteletbeli megszólítása: 'Ő Isteni Kegyelme'.

Új!!: Krisna-tudat és A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda · Többet látni »

Ahimsza

Vardhamána, az ahimsza fáklyatartója Az ahimsza vagy ahinsza/ahinszá (szanszkrit: अहिंसा; IAST: ahimsā, páli: avihimsā) fogalma, azt jelenti, hogy 'nem bántani' vagy 'nem ártani'.

Új!!: Krisna-tudat és Ahimsza · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Krisna-tudat és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Új!!: Krisna-tudat és Angol nyelv · Többet látni »

Aparigraha

Az aparigraha (szanszkrit szó (अपरिग्रह), jelentése: nem-birtoklás, birtoklás-mentesség, nincstelenség. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Az ind filozófiában és vallásokban használt fogalom: nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. A dzsainizmusban az öt nagy fogadalom egyike. Az aparigraha olyan etikai tiltást tartalmaz, ahol az individuum értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztönét, az önzés és kapzsiság belső indíttatását veszi célba. Az énjével azonosult egyén a világ felé éli meg önmagát, s a tudat működését teljesen a világban való elmerülés, a vele való azonosulás szabja meg. Önmagát a világi jelenségeken keresztül, az én-érzethez való ragaszkodásban tartja életben: "Az életösztön: a saját én fenntartásához, valamint éppúgy a tudott, mint az elért dolgokhoz való ragaszkodás". Az egyén a szegénység-gazdagság két ellentétes pólusának feszültségében látja és értékeli az emberi létet. Igyekezete arra irányul, hogy adottságaival és lehetőségeivel olyan életformát alakítson ki magának, amivel egyre közelebb kerülhet az utóbb említettek által képviselt életszínvonalhoz. A pénz, a vagyongyűjtés és takarékosság kérdése egészen más megítélés alá esik az ind filozófiában, ahol szintén tradíciója van a családon belüli vagyon értő kezelésének. A javakhoz való viszonyulás kérdését is a karma törvényének tükrében vizsgálták és értelmezték: "az vagy magad is, amit magadnak megszerzel" Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi javakkal, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Ez annyit jelentett, hogy a rend tagjai vagyonukról lemondva, szegénységi fogadalmat téve csak a létfenntartáshoz szükséges élelmet, ruhát fogadták el alamizsnaként az adakozóktól. A rendtagok kötelességszerűen hirdették életformájukat a világban. Az önmegvalósító rendek és iskolák így transzformálták át az általánosan lenézett és elvetett szegénységet a lelki-szellemi iskolázottság magas szintű feltételévé. A nincstelenség önkéntes vállalása (Mahávíra, Buddha, Jézus, Mahátma Gandhi) az intuitív megismerés belső gazdagságát nyújtja a "keskeny úton járó" zarándokoknak. Az anyagiakhoz való viszonyt természetszerűleg határozza meg az emberi tudat felépítettsége. Az anyagiak jótékony célú felhasználásáról beszélünk, ha valaki a viszonzás belső elvárása nélkül osztja meg jólétét, vagyonát másokkal, de még ezen belül is számolhatunk fokozatbeli különbségekkel. A sokból, a feleslegesből juttatni valamennyit a rászorulónak közel sem jelent olyan áldozatot, mintha valaki a vagyonát (az életét) jelentő keveset is képes megosztani vagy akár teljesen átadni másnak. Az, ami az előbbi esetben csupán egy nemes gesztusból fakadó jó cselekedet, az az utóbbi esetben az ember énjének totális megtagadásával egyenlő. Az én funkciója a világban való tájékozódás, a különféle ismeretek és tapasztalások összegyűjtése. A megragadott ismeretekből fakadó átmeneti megnyugvás, kielégülés szakaszához hozzátapad a "begyűjtött" értékek megőrzésének igénye. Ez az emberi struktúrán belül az a védekező magatartás, amivel az én egy befelé irányuló mozgással igyekszik magát elhatárolni mindentől. Ezt nevezzük az én belélegző (zsugorodó) folyamatának. Az életösztön azonban természeténél fogva nem tűri meg az állandóság "tétlenségét", mivel csak a térhódítás, az újabb tapasztalatok megszerzésének folyamatában, a létesülés közegében érzi jól magát (az én kilélegzése). Az életösztön a ki- és belélegzések folytonosságában nyilvánul meg. Ismételten kiemelendő, hogy a jóga-márga nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg: "A tudatlanok a tettekhez való ragaszkodásból cselekszenek, óh Bhárata, de a bölcs a világ javáért dolgozzék, ragaszkodás nélkül". Aki így cselekszik, abban megszilárdul a nem-birtoklás elve, és betekintést nyerhet a kozmikus lét titkaiba, megismerheti az életösztönből fakadó születések okának eredetét. Az aszmitá és a lét keletkezésének oka ugyanabból a közös forrásból, a lét utáni szomjúságból (trisná) fakad. Az ezoterikus tapasztalás (bodha) erejével a jógi előtt feltárul az újraszületések (punardzsaman) titka is: "Az, aki többé semmit sem kíván egyéni tulajdonul, megismeri a lét keletkezésének titkát".

Új!!: Krisna-tudat és Aparigraha · Többet látni »

Atharvavéda

Atharvavéda (Dévanágari: अथर्ववेद) a hinduizmus szent iratai közé tartozik, a védák része.

Új!!: Krisna-tudat és Atharvavéda · Többet látni »

Attribútum

Az attribútum a jelenségek, tárgyak lényegi, szükségszerű, elválaszthatatlan tulajdonsága, ellentétben az akcidenciával.

Új!!: Krisna-tudat és Attribútum · Többet látni »

Avatára

Krisna, Visnu avatárája Az avatár vagy avatára (szanszkrit: अवतार, IAST: avatāra.

Új!!: Krisna-tudat és Avatára · Többet látni »

Észak-Amerika

Észak-Amerika az északi félgömbön és nagyrészt a nyugati félgömbön található geológiai kontinens, amelyik az észak-amerikai kéreglemezen fekszik.

Új!!: Krisna-tudat és Észak-Amerika · Többet látni »

Bőr (anatómia)

Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.

Új!!: Krisna-tudat és Bőr (anatómia) · Többet látni »

Bhagavad-gíta

A Bhagavad-gíta (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) teljes nevén: Srímad Bhagavad-Gíta (श्रीमद् भगवद् गीता), vagy röviden: Gítá, szanszkrit filozófiai költemény, a hinduizmus vallásainak egyik legszentebb könyve.

Új!!: Krisna-tudat és Bhagavad-gíta · Többet látni »

Bhagaván

A Bhagaván, néha: Bhagván, Bhagwan (szanszkrit: भगवान्, IAST: Bhagavān) Isten szanszkrit megfelelője.

Új!!: Krisna-tudat és Bhagaván · Többet látni »

Bhakta

A bhakta szanszkrit szó, amely többnyire hívőt jelent.

Új!!: Krisna-tudat és Bhakta · Többet látni »

Bhakti-jóga

A bhakti-jóga (szanszkrit: भक्ति योग) az Isten iránti szerető odaadás útja.

Új!!: Krisna-tudat és Bhakti-jóga · Többet látni »

Bhágavata-purána

A Bhágavata-purána (dévanágari: भागवतपुराण, IAST: Bhāgavata-Purāṇa) vagy Srímad Bhágavatam egyike a 18 fő puránának, a hinduizmus szent hagyományának, szent iratainak, a szmritinek része, mind közül a legnépszerűbb.

Új!!: Krisna-tudat és Bhágavata-purána · Többet látni »

Bindi

A bindi (szanszkrit nyelven bindu.

Új!!: Krisna-tudat és Bindi · Többet látni »

Boldogság

smiley a boldogság egyik legismertebb szimbóluma A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.

Új!!: Krisna-tudat és Boldogság · Többet látni »

Brahma

Brahma (szanszkrit brahmā, dévanágari írással ब्रह्मा) a hinduizmus teremtő istene, és a Trimúrti (a hindu istenháromság) egyike, Ísvara első megnyilvánulása.

Új!!: Krisna-tudat és Brahma · Többet látni »

Brahman

Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.

Új!!: Krisna-tudat és Brahman · Többet látni »

Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.

Új!!: Krisna-tudat és Buddhizmus · Többet látni »

Cölibátus

A cölibátus (latin: cælibatus) tágabb értelemben a házasságról és a szexuális kapcsolatról való önkéntes lemondás, szűkebb értelemben pedig az ugyanezen célzattal tett vallási fogadalom a különböző vallásokban.

Új!!: Krisna-tudat és Cölibátus · Többet látni »

Csaitanja

Csaitanja, (Chaitanya, Csaitanja Maháprabhu, caitanya mahāprabhu Bengáli)(1486 – 1534) más néven Srí Krisna Csaitanja a bengáli vaisnavizmus központi alakja, követői a védikus irodalom bizonysága alapján Krisnával azonosítják, aki Srímatí Rádhárání hangulatát és színét elfogadva a Kali-juga avatárájaként jelent meg.

Új!!: Krisna-tudat és Csaitanja · Többet látni »

Delhi

Delhi (hindiül दिल्ली (Dillí), pandzsábiul ਦਿੱਲੀ, urduul دلی) Mumbai után India második legnagyobb metropolisza.

Új!!: Krisna-tudat és Delhi · Többet látni »

Dharma (vallás)

A dharma (szanszkrit:धर्म; páli: धम्म, dhamma) több jelentésű fogalom az indiai eredetű vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban.

Új!!: Krisna-tudat és Dharma (vallás) · Többet látni »

Dzsapa

A dzsapa (szanszkrit: जप, jelentése: suttogás, ismétlés, kántálás) egy szent név vagy bármely mantra ismétlése.

Új!!: Krisna-tudat és Dzsapa · Többet látni »

Egyistenhit

Sixtus-kápolnából – Ádám teremtése (1509–1510) Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, élő, és személyes Istenbe vetett hit, illetve a róla szóló tanítás.

Új!!: Krisna-tudat és Egyistenhit · Többet látni »

Egyszerűség (vallás)

Az egyszerűség az ember életvitelében a lelki felemelkedés egyik alapelve.

Új!!: Krisna-tudat és Egyszerűség (vallás) · Többet látni »

Ember

Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.

Új!!: Krisna-tudat és Ember · Többet látni »

Epika

Az epika elbeszélő irodalom, az irodalom három műnemének egyike, az epikus vagy elbeszélő művek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Krisna-tudat és Epika · Többet látni »

Eposz

Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.

Új!!: Krisna-tudat és Eposz · Többet látni »

Erőszakmentesség

Az erőszakmentesség egy erkölcsi irányultság és társadalmi technika, amely elutasítja a fizikai (gyakran mindenféle) erőszakot a társadalmi, gazdasági és politikai célok elérésére, illetve a másoktól elszenvedett erőszak – mind az elnyomás, mind a nyílt agresszió – megállítására.

Új!!: Krisna-tudat és Erőszakmentesség · Többet látni »

Erkölcs

Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.

Új!!: Krisna-tudat és Erkölcs · Többet látni »

Esküvő

gyűrű felhúzása Az esküvő az a jogi aktus, amely a házasság jogérvényességéhez szükséges.

Új!!: Krisna-tudat és Esküvő · Többet látni »

Etika (vallás)

Az etika magában foglalja a helyes és helytelen viselkedés fogalmainak rendszerezését és ajánlásait.

Új!!: Krisna-tudat és Etika (vallás) · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Krisna-tudat és Európa · Többet látni »

Falu

Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.

Új!!: Krisna-tudat és Falu · Többet látni »

Férfi

Dávid-szobra'' a fiatal férfi szépségének klasszikus megtestesítője a nyugati művészetben A férfi a biológiai értelemben vett hímnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a nőnemű felnőtt emberrel, a nővel.

Új!!: Krisna-tudat és Férfi · Többet látni »

Férj

National Gallery, London A férj az a férfi, aki valamely nővel érvényes házasságot kötött.

Új!!: Krisna-tudat és Férj · Többet látni »

Fehér

Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza.

Új!!: Krisna-tudat és Fehér · Többet látni »

Fej

Az emberi fej Leonardo da Vinci rajzán Egy ember és egy hangya feje Az anatómiában egy állat feje (caput) a test rosztrális részén található, általában az agyat és a szemeket, a füleket, orrot és szájat (más funkcióik mellett a látás, hallás, szaglás és ízlelés érzékszerveit) tartalmazó testrész.

Új!!: Krisna-tudat és Fej · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Krisna-tudat és Filozófia · Többet látni »

Folyó

A Zambézi folyó és a Viktória-vízesés (Zambia/Zimbabwe, Afrika) A folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.

Új!!: Krisna-tudat és Folyó · Többet látni »

Gyász

Vaszilij Perov: Idős szülők a fiuk sírjánál A lelki egyensúlyvesztés egyik alapvető forrása az ember életében a veszteségélmény.

Új!!: Krisna-tudat és Gyász · Többet látni »

Gyógyszerész

Gyógyszerész 1568-ban Gyógyszerész és orvos Brunschwigból Ouch von Marsilio ficino vnd anderer hochberöpmter Artzte natürliche vnd gute künst zu behalten den gesunden leib vnd zuuertryben die kranckheit mit erlengerung des lebens Straßburg 1505 VD16 B 8718 Gyógyszerészek Prato városában(Via Roma, 123, 59100 Prato, Olaszország +39 0574 25176) Gyógyszertár Sakon Nakhonban, Thailand Híres gyógyszerészek... Rippl-Rónai József Vörössapkás önarckép (1924) Híres gyógyszerészek...Csontváry A festő önarcképe (1900 Híres gyógyszerészek...Tömörkény István szobra Szegeden, a róla elnevezett gimnázium előtt. Híres gyógyszerészek...Örkény István A gyógyszerész (régies: patikárius, gyógyszerárus) gyógyszerészeti feladatokat ellátó, egyetemi végzettségű szakember.

Új!!: Krisna-tudat és Gyógyszerész · Többet látni »

Gyermek

görög népviseletben Namíbiában Gyermeknek (gyereknek) nevezzük a közeli hozzátartozók közül az egyenesági leszármazottat.

Új!!: Krisna-tudat és Gyermek · Többet látni »

Haj

Haj A haj az emberi fejen található szőrzet, amely mechanikailag is védi a koponyát.

Új!!: Krisna-tudat és Haj · Többet látni »

Házasság

A házasság az európai hagyomány és a hatályos magyar jog szerint egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége.

Új!!: Krisna-tudat és Házasság · Többet látni »

Hús

Középkori hentes és mészáros húsüzleteDisznófej egy hentesüzletben Különböző húsfélék Sült marhaszelet („steak”) A hús az állatok azon izomzata, mely más élőlények, például az ember számára tápanyagforrást jelent, és nyersen vagy elkészítve fogyasztják.

Új!!: Krisna-tudat és Hús · Többet látni »

Hindu imafüzér

A hindu imafüzér, vagy másképp dzsapa-málá vagy egyszerűen csak málá (szanszkrit: माला; mālā) a legrégebbi hindu hagyományokból ered.

Új!!: Krisna-tudat és Hindu imafüzér · Többet látni »

Hinduizmus

India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.

Új!!: Krisna-tudat és Hinduizmus · Többet látni »

Hit (vallás)

Vallási szimbólumok Térkép a világvallások elterjedtségéről államok szerint 300px Vallásos értelemben a hit fogalma alatt a hitnek azt a jelentését, formáját értjük, amikor valaki egy vallás tanítását igaznak fogadja el.

Új!!: Krisna-tudat és Hit (vallás) · Többet látni »

Hittérítő

Hittérítő a bennszülöttek között A hittérítő (vagy misszionárius) olyan személy, aki valamilyen vallás, egyházi hatóság képviseletében – általában hazáján kívül – saját vallására igyekszik téríteni más vallásúakat.

Új!!: Krisna-tudat és Hittérítő · Többet látni »

Homlok

Homlok A homlok (frons) az arc (facies) felső, a szemöldök felső szélétől a hajkorona alsó széléig terjedő része.

Új!!: Krisna-tudat és Homlok · Többet látni »

Ind filozófia

Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.

Új!!: Krisna-tudat és Ind filozófia · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: Krisna-tudat és India · Többet látni »

Indiai kasztrendszer

Az indiai kasztrendszer a kasztokon (társadalmi csoportokon) alapuló osztályozás.

Új!!: Krisna-tudat és Indiai kasztrendszer · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.

Új!!: Krisna-tudat és Irodalom · Többet látni »

Isten

Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Krisna-tudat és Isten · Többet látni »

Jadzsurvéda

Jadzsurvéda (Dévanágari: यजुर्वेद) a hinduizmus szent iratai közé tartozik, a Védák része.

Új!!: Krisna-tudat és Jadzsurvéda · Többet látni »

Karma

A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.

Új!!: Krisna-tudat és Karma · Többet látni »

Kaszt

Madrasi brahmin kasztbeli pár 1945 körül A kaszt a jogok vagy előjogok öröklődésén alapuló, rendkívül zárt társadalmi csoport.

Új!!: Krisna-tudat és Kaszt · Többet látni »

Kasztrendszer

#ÁTIRÁNYÍTÁS indiai kasztrendszer.

Új!!: Krisna-tudat és Kasztrendszer · Többet látni »

Kábítószer

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kábítószerek.

Új!!: Krisna-tudat és Kábítószer · Többet látni »

Könyv

19. századi, keményfedeles, bőrkötéses könyv A könyv általános értelmezésben olyan nyomtatott, írt, képes vagy más papírlapok gyűjteménye, amelyek be vannak kötve és általában borítóval is rendelkeznek.

Új!!: Krisna-tudat és Könyv · Többet látni »

Köznyelv

A köznyelv (németül Gemeinsprache) az igényes nyelvi érintkezés eszköze.

Új!!: Krisna-tudat és Köznyelv · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Új!!: Krisna-tudat és Kelet-Európa · Többet látni »

Krisna

Krisna (dévanágari: कृष्ण, IAST:Kṛṣṇa, szanszkrit nyelven: „mindenkit vonzó”, egyes filológusok szerint „a fekete”) a hinduizmusban Visnu nyolcadik megtestesülése, avatárája, a Bhagavad-gíta - a hinduk egyik legszentebb szövege - szerint pedig maga az Istenség legfelsőbb személye.

Új!!: Krisna-tudat és Krisna · Többet látni »

Krisna-völgy

A Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm egy Somogy vármegyei, Krisna-tudatú öko-közösség, amely Somogyvámos külterületén található, a Balatontól 30 km-re.

Új!!: Krisna-tudat és Krisna-völgy · Többet látni »

Lélek

A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.

Új!!: Krisna-tudat és Lélek · Többet látni »

Lélekvándorlás

Reinkarnáció a hindu művészetben A lélekvándorlás, latin szóval a reinkarnáció (.

Új!!: Krisna-tudat és Lélekvándorlás · Többet látni »

Lótuszfélék

Az amerikai lótusz ''(Nelumbo lutea)'' virágai sárgásak–fehéresek. Lótusz Indonéziában A lótuszfélék (Nelumbonaceae) a valódi kétszikűek (Eudicotyledonopsida, Eudicotyledonae) próteavirágúak rendjének (Proteales) egyik családja.

Új!!: Krisna-tudat és Lótuszfélék · Többet látni »

Levél (botanika)

Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.

Új!!: Krisna-tudat és Levél (botanika) · Többet látni »

Madhva

Madhva (dévanágari: मध्व) egyéb neveken: Madhvácsárja, Ananda Teertha, középkori hindu filozófus, a vaisnava iskola és bölcseleti irányzat alapítója.

Új!!: Krisna-tudat és Madhva · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Krisna-tudat és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Krisna-tudat és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az i. e. 3-4000 körül keletkezett hinduizmus gyökereire támaszkodik.

Új!!: Krisna-tudat és Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége · Többet látni »

Mahábhárata

A Mahábhárata (Szanszkrit nyelven: महाभारत; nemzetközi átírással: Mahābhārata, teljes címe Mahábháratajuddham. Jelentése: „Bharata leszármazottainak nagy küzdelme” vagy „Bharata nagy nemzetségének harca”) ősi, mintegy háromezer éves, szanszkrit nyelvű hindu eposz.

Új!!: Krisna-tudat és Mahábhárata · Többet látni »

Mainstream

A mainstream angol nyelvű szakkifejezés.

Új!!: Krisna-tudat és Mainstream · Többet látni »

Mantra

A mantra (dévanágari मन्त्र IAST: mantra) olyan vallásos terminus az indiai vallások, a jóga és a tantrizmus gyakorlatában, amelyről a gyakorlói úgy vélik, hogy spirituális vagy mágikus erővel rendelkezik.

Új!!: Krisna-tudat és Mantra · Többet látni »

Májápur

Májápur vagy Májápura (bengáli: মায়াপুর, angol: Mayapur) település India ÉK-i részén, Nyugat-Bengál államban.

Új!!: Krisna-tudat és Májápur · Többet látni »

Meditáció

A meditáció olyan szellemi gyakorlatok gyűjtőneve, amely magába foglalja a koncentráció, a szemlélődés és az absztrakció különféle technikáit, és amely elősegíti a fokozott öntudatot, a szellemi megvilágosodást, valamint a fizikai és mentális egészséget.

Új!!: Krisna-tudat és Meditáció · Többet látni »

Szoptató anya a kislányával ''Lilith'' (1892), John Collier festménye Arcát sminkelő nő A nő anatómiai alaphelyzetben A nő a biológiai értelemben vett nőnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a hímnemű felnőtt emberrel, a férfival.

Új!!: Krisna-tudat és Nő · Többet látni »

Nyugat-Bengál

Nyugat-Bengál (bengáli: পশ্চিম বঙ্গ, átírva: Pościm Bôngo) egy állam India keleti részén, fővárosa Kolkata.

Új!!: Krisna-tudat és Nyugat-Bengál · Többet látni »

Orr

Emberi orr és száj Leonardo da Vinci festményén Az orr a gerincesek fején található testrész, amely a felső légutak első szakaszát alkotja.

Új!!: Krisna-tudat és Orr · Többet látni »

Paramátma

A Paramátma (szanszkrit: परमात्मन्), más átírásokkal: Paramátmá, Paramátman a hinduizmusban az abszolút átman vagy Legfelsőbb Lélek/Szellem vagy a szívben lakozó Felsőlélekként is megfogalmazzák.

Új!!: Krisna-tudat és Paramátma · Többet látni »

Pénz

A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.

Új!!: Krisna-tudat és Pénz · Többet látni »

Puránák

Krisnát fürdeti A Puránák (a szanszkrit: पुराण, „ősi” szóból) a hindu vallás szent hagyományának, a szmriti részei.

Új!!: Krisna-tudat és Puránák · Többet látni »

Rámájana

A Rámájana (szanszkrit: रामायण nemzetközi átírás: Rāmāyaṇa) egy ősi szanszkrit epikus ciklus, amelyet a hindu bölcsnek, Válmíkinek tulajdonítanak, és fontos részét képezi a hindu kánonnak (szmriti).

Új!!: Krisna-tudat és Rámájana · Többet látni »

Rigvéda

A Rigvéda (Szanszkrit: ऋग्वेद, nemzetközi átírás:ṛgveda, jelentése: versekben kifejezett tudás) egyike a hinduizmus négy, a hinduk szerint öröktől fogva létező, alapvető fontosságú szent szövegének a Védáknak, amelyet az ortodox hívők az istenek a látók (risik) számára kinyilatkoztatott szövegének tulajdonítanak (sruti).

Új!!: Krisna-tudat és Rigvéda · Többet látni »

Ruha

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ruházat.

Új!!: Krisna-tudat és Ruha · Többet látni »

Sakti

Szaraszvati Laksmi-ábrázolás (Kancsi) Tára ábrázolás a Káli-púdzsán (Behala, Kolkata) Siva és Sakti félig férfi, félig női formában (Elefanta-barlangok, 5. század, Mumbai) Káli-jantra A sakti (Dévanágari: शक्ति) elsősorban a hinduizmusban megtalálható fogalom: az áramló energia, kreatív erő, a kozmikus energia, a Legfelsőbből kiáradó erő, amely mozgatja az univerzumot.

Új!!: Krisna-tudat és Sakti · Többet látni »

Saucsa

A saucsa (szanszkrit: शौच) tisztaságot jelent.

Új!!: Krisna-tudat és Saucsa · Többet látni »

Sáfrány

A sáfrány (Crocus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó növénynemzetség, illetve a nemzetséghez tartozó egyes fajok összegyűjtött és fűszerként használt bibéjének elnevezése.

Új!!: Krisna-tudat és Sáfrány · Többet látni »

Siva

'''''Siva''' isten lingamjának ábrázolása (Kambodzsa, Siemreap 10. század, Párizs, Musée Guimet)'' Siva jelképe a lingam, s a tiszteletére emelt templomokban hatalmas lingamszobrok előtt imádkoznak gyermekáldásért a nők, a lingamot vajjal kenegetik és felkoszorúzzák Siva (IPA:; szanszkrit: शिव, ISO: Śiva) vagy más néven Mahádéva (szanszkrit: महादेव, szó szerint: Nagy Isten Flood, Gavin (1996). An Introduction to Hinduism. Cambridge: Cambridge University Press..) az egyik legfőbb isten (Ísvara) a hinduizmusban.

Új!!: Krisna-tudat és Siva · Többet látni »

Somogyvámos

Somogyvámos község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Új!!: Krisna-tudat és Somogyvámos · Többet látni »

Srímad Bhágavatam

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bhágavata-purána.

Új!!: Krisna-tudat és Srímad Bhágavatam · Többet látni »

Szabad akarat

A szabad akarat (liberum arbitrium) a filozófia egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma.

Új!!: Krisna-tudat és Szabad akarat · Többet látni »

Szabadság (filozófia)

budapesti Szabadság-szobor A szabadság meglehetősen tág fogalom, amelyet az egyes filozófiai irányzatok különbözőképpen értelmeztek.

Új!!: Krisna-tudat és Szabadság (filozófia) · Többet látni »

Szannjásza

Egy szannjászi A szannjásza vagy szanjásza, (szanszkrit: सन्न्यास sannyāsa és संन्यास saṃnyāsa, angol: sannyasa) a hinduizmusban a négy lelki rend (ásrama) utolsó periódusa, a lemondás jegyében élt élet, az aszketizmus egy formája.

Új!!: Krisna-tudat és Szannjásza · Többet látni »

Szanszkrit nyelv

A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.

Új!!: Krisna-tudat és Szanszkrit nyelv · Többet látni »

Szatja

A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.

Új!!: Krisna-tudat és Szatja · Többet látni »

Számavéda

A Számavéda, vagy Száma-véda (Dévanágari: सामवेद) a hinduizmus szent iratai közé tartozik, a Védák része, az áldozati szertartások előkészületeinek énekeit tartalmazza.

Új!!: Krisna-tudat és Számavéda · Többet látni »

Szári (viselet)

A szári az egyik legbájosabb női ruha A szári (hindi: साड़ी, szāṛī, tamil: புடவை vagy சேலை, bengáli শাড়ি, angol: sari) Dél-Ázsiában (India, Srí Lanka, Maldív-szigetek, Banglades, Nepál, illetve Pakisztán egy részén) elterjedt hagyományos női viselet, egy 4,5-8 méter hosszú és 60–120 cm széles anyag, melyet a derék köré csavarnak szoknyaként, és a vége az egyik vállon van átvetve, illetve egyes öltözködési stílusokban a fejet is fedi.

Új!!: Krisna-tudat és Szári (viselet) · Többet látni »

Szent

A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.

Új!!: Krisna-tudat és Szent · Többet látni »

Szerencsejáték

Caravaggio: ''A kártyacsalók'' (1594 körül) A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy bizonytalan kimenetelű esemény végeredményére.

Új!!: Krisna-tudat és Szerencsejáték · Többet látni »

Szertartás

#ÁTIRÁNYÍTÁS rituálé.

Új!!: Krisna-tudat és Szertartás · Többet látni »

Szexualitás

Gender ikonok, a női és a férfi nem jelképe Antonio Canova: ''Ámor és Psziché'', Louvre, Párizs. Ámor csókjával éppen életre kelti szerelmét, Pszichét A szexualitás minden olyan folyamat, amely a nemi tevékenységgel kapcsolatos vagy azt ábrázolja, szűkebb értelemben az élő természetben mindenütt meglévő nemiség illetve kétneműség (heteroszexualitás).

Új!!: Krisna-tudat és Szexualitás · Többet látni »

Szmriti

A szmriti (szanszkrit: स्मृति; IAST: smṛti) a hinduizmusban a szent iratok második része, amely csekélyebb értékű, mint a sruti, de van tekintélye.

Új!!: Krisna-tudat és Szmriti · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Új!!: Krisna-tudat és Szovjetunió · Többet látni »

Teizmus

A teizmus tágabb értelemben egy Legfelsőbb Lény vagy istenségek létezésébe vetett hit.

Új!!: Krisna-tudat és Teizmus · Többet látni »

Test

#ÁTIRÁNYÍTÁS Test (egyértelműsítő lap).

Új!!: Krisna-tudat és Test · Többet látni »

Tilaka

Asszámi asszony tilakával Szádhu tilakával A tilaka vagy tilak, egyéb nevein: tika, tikká, bindu, bindi (hindi írással: तिलक) a hinduizmusban használt jelzés, amelyet általában a homlokra, de néha más testrészekre, például a nyakra, kézre vagy a mellkasra festenek fel.

Új!!: Krisna-tudat és Tilaka · Többet látni »

Trimúrti

A '''trimúrti''' ábrázolása az ''Elephanta'' barlangokban A trimúrti (szó szerint: három forma; szanszkrit nyelven: त्रिमूर्तिः) a hinduizmusban Ísvara (Isten) megnyilvánulásának hármassága - ahogy az indiai gondolkodás látja.

Új!!: Krisna-tudat és Trimúrti · Többet látni »

Tudat

A tudat a filozófiában és a pszichológiában az agy legmagasabb rendű, csakis az emberre és állatokra jellemző funkciója, amelynek lényege, hogy célszerűen visszatükrözi a külső tárgyak tulajdonságait és kapcsolatait, megtervezi a cselekvést és következtet annak majdani eredményére.

Új!!: Krisna-tudat és Tudat · Többet látni »

Upanisadok

Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.

Új!!: Krisna-tudat és Upanisadok · Többet látni »

Vaisnavizmus

A Vaisnavizmus vagy visnuizmus (dévanágari: वैष्णव धर्म; magyar átírásban: vaisnava dharma) a saivizmus, saktizmus mellett a hinduizmus három fő ágának egyike.

Új!!: Krisna-tudat és Vaisnavizmus · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Új!!: Krisna-tudat és Vallás · Többet látni »

Válás

A válás (avagy a házasság felbontása) a házasság vagy házastársi egység megszüntetése, a házassággal kapcsolatos jogi kötelezettségek és felelősségek megszüntetése és/vagy átszervezése, a házassági kötelék megszüntetése adott ország és/vagy állam jogszabályai szerint.

Új!!: Krisna-tudat és Válás · Többet látni »

Védák

A Védák (szanszkrit: वेद.

Új!!: Krisna-tudat és Védák · Többet látni »

Vegetarianizmus

Vegetariánus táplálékok A vegetarianizmus a nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, melynek követője bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását elveti.

Új!!: Krisna-tudat és Vegetarianizmus · Többet látni »

Világ

#ÁTIRÁNYÍTÁS Világ (egyértelműsítő lap).

Új!!: Krisna-tudat és Világ · Többet látni »

Visnu

Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.

Új!!: Krisna-tudat és Visnu · Többet látni »

Vrindávana

#ÁTIRÁNYÍTÁS Vrindávan.

Új!!: Krisna-tudat és Vrindávana · Többet látni »

1966

Nincs leírás.

Új!!: Krisna-tudat és 1966 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »