Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Új köztemető, Budapesti funerális építészet, Chevra Kadisa Aggok Menháza, Dávid-csillag, Freund Vilmos, Holokauszt, Keresztúridűlő, Kozma utcai izraelita temető, Magyarország, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Mór stílus, Menóra, Strobl Alajos, Szószék, Wellisch Gyula, Wellisch Sándor, Zoltai Gusztáv, 1894, 1895, 1995.
Új köztemető
Az Új köztemető (más néven Rákoskeresztúri új köztemető vagy Rákoskeresztúri sírkert) Budapest legnagyobb temetője, területe 207 hektár (2 070 535 m²).
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Új köztemető · Többet látni »
Budapesti funerális építészet
A budapesti funerális építészet Magyarország fővárosának temetkezéssel kapcsolatos épületeit és építményeit jelenti.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Budapesti funerális építészet · Többet látni »
Chevra Kadisa Aggok Menháza
A Chevra Kadisa Aggok Menháza egy 19.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Chevra Kadisa Aggok Menháza · Többet látni »
Dávid-csillag
Jellemző Dávid-csillag-ábrázolás A Dávid-csillag (Magén Dávid) a zsidó vallású emberek identitásának szimbóluma, mely nevét Dávid zsidó királyról kapta.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Dávid-csillag · Többet látni »
Freund Vilmos
Freund Vilmos (Paks, 1846. augusztus 12. – Budapest, Terézváros, 1920. június 26.) zsidó származású magyar építész, aki 19. század végén számos budapesti köz- és magán épületet tervezett eklektikus stílusban.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Freund Vilmos · Többet látni »
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Holokauszt · Többet látni »
Keresztúridűlő
Keresztúridűlő Budapest egyik városrésze a X. kerületben.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Keresztúridűlő · Többet látni »
Kozma utcai izraelita temető
A Kozma utcai izraelita temető, régies nevén Rákoskeresztúri zsidó temető (nem egyenlő a régi Rákoskeresztúri izraelita temetővel) Budapest X. kerületében, az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Kozma utcai izraelita temető · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (röviden Mazsihisz) zsidó vallási szervezet.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége · Többet látni »
Mór stílus
A Córdobai nagymecset egyik mór stílusú terme A mór stílus az iszlám művészet egyik építészeti stílusa, amely Észak-Afrikában virágzott, valamint a középkori Spanyolországban és Portugáliában az arab (mór) uralom időszakában (711-1492 között).
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Mór stílus · Többet látni »
Menóra
Jarmulke és menóra a Harry S. Truman-gyűjteményből (A jarmulke vagy kipa az ortodox zsidó férfiak által hordott kis fejtakaró, sapka) A zsidóság egyik legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú gyertyatartó, amely a Mózes által látott égő csipkebokrot szimbolizálja.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Menóra · Többet látni »
Strobl Alajos
Liptóújvári Strobl Alajos, teljes nevén Strobl Alajos János Vilmos (Liptóújvár, 1856. június 21. – Budapest, 1926. december 13.) magyar szobrász, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Strobl Alajos · Többet látni »
Szószék
Díszes szószék A kolozsvári Farkas utcai református templom szószéke A szószék vagy pulpitus szónoki emelvény, amely lehetővé teszi, hogy a hallgató közönség a beszélőt jobban hallhassa és láthassa.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Szószék · Többet látni »
Wellisch Gyula
Wellisch Gyula (Pest, 1859. március 9. – Budapest, 1940. szeptember 20.) zsidó származású magyar építész és építőmester.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Wellisch Gyula · Többet látni »
Wellisch Sándor
Wellisch Sándor (Pest, 1855. január 22. – Budapest, 1931. november 20.) zsidó származású magyar építész és építőmester.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Wellisch Sándor · Többet látni »
Zoltai Gusztáv
Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv, Újpest, 1935. július 28. – Budapest, 2021. szeptember 19.) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója (1991–2013), a, a. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és Zoltai Gusztáv · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és 1894 · Többet látni »
1895
Nincs leírás.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és 1895 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: A Kozma utcai izraelita temető ravatalozója és 1995 · Többet látni »
