Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: Csatár (labdarúgás), December 21., Eger SE, FC Tatabánya, Labdarúgás, Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Salgótarján, Salgótarjáni BTC, U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság, Vasas SC (labdarúgás), 1953, 1971–1972-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1974-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság, 1976–1977-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1980–1981-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1981–1982-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1985–1986-os magyar labdarúgókupa, 2020.
Csatár (labdarúgás)
kapus megpróbál kivédeni A csatár, azaz támadó egy játékos a labdarúgócsapatban, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Csatár (labdarúgás) · Többet látni »
December 21.
Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és December 21. · Többet látni »
Eger SE
Az Eger SE Eger város nagy múltú labdarúgóklubja.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Eger SE · Többet látni »
FC Tatabánya
A TFC (korábban Tatabányai Bányász, Tatabányai Bányász Sport Club (TBSC), Lombard FC Tatabánya (LFC Tatabánya), Tatabánya FC egy magyar labdarúgócsapat, székhelye Tatabánya.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és FC Tatabánya · Többet látni »
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Labdarúgás · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyar labdarúgókupa
A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Magyarország · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Salgótarján · Többet látni »
Salgótarjáni BTC
A Salgótarjáni BTC-t 1920-ban alapították Salgótarján legnépszerűbb klubját, akkori nevén Salgótarjáni Bányász Torna Clubot.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Salgótarjáni BTC · Többet látni »
U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság
Az U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság az európai labdarúgás hivatalos szerve, az UEFA bonyolításában kerül megrendezésre két évente.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság · Többet látni »
Vasas SC (labdarúgás)
A Vasas FC vagy röviden Vasas nagy múltú magyar egykori élvonalbeli labdarúgócsapat, jelenleg másodosztályú Budapest XIII. kerületéből.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és Vasas SC (labdarúgás) · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és 1953 · Többet látni »
1971–1972-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Negyedik bajnokságát nyerte egymás után az Újpesti Dózsa.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és 1971–1972-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1974-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság
Az 1974-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság a második utánpótlástorna volt ebben a korosztályban, melyet 1972 és 1974 között rendeztek.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és 1974-es U23-as labdarúgó-Európa-bajnokság · Többet látni »
1976–1977-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Az 1976-77-es első osztályú magyar labdarúgó-bajnokságban 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és 1976–1977-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1980–1981-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Nemzeti Bajnokság I. osztályában 1980-81-ben 18 csapat küzdött a bajnoki címért.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és 1980–1981-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1981–1982-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)
Tizenkilenc év után ismét vidéki csapat, a győri Rába Vasas ETO lett a bajnok, amely 1963-ban még Győri Vasas ETO néven diadalmaskodott.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és 1981–1982-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »
1985–1986-os magyar labdarúgókupa
Az 1985–1986-os magyar labdarúgókupa küzdelmeit a Vasas SC nyerte.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és 1985–1986-os magyar labdarúgókupa · Többet látni »
2020
---- 2020 szökőév volt, ami legfontosabb eseménye világszerte a Covid19-pandémia volt.
Új!!: Kovács István (labdarúgó, 1953) és 2020 · Többet látni »
