Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
58 kapcsolatok: Alexandru Ioan Cuza, Antal Árpád, Arad (Románia), Augusztus 10., Bach-korszak, Bartha Miklós, Benedek Elek (író), Bocskai István, Bukarest, December 22., Duna, Emigráció (tevékenység), Erdély, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország), Függetlenségi Párt (1874), Habsburg Birodalom, II. Rákóczi Ferenc, Jakab Elek (történész), Jobbágy, K. Papp Miklós, Kölcsey Ferenc, Kiegyezés, Kolozsvár, Kossuth Lajos, Látó (folyóirat), Magyar Népi Szövetség, Magyarok, Magyarország, Marosvásárhely, Március 15., Második bécsi döntés, Mocsáry Lajos, Nacionalizmus, Nagyszalonta, Németek, Népi demokrácia, Nicolae Bălcescu, Petőfi Sándor, Románia, Románok, Sándor József (politikus), Székely János (költő), Szenczei László, Szigligeti Ede, Szobrászat, Tóth András (szobrász), Világos, Zsibó, Zsombolya, ..., 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1867, 1918, 1941, 1989, 1991, 48-as Erdély. Bővíteni index (8 több) »
Alexandru Ioan Cuza
Alexandru Ioan Cuza, Moldvában: XV.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Alexandru Ioan Cuza · Többet látni »
Antal Árpád
Antal Árpád (Nyújtód, 1925. július 24. – Kolozsvár, 2010. július 6.) romániai magyar irodalomtörténész, a tudományok doktora.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Antal Árpád · Többet látni »
Arad (Románia)
Arad (középkori latinul Aradinum) város Romániában.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Arad (Románia) · Többet látni »
Augusztus 10.
Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Augusztus 10. · Többet látni »
Bach-korszak
Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Bach-korszak · Többet látni »
Bartha Miklós
Bartha Miklós (Rugonfalva, 1848. november 14. – Budapest, 1905. október 19.) magyar jogász, publicista, politikus, országgyűlési képviselő.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Bartha Miklós · Többet látni »
Benedek Elek (író)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Benedek Elek (író) · Többet látni »
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Bocskai István · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Bukarest · Többet látni »
December 22.
Névnapok: Zénó + Anikó, Flavián, Flávió, Fláviusz, Judit, Jutta, Némó, Nina, Ninell, Teofánia, Tifani, Xavéria.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és December 22. · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Duna · Többet látni »
Emigráció (tevékenység)
Amerika felé, valamikor a 20. század elején Emigráció vagy kivándorlás az a cselekvés, melyben egy adott országot vagy területet azzal a szándékkal hagy el a lakosa, hogy tartósan egy másikban éljen.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Emigráció (tevékenység) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Bethlen Gábor (1837-1897), az EMKE első elnöke (1885-1897)http://epa.oszk.hu/00000/00030/02263/pdf/02263.pdf Vasárnapi Ujság 1897/27 Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egy kulturális intézmény volt 1885–1946 között, amely 1991-ben újraalakult.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület · Többet látni »
Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)
Kossuth kormányzó elnökké választása, egykorú metszet után A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország) · Többet látni »
Függetlenségi Párt (1874)
A Függetlenségi Párt egy magyarországi politikai párt volt.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Függetlenségi Párt (1874) · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Habsburg Birodalom · Többet látni »
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »
Jakab Elek (történész)
Sírja a Házsongárdi temetőben, apósa, Mike Sándor sírja mögött Szentgericzei Jakab Elek (Szentgerice, 1820. február 13. – Budapest, 1897. július 22.) történész, művelődéstörténész, levéltáros, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1870), majd rendes (1889) tagja.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Jakab Elek (történész) · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Jobbágy · Többet látni »
K. Papp Miklós
#ÁTIRÁNYÍTÁS Papp Miklós.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és K. Papp Miklós · Többet látni »
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Kölcsey Ferenc · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Kiegyezés · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Kolozsvár · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Kossuth Lajos · Többet látni »
Látó (folyóirat)
A Látó a Román Írószövetség, 1992 januárjától a Romániai Írók Szövetsége valamint a Maros megyei Tanács magyar nyelvű szépirodalmi folyóirata.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Látó (folyóirat) · Többet látni »
Magyar Népi Szövetség
A Magyar Népi Szövetség (betűszóval MNSZ) a romániai magyarság demokratikus szervezete (1944–53).
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Magyar Népi Szövetség · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Marosvásárhely · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Március 15. · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Második bécsi döntés · Többet látni »
Mocsáry Lajos
Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Mocsáry Lajos · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Nacionalizmus · Többet látni »
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Nagyszalonta · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Németek · Többet látni »
Népi demokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer)#Szovjet demokrácia.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Népi demokrácia · Többet látni »
Nicolae Bălcescu
Magazin istoric pentru Dacia első lapja (1845) Nicolae Bălcescu (Bukarest, 1819. június 29. − Palermo, 1852. november 29.) román történész és író, az 1848-as havasalföldi forradalom egyik vezetője.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Nicolae Bălcescu · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Petőfi Sándor · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Románok · Többet látni »
Sándor József (politikus)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sándor József (egyértelműsítő lap).
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Sándor József (politikus) · Többet látni »
Székely János (költő)
Székely János (Torda, 1929. március 7. – Marosvásárhely, 1992. augusztus 23.) a 20. század második felében a magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Székely János (költő) · Többet látni »
Szenczei László
Szenczei László (Gyulafehérvár, 1909. július 1. – Budapest, 1980. szeptember 30.) erdélyi magyar elbeszélő, műfordító, irodalomkritikus, filozófus.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Szenczei László · Többet látni »
Szigligeti Ede
Szigligeti Ede (Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József) (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Szigligeti Ede · Többet látni »
Szobrászat
Pietàja, 1499 A szobrászat (görög eredetű szóval: plasztika) a képzőművészet egyik legismertebb, hagyományos ága.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Szobrászat · Többet látni »
Tóth András (szobrász)
Tóth András (Simánd, 1858. szeptember 8. – Debrecen, 1929. március 14.) magyar szobrász.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Tóth András (szobrász) · Többet látni »
Világos
Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Világos · Többet látni »
Zsibó
270px A kastély délnyugati sarokpavilonja A lovarda Zsibó város Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Zsibó · Többet látni »
Zsombolya
Zsombolya (románul Jimbolia,, szerbül Жомбољ / Žombolj, bolgárul Džimbolj) kisváros Romániában, Temes megyében.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és Zsombolya · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és 1849 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és 1867 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és 1918 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és 1941 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és 1989 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és 1991 · Többet látni »
48-as Erdély
48-as Erdély címmel Kolozsvárt 1943-ban idősb Jordáky Lajos betűivel megjelent „zsebkönyv” a nemzetiszocialista nagynémet hódítással szembeforduló észak-erdélyi magyar írók tollából.
Új!!: Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben és 48-as Erdély · Többet látni »
