Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: A Habsburg-ház magyar trónfosztásai, Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország), Heraldika, Kádár-címer, Károlyi Mihály (miniszterelnök), Középcímer, Köztársaság, Kettős kereszt (heraldika), Kiscímer, Kossuth Lajos, Magyarország, Magyarország címere, Október 29., Pajzs (heraldika), Rákosi-címer, Rendszerváltás Magyarországon, Szabad Nép, Szent Korona, Szent Korona-tan, Tóth Zoltán József, 1849, 1918, 1919, 1946, 1949, 1956, 1956-os forradalom, 1957, 1990.
A Habsburg-ház magyar trónfosztásai
A Habsburg császár címere A magyar történelem során négy alkalommal került sor egy-egy Habsburg-házi uralkodó trónfosztására (detronizációra): 1620-ban, 1707-ben, 1849-ben és 1921-ben.
Új!!: Kossuth-címer és A Habsburg-ház magyar trónfosztásai · Többet látni »
Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)
Kossuth kormányzó elnökké választása, egykorú metszet után A magyar Függetlenségi nyilatkozat Kossuth Lajos által kezdeményezett, 1849.
Új!!: Kossuth-címer és Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország) · Többet látni »
Heraldika
A heraldika vagy címertan (korábban czímerintézmény (Bárczay, előszó), címerészet (Vajay)) a címerekkel foglalkozó történeti segédtudomány.
Új!!: Kossuth-címer és Heraldika · Többet látni »
Kádár-címer
A Kádár-címer Kádár-címernek nevezik Magyarország 1957.
Új!!: Kossuth-címer és Kádár-címer · Többet látni »
Károlyi Mihály (miniszterelnök)
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ.
Új!!: Kossuth-címer és Károlyi Mihály (miniszterelnök) · Többet látni »
Középcímer
A Magyar Szent Korona Országainak „angyalos” középcímere Ferenc király középcímere (1804) A középcímer elsősorban egy ország azon címere, mely külön pajzson a fő tartományokon vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak.
Új!!: Kossuth-címer és Középcímer · Többet látni »
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Új!!: Kossuth-címer és Köztársaság · Többet látni »
Kettős kereszt (heraldika)
Névváltozatok: apostoli- vagy kettős- vagy lotaringiai kereszt (Bárczay 117-), pátriárkai kereszt (Nagy IV. 284.), bencés kereszt, érseki kereszt, a felszabadítás keresztje Francia nyelven: croix double, croix patriarchale, croix de Lorraine, nouvelle Hongrie Angol nyelven: double cross, two barred cross, patriarchal cross, archiepiscopal cross, Lorraine cross, Caravaca cross, Salem Cross Német nyelven: Patriarchenkreuz, ungarisches Kreuz, Lothringer Kreuz, Doppelkreuz, Erzbischofskreuz, spanisches Kreuz Latin nyelven: crux gemina, crux patriarchalis A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van.
Új!!: Kossuth-címer és Kettős kereszt (heraldika) · Többet látni »
Kiscímer
Szent Koronával ékesített kiscímere A kiscímer olyan államcímer, mely a legfontosabb címert tartalmazza.
Új!!: Kossuth-címer és Kiscímer · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Kossuth-címer és Kossuth Lajos · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kossuth-címer és Magyarország · Többet látni »
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Új!!: Kossuth-címer és Magyarország címere · Többet látni »
Október 29.
Névnapok: Nárcisz + Ermelinda, Euzébia, Melinda, Narcissza, Narcisszusz, Némó, Őzike, Teofil, Zénó.
Új!!: Kossuth-címer és Október 29. · Többet látni »
Pajzs (heraldika)
A pajzs a címer legfontosabb része.
Új!!: Kossuth-címer és Pajzs (heraldika) · Többet látni »
Rákosi-címer
Rákosi-címer A köznyelv Rákosi-címernek nevezi a Magyar Népköztársaság Alkotmányával (1949. évi XX. törvény) elfogadott új állami jelképet, amely a Kossuth-címert váltotta fel.
Új!!: Kossuth-címer és Rákosi-címer · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Kossuth-címer és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Szabad Nép
A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje.
Új!!: Kossuth-címer és Szabad Nép · Többet látni »
Szent Korona
date.
Új!!: Kossuth-címer és Szent Korona · Többet látni »
Szent Korona-tan
koronázási jelvények az Országházban A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.
Új!!: Kossuth-címer és Szent Korona-tan · Többet látni »
Tóth Zoltán József
Tóth Zoltán József (Várpalota, 1967. január 29. – Budapest, 2018. január 28.) magyar jogász, jogtörténész és politológus, egyetemi oktató, szakíró, a második Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának helyettes államtitkára.
Új!!: Kossuth-címer és Tóth Zoltán József · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth-címer és 1849 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth-címer és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth-címer és 1919 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth-címer és 1946 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth-címer és 1949 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth-címer és 1956 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Kossuth-címer és 1956-os forradalom · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Kossuth-címer és 1957 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Kossuth-címer és 1990 · Többet látni »
