42 kapcsolatok: Anatómia, Bogárcsigák, Csalánozók, Cserepeshéjúak, Csigák, Devon (időszak), Diffúz légzés, Előgerinchúrosok, Faj, Féregcsigák, Fejlábúak, Fosszília, Gerinc, Gerinchúrosok, Gyűrűsférgek, Kagylók, Kagylósrákok, Kambrium, Kétéltűek, Kitin, Lándzsahalak, Lokalizált légzés, Meztelencsigák, Mohaállatok, Nem (rendszertan), Nyálkahalak, Ordovícium, Oxigén, Pörgekarúak, Pontyfélék, Puhatestűek, Remeterákok, Szén-dioxid, Szív, Tízkarú polipok, Tüdő, Tüdőscsigák, Tüdőshalak, Tüskésbőrűek, Vérkeringés, Víz, Zsákállatok.
Anatómia
Rembrandt: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Andreas Vesalius Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága.
Új!!: Kopoltyú és Anatómia · Többet látni »
Bogárcsigák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cserepeshéjúak.
Új!!: Kopoltyú és Bogárcsigák · Többet látni »
Csalánozók
A csalánozók (Cnidaria) a valódi szövetes állatok egyik bazális rendszertani törzse mintegy recens és 6000 kihalt fajjal.
Új!!: Kopoltyú és Csalánozók · Többet látni »
Cserepeshéjúak
A cserepeshéjúak, sokteknőjűek vagy bogárcsigák (Polyplacophora) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó osztály.
Új!!: Kopoltyú és Cserepeshéjúak · Többet látni »
Csigák
Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.
Új!!: Kopoltyú és Csigák · Többet látni »
Devon (időszak)
Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.
Új!!: Kopoltyú és Devon (időszak) · Többet látni »
Diffúz légzés
A diffúz légzés a külső légzés egyik formája, amikor nincs lokalizált légzőszerv, hanem nagy, többnyire körülhatárolhatatlan felületen történik a gázcsere.
Új!!: Kopoltyú és Diffúz légzés · Többet látni »
Előgerinchúrosok
Az előgerinchúrosok vagy zsákállatok (Urochordata) tengeri állatok, a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egyik altörzsét alkotják.
Új!!: Kopoltyú és Előgerinchúrosok · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Kopoltyú és Faj · Többet látni »
Féregcsigák
A féregcsigák (Aplacophora) az állatok (Animalia) országának a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Új!!: Kopoltyú és Féregcsigák · Többet látni »
Fejlábúak
A fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda, görög κεφαλό + ποδα, fej + láb) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Új!!: Kopoltyú és Fejlábúak · Többet látni »
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Új!!: Kopoltyú és Fosszília · Többet látni »
Gerinc
Egy hátcsigolya felépítése. A gerinc szakaszai és görbületei. A törzs vázát a gerinc- vagy csigolyaoszlop (columna vertebralis) (görög: rachis) alkotja.
Új!!: Kopoltyú és Gerinc · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Kopoltyú és Gerinchúrosok · Többet látni »
Gyűrűsférgek
A gyűrűsférgek (Annelida) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) egyik törzse.
Új!!: Kopoltyú és Gyűrűsférgek · Többet látni »
Kagylók
''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Új!!: Kopoltyú és Kagylók · Többet látni »
Kagylósrákok
A kagylósrákok (Ostracoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, ezen belül a rákok (Crustacea) altörzsének egyik jól elkülönült osztálya.
Új!!: Kopoltyú és Kagylósrákok · Többet látni »
Kambrium
Az 541 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.
Új!!: Kopoltyú és Kambrium · Többet látni »
Kétéltűek
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.
Új!!: Kopoltyú és Kétéltűek · Többet látni »
Kitin
''N''-acetilglükózamin alegységek béta-1,4 kötéssel hosszú láncokat alkotnak A kitin (C8H13O5N)n egy hosszú polimer láncmolekula, melyet N-acetilglükózamin molekulák alkotnak és a természetben sok helyen előfordul.
Új!!: Kopoltyú és Kitin · Többet látni »
Lándzsahalak
A ''Branchiostoma lanceolatum'' anatómiája. 1. agyszerű képződmény; 2. gerinchúr; 3. hátoldali idegcső; 4. farki úszószegély; 5. végbélnyílás; 6. emésztőcsatorna; 7. vérérrendszer; 8. ''porus abdominalis''; 9. kopoltyúbél feletti üreg; 10. kopoltyúnyílás; 11. kopoltyúbél; 12. szájüreg; 13. szájnyílás körüli tapogatókoszorú; 14. szájnyílás; 15. nemi szervek; 16. fényérzékelő szerv; 17. idegek; 18. hasi görbület; 19. májszerű zsákocska. A lándzsahalak (Amphioxiformes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe tartozó fejgerinchúrosok (Cephalochordata) egy rendje, ide tartoznak az altörzs egyedüli ma is élő képviselői.
Új!!: Kopoltyú és Lándzsahalak · Többet látni »
Lokalizált légzés
A lokalizált légzés olyan külső légzés, amelyben a gázcserét elkülönült, elkülöníthető légzőszervek végzik.
Új!!: Kopoltyú és Lokalizált légzés · Többet látni »
Meztelencsigák
A meztelencsigák olyan puhatestű állatok, melyeknek nincs vagy alig látható külső vázuk (csigaházuk) van.
Új!!: Kopoltyú és Meztelencsigák · Többet látni »
Mohaállatok
A mohaállatok (Bryozoa) az állatvilág, azon belül az ősszájúak egyik törzse.
Új!!: Kopoltyú és Mohaállatok · Többet látni »
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Kopoltyú és Nem (rendszertan) · Többet látni »
Nyálkahalak
A nyálkahalak (Myxini) gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy osztálya.
Új!!: Kopoltyú és Nyálkahalak · Többet látni »
Ordovícium
Az ordovícium földtörténeti időszak, a paleozoikum idő hat időszaka közül időben a második, amely a kambriumot követte és a szilurt előzte meg.
Új!!: Kopoltyú és Ordovícium · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Kopoltyú és Oxigén · Többet látni »
Pörgekarúak
A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.
Új!!: Kopoltyú és Pörgekarúak · Többet látni »
Pontyfélék
A pontyfélék (Cyprinidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Kopoltyú és Pontyfélék · Többet látni »
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Új!!: Kopoltyú és Puhatestűek · Többet látni »
Remeterákok
A remeterákok a Paguroidea családba tartozó tízlábú rákok, amelyek alkalmazkodtak a puhatestűek által üresen hagyott héjakba költözéshez.
Új!!: Kopoltyú és Remeterákok · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Kopoltyú és Szén-dioxid · Többet látni »
Szív
Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.
Új!!: Kopoltyú és Szív · Többet látni »
Tízkarú polipok
A tízkarú polipok (Decapodiformes, Decabrachia) a fejlábúak osztályába tartozó belsővázas fejlábúak alosztályának egy öregrendje.
Új!!: Kopoltyú és Tízkarú polipok · Többet látni »
Tüdő
Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.
Új!!: Kopoltyú és Tüdő · Többet látni »
Tüdőscsigák
Pettyes éticsiga ''(Helix aspersa)'' A tüdőscsigák (Pulmonata) a puhatestűek törzsének, héjasok altörzsének, a csigák osztályának legfejlettebb rendje (néha alosztálya).
Új!!: Kopoltyú és Tüdőscsigák · Többet látni »
Tüdőshalak
A tüdőshalak (Dipnoi vagy Dipneusti) a csontos halak egy alosztálya, a devon időszakban élték virágkorukat, de már a karbontól csökken a fajgazdagságuk.
Új!!: Kopoltyú és Tüdőshalak · Többet látni »
Tüskésbőrűek
A tüskésbőrűek (Echinodermata) az állatok országának (Animalia), az újszájúak főtörzsének (Deuterostomia) egyik törzse.
Új!!: Kopoltyú és Tüskésbőrűek · Többet látni »
Vérkeringés
Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.
Új!!: Kopoltyú és Vérkeringés · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Kopoltyú és Víz · Többet látni »
Zsákállatok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Előgerinchúrosok.
Új!!: Kopoltyú és Zsákállatok · Többet látni »