Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kopoltyú

Index Kopoltyú

A kopoltyú a vízben élő állatok nagy részénél megtalálható légzőszerv, a lokalizált légzés két fő típusának egyike.

38 kapcsolatok: Anatómia, Csalánozók, Cserepeshéjúak, Csigák, Devon (időszak), Diffúz légzés, Előgerinchúrosok, Faj, Féregcsigák, Fejlábúak, Fosszília, Gerinc, Gerinchúrosok, Gyűrűsférgek, Kagylók, Kagylósrákok, Kambrium, Kétéltűek, Kitin, Lándzsahalak, Lokalizált légzés, Meztelencsigák, Mohaállatok, Nem (rendszertan), Nyálkahalak, Ordovícium, Oxigén, Pörgekarúak, Pontyfélék, Puhatestűek, Szén-dioxid, Szív, Tízkarú polipok, Tüdő, Tüdőshalak, Tüskésbőrűek, Vérkeringés, Víz.

Anatómia

Rembrandt: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Andreas Vesalius Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága.

Új!!: Kopoltyú és Anatómia · Többet látni »

Csalánozók

A csalánozók (Cnidaria) a valódi szövetes állatok közé tartozó rendszertani törzs, mintegy 11 000 fajjal.

Új!!: Kopoltyú és Csalánozók · Többet látni »

Cserepeshéjúak

A cserepeshéjúak, sokteknőjűek vagy bogárcsigák (Polyplacophora) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó osztály.

Új!!: Kopoltyú és Cserepeshéjúak · Többet látni »

Csigák

Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya.

Új!!: Kopoltyú és Csigák · Többet látni »

Devon (időszak)

Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 416 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 2,8 millió év) és 360 mya ért véget.

Új!!: Kopoltyú és Devon (időszak) · Többet látni »

Diffúz légzés

A diffúz légzés a külső légzés egyik formája, amikor nincs lokalizált légzőszerv, hanem nagy, többnyire körülhatárolhatatlan felületen történik a gázcsere.

Új!!: Kopoltyú és Diffúz légzés · Többet látni »

Előgerinchúrosok

Az előgerinchúrosok vagy zsákállatok (Urochordata) tengeri állatok, a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egyik altörzsét alkotják.

Új!!: Kopoltyú és Előgerinchúrosok · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Kopoltyú és Faj · Többet látni »

Féregcsigák

A féregcsigák (Aplacophora) az állatok (Animalia) országának a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Új!!: Kopoltyú és Féregcsigák · Többet látni »

Fejlábúak

A fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda, görög κεφαλό + ποδα, fej + láb) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Új!!: Kopoltyú és Fejlábúak · Többet látni »

Fosszília

Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).

Új!!: Kopoltyú és Fosszília · Többet látni »

Gerinc

Egy hátcsigolya felépítése. A gerinc szakaszai és görbületei. A törzs vázát a gerinc- vagy csigolyaoszlop (columna vertebralis) (görög: rachis) alkotja.

Új!!: Kopoltyú és Gerinc · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) az állatok (Animalia) egy törzse.

Új!!: Kopoltyú és Gerinchúrosok · Többet látni »

Gyűrűsférgek

A gyűrűsférgek (Annelida) az állatok egyik törzse.

Új!!: Kopoltyú és Gyűrűsférgek · Többet látni »

Kagylók

''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Új!!: Kopoltyú és Kagylók · Többet látni »

Kagylósrákok

A kagylósrákok (Ostracoda) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, ezen belül a rákok (Crustacea) altörzsének egyik jól elkülönült osztálya.

Új!!: Kopoltyú és Kagylósrákok · Többet látni »

Kambrium

Az 542 ± 1 millió évvel ezelőtt kezdődött kambrium földtörténeti időszak volt a fanerozoikum eon paleozoikum idejének első időszaka.

Új!!: Kopoltyú és Kambrium · Többet látni »

Kétéltűek

A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.

Új!!: Kopoltyú és Kétéltűek · Többet látni »

Kitin

A kitin molekulaszerkezete: az ismétlődő N-acetilglükózamin alegységek béta-1,4 kötéssel hosszú láncokat alkotnak A kitin (C8H13O5N)n egy hosszú polimer láncmolekula, melyet N-acetilglükózamin molekulák alkotnak és a természetben sok helyen előfordul.

Új!!: Kopoltyú és Kitin · Többet látni »

Lándzsahalak

A ''Branchiostoma lanceolatum'' anatómiája. 1. agyszerű képződmény; 2. gerinchúr; 3. hátoldali idegcső; 4. farki úszószegély; 5. végbélnyílás; 6. emésztőcsatorna; 7. vérérrendszer; 8. ''porus abdominalis''; 9. kopoltyúbél feletti üreg; 10. kopoltyúnyílás; 11. kopoltyúbél; 12. szájüreg; 13. szájnyílás körüli tapogatókoszorú; 14. szájnyílás; 15. nemi szervek; 16. fényérzékelő szerv; 17. idegek; 18. hasi görbület; 19. májszerű zsákocska. A lándzsahalak (Amphioxiformes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe tartozó fejgerinchúrosok (Cephalochordata) egy rendje, ide tartoznak az altörzs egyedüli ma is élő képviselői.

Új!!: Kopoltyú és Lándzsahalak · Többet látni »

Lokalizált légzés

A lokalizált légzés olyan külső légzés, amelyben a gázcserét elkülönült, elkülöníthető légzőszervek végzik.

Új!!: Kopoltyú és Lokalizált légzés · Többet látni »

Meztelencsigák

A meztelencsigák olyan puhatestű állatok, melyeknek nincs vagy alig látható külső vázuk (csigaházuk) van.

Új!!: Kopoltyú és Meztelencsigák · Többet látni »

Mohaállatok

A mohaállatok (Bryozoa) az állatvilág, azon belül az ősszájúak egyik törzse.

Új!!: Kopoltyú és Mohaállatok · Többet látni »

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Kopoltyú és Nem (rendszertan) · Többet látni »

Nyálkahalak

A nyálkahalak (Myxini) gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy osztálya. Az osztályt az egyetlen ide sorolt rend, a nyálkahalalakúak (Myxiniformes) rendje, és annak egyetlen családja, a nyálkahalfélék családja alkotja. Nem tartoznak a gerincesek közé, de velük együtt alkotják a koponyások (Craniata) kládját. A korábbi rendszerezésekben az állkapocs nélküliekhez (Agnatha) és a körszájúakhoz (Cyclostomata) sorolták.

Új!!: Kopoltyú és Nyálkahalak · Többet látni »

Ordovícium

Az ordovícium földtörténeti időszak, a paleozoikum idő hat időszaka közül időben a második, amely a kambriumot követte és a szilurt előzte meg.

Új!!: Kopoltyú és Ordovícium · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Kopoltyú és Oxigén · Többet látni »

Pörgekarúak

A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.

Új!!: Kopoltyú és Pörgekarúak · Többet látni »

Pontyfélék

A pontyfélék (Cyprinidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Kopoltyú és Pontyfélék · Többet látni »

Puhatestűek

Calliostoma tigris A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Új!!: Kopoltyú és Puhatestűek · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi magyar nevén szénéleg) légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Kopoltyú és Szén-dioxid · Többet látni »

Szív

Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.

Új!!: Kopoltyú és Szív · Többet látni »

Tízkarú polipok

A tízkarú polipok (Decapodiformes, Decabrachia) a fejlábúak osztályába tartozó belsővázas fejlábúak alosztályának egy öregrendje.

Új!!: Kopoltyú és Tízkarú polipok · Többet látni »

Tüdő

Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.

Új!!: Kopoltyú és Tüdő · Többet látni »

Tüdőshalak

A tüdőshalak (Dipnoi vagy Dipneusti) a csontos halak egy alosztálya, a devon időszakban élték virágkorukat, de már a karbontól csökken a fajgazdagságuk.

Új!!: Kopoltyú és Tüdőshalak · Többet látni »

Tüskésbőrűek

A tüskésbőrűek (Echinodermata) az állatok országának (Animalia), az újszájúak főtörzsének (Deuterostomia) egyik törzse.

Új!!: Kopoltyú és Tüskésbőrűek · Többet látni »

Vérkeringés

Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.

Új!!: Kopoltyú és Vérkeringés · Többet látni »

Víz

A vízfelszín fodrozódása egy vízcsepp becsapódásakor A vezetékes ivóvíz manapság az alapvető infrastruktúra eleme A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Kopoltyú és Víz · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »