Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
74 kapcsolatok: A proletariátus diktatúrája, Albertfalva, Aszód, Bécs, Békepárt (1943), Bokányi Dezső, Chlepkó Ede, Fasizmus, Fehérterror, Fiedler Rezső, Forradalmi szocialisták, Friedrich Adler, Ganz vállalatok, Gál Irén, Hevesi Gyula, Hikádé Aladár, Hirossik János, Jancsó Károly, Jancsik Ferenc (pártmunkás), Joszif Visszarionovics Sztálin, Kádár János (politikus), Kelen József (mérnök), Kellner Sándor, Komját Aladár, Kommunista Internacionálé, Kommunizmus, Korvin Ottó, Kun Béla (népbiztos), László Jenő, Lékai János, Leninizmus, Magyar Front, Magyar Kommunista Párt, Magyarország, Magyarországi Szocialista Munkáspárt, Magyarországi Szocialista Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyarországi Tanácsköztársaság, Matusán Béla, Március 21., Második világháború, Mátyásföld, Mikulik József (pártmunkás), Mosolygó Antal, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, November 24., Párt, Pór Ernő (politikus), Rabinovits József, Révai József (politikus), ..., Rudas László, Sallai Imre, Seidler Ernő, Somló Dezső, Szamuely Tibor (népbiztos), Szaton Rezső, Szántó Béla, Szélsőbaloldal, Szociálsovinizmus, Szovjetunió, Vágó Béla (politikus), Vántus Károly, Vörös Újság, Vörös Ujság, Vlagyimir Iljics Lenin, 1918, 1919, 1922, 1925, 1928, 1930, 1936, 1943, 1944. Bővíteni index (24 több) »
A proletariátus diktatúrája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Proletárdiktatúra.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és A proletariátus diktatúrája · Többet látni »
Albertfalva
Albertfalva (németül Sachsenfeld) Budapest XI. kerületének egyik városrésze, 1950 előtt önálló nagyközség volt.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Albertfalva · Többet látni »
Aszód
Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Aszód · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Bécs · Többet látni »
Békepárt (1943)
A Békepárt a KMP utódpártjaként működő illegális kommunista párt volt 1943 júliusa és 1944 szeptembere között, s tevékeny szerepet vállalt a Magyar Front munkájában.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Békepárt (1943) · Többet látni »
Bokányi Dezső
Bokányi Dezső (Pest, 1871. február 11. – Moszkva, 1943 júniusaBölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004, 296. oldal; 5. bővített és javított kiadás - Budapest, 2004) kőfaragó, író, újságíró, fordító, szóvivő, politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság időszakában munkaügyi és népjóléti népbiztos.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Bokányi Dezső · Többet látni »
Chlepkó Ede
Chlepkó Ede, néhol Hlepkó vagy Chlepko Hantos, (Diósgyőr, 1883. június 5. – Szovjetunió, 1938.) kommunista politikus, vasesztergályos.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Chlepkó Ede · Többet látni »
Fasizmus
római fasces, amelynek nevéből a fasizmus kifejezés ered A spanyol Falange jelképe A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Fasizmus · Többet látni »
Fehérterror
A fehérterror egyik áldozata Magyarországon A fehérterror fogalmát több korszakban és több államföldrajzi térre értelmezve is lehet használni.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Fehérterror · Többet látni »
Fiedler Rezső
Fiedler Rezső, teljes nevén Fiedler Rezső János József, tévesen olykor Fidler (Budapest, 1884. június 14. – Szovjetunió, 1939/1940) vasesztergályos, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, a KMP alapító tagja, a Forradalmi Kormányzótanács hadügyi népbiztosa.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Fiedler Rezső · Többet látni »
Forradalmi szocialisták
A forradalmi szocialisták a magyarországi antimilitarista csoportok összefoglaló elnevezése volt az első világháború alatt.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Forradalmi szocialisták · Többet látni »
Friedrich Adler
Friedrich Adler (Bécs, 1879. július 9. – Zürich, 1960. január 2.) osztrák politikus, természettudós, merénylő (Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnök gyilkosa), lobbista és forradalmár.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Friedrich Adler · Többet látni »
Ganz vállalatok
Ganz Műszer Művek A Lipták Pál és munkatársai által tervezett, a mai Kis Rókus utca és a Marczibányi tér sarkán álló Nagycsarnok Ganz Ábrahám mellszobra. Budapest XIX., Üllői út 200. Ganz Ábrahám 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Ganz vállalatok · Többet látni »
Gál Irén
Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonja előtti soron Gál Irén, születési és 1900-ig használt nevén Grün Irén, (Nagyenyed, 1890. december 14. – Budapest, 1974. szeptember 17.) zongoratanárnő, pártmunkás, Kun Béla felesége.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Gál Irén · Többet látni »
Hevesi Gyula
Hevesi Gyula (Ungvár, 1890. november 21. – Budapest, 1970. február 25.) Kossuth-díjas magyar vegyészmérnök, közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Hevesi Gyula · Többet látni »
Hikádé Aladár
Hikádé Aladár, olykor Hikade, teljes születési nevén Hikade Aladár Antal (Budapest, Józsefváros, 1888. január 29. – Budapest, 1970. július 11.A Magyar Életrajzi Lexikon kiegészítő kötetében, továbbá A szocialista forradalomért c. életrajzgyűjteményben a halál dátumául 1970. július 13-a van megjelölve. Az itt szereplő adatok Hikádé Aladár gyászjelentéséből származnak.) villanyszerelő, pártmunkás, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a kispesti munkástanács elnöke, majd a Budapesti Forradalmi Törvényszék vádbiztosa és elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja, a Partizán Szövetség és a Munkásőrség tagja.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Hikádé Aladár · Többet látni »
Hirossik János
Hirossik János, néhol Ján Hirossik, álnevén Török Gergely, tévesen olykor Hiroschik (Budapest, 1887. március 24. – Budapest, 1950. február 3.) tetőfedő, szakszervezeti vezető, szociáldemokrata, majd kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság népbiztosa.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Hirossik János · Többet látni »
Jancsó Károly
Jancsó Károly, teljes nevén Jancsó Károly Demeter Gyula (Vaskoh, 1875. szeptember 30. – Bukarest, 1926 júliusa) magyar jogász, újságíró.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Jancsó Károly · Többet látni »
Jancsik Ferenc (pártmunkás)
Jancsik Ferenc (Budapest, 1882. február 18. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. augusztus 13.) vasesztergályos, szociáldemokrata, majd kommunista pártmunkás, a KMP alapító tagja, a Vörös Őrség budapesti parancsnoka.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Jancsik Ferenc (pártmunkás) · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Kádár János (politikus) · Többet látni »
Kelen József (mérnök)
Kelen József (1918-ig Klein József, Nagybocskó, 1892. január 12. – Moszkva, kommunarkai kivégzőhely, 1938. március 19.) gépészmérnök, népbiztoshelyettes, majd népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja, Hajdu Pál unokatestvére, Kelen Jolán politikus férje.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Kelen József (mérnök) · Többet látni »
Kellner Sándor
Kellner Sándor (Tiszaoszlár, 1887. szeptember 3. – Sopron, 1919. október 6.) nyomdász, pártmunkás, Rabinovits József sógora.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Kellner Sándor · Többet látni »
Komját Aladár
Komját Aladár (eredeti neve: Korach Aladár) (Kassa, 1891. február 11. – Párizs, 1937. január 3.) magyar költő, újságíró, szerkesztő, jogász.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Komját Aladár · Többet látni »
Kommunista Internacionálé
A Kommunista Internacionálé, vagy röviden Komintern (oroszul: Коммунистический интернационал), más néven Harmadik Internacionálé 1919 márciusában alapított nemzetközi kommunista szervezet volt.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Kommunista Internacionálé · Többet látni »
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Kommunizmus · Többet látni »
Korvin Ottó
Korvin Ottó, születési és 1919-ig használt nevén Klein Ottó (Nagybocskó, 1894. március 24. – Budapest, 1919. december 29.) banktisztviselő, kommunista politikus, Kelen József népbiztos testvéröccse, Hajdu Pál unokatestvére, Kelen Jolán sógora.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Korvin Ottó · Többet látni »
Kun Béla (népbiztos)
Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla (Lele, 1886. február 20. – Moszkva, 1938. augusztus 29. vagy 1939. november 30.) újságíró, kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetője, hivatalosan külügyi és hadügyi népbiztos.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Kun Béla (népbiztos) · Többet látni »
László Jenő
László Jenő (1891-ig Lővi, Szatmárnémeti, 1878. március 5. – Budapest, 1919. december 29.) ügyvéd, politikus, a kommün idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai biztosa.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és László Jenő · Többet látni »
Lékai János
Lékai János (szül. Leitner) írói álnevein: Köres, Lassen János, John Lassen (Varasd, 1895. június 17. – New York, 1925. július 17.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő, politikus, publicista, magánhivatalnok, aki a Galilei Kör tagjaként sikertelen merényletet hajtott végre Tisza István ellen.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Lékai János · Többet látni »
Leninizmus
A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Leninizmus · Többet látni »
Magyar Front
A Magyar Front a német megszállás (1944. március 19. – 1945. április 4.) alatt illegalitásba szorult magyar pártok és vallási szervezetek, illetve tömegszervezetek náciellenes szövetkezése volt, amely 1944 májusában jött létre, s decemberig működött, amikor is a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front átvette szerepét.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Magyar Front · Többet látni »
Magyar Kommunista Párt
A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Magyar Kommunista Párt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi Szocialista Munkáspárt
A Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1925-ben alakult legális forradalmi munkáspárt volt, amelyet elsősorban kommunisták és baloldali szociáldemokraták hoztak létre.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Magyarországi Szocialista Munkáspárt · Többet látni »
Magyarországi Szocialista Párt
A Magyarországi Szocialista Párt egy egykori magyarországi párt, amelyet 1919.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Magyarországi Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »
Matusán Béla
Matusán Béla (olykor Matisán vagy Matuzsán, Beregszász, 1887. január 28. – Moszkva, 1938. május 29.) vasmunkás, pártmunkás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Matusán Béla · Többet látni »
Március 21.
Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Március 21. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Második világháború · Többet látni »
Mátyásföld
Mátyásföld (németül Matthiasfeld) az 1800-as évek végén Cinkota két telepeként jött létre és fejlődött, míg 1933-tól önálló nagyközség lett, majd 1950-től Budapest XVI. kerületének városrésze.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Mátyásföld · Többet látni »
Mikulik József (pártmunkás)
Mikulik József (Salgótarján, 1889. augusztus 23. – Baku, Szovjetunió, 1933. április 18.) vas- és fémesztergályos, üzemmérnök, kommunista pártfunkcionárius.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Mikulik József (pártmunkás) · Többet látni »
Mosolygó Antal
Mosolygó Antal (Ópályi, 1891. január 25. – Moszkva, 1927. március 7.) pártmunkás, politikus, anarchoszindikalista mozgalmár, a KMP alapító tagja.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Mosolygó Antal · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
November 24.
Névnapok: Emma + Emmi, Flóra, Florica, János, Kurszán, Szvetlána, Tűzvirág, Virág.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és November 24. · Többet látni »
Párt
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Párt · Többet látni »
Pór Ernő (politikus)
Pór Ernő, 1908-ig Perlstein (Leibic, 1889. január 4. – Leningrád, 1937. augusztus 24.) magántisztviselő, kommunista politikus, a Szlovák Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Pór Ernő (politikus) · Többet látni »
Rabinovits József
Rabinovits József (gyakran Rabinovics, Odessza, 1884. november 21. – Szovjetunió, 1940. szeptember 30.) aranyműves, közíró, nyomdász, pénztári tisztviselő, kommunista politikus, a KMP alapító tagja, Kellner Sándor sógora.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Rabinovits József · Többet látni »
Révai József (politikus)
Révai József, születési és 1916-ig használt nevén Lederer József (Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Révai József (politikus) · Többet látni »
Rudas László
Rudas László (szül. Róth Adolf) (Sárvár, 1885. február 21. – Budapest, 1950. április 29.) Kossuth-díjas, magyar marxista–leninista filozófus, politikus, újságíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Rudas László · Többet látni »
Sallai Imre
Sallai Imre urnája a Fiumei úti temető Munkásmozgalmi Mauzóleumában Sallai Imre, tévesen néhol Sallay, 1916-ig Hollender, (Erdőfüle, 1897. december 17. – Budapest, 1932. július 29.) magántisztviselő, mozgalmi vezető, kommunista pártmunkás és politikus.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Sallai Imre · Többet látni »
Seidler Ernő
Seidler Ernő (Ungvár, 1886. március 18. – Moszkva, 1938. vagy 1940.) magántisztviselő, pártmunkás, a magyar Vörös Hadsereg ezredparancsnoka.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Seidler Ernő · Többet látni »
Somló Dezső
Somló Dezső (1915-ig Silberstein, Gyula, 1884. október 16. – Szovjetunió, 1923. decembere) kereskedősegéd, szociáldemokrata majd kommunista pártmunkás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Somló Dezső · Többet látni »
Szamuely Tibor (népbiztos)
Szamuely Tibor, írói álnevén: Tiborcz (másként: Szamuelly, született: Szamueli) (Nyíregyháza, 1890. december 27. – Bécsújhely közelében, 1919. augusztus 2.) kommunista politikus, újságíró, a Tanácsköztársaság idején hadügyi népbiztoshelyettes és közoktatásügyi népbiztos, a kommün terrorszervezetének vezetője.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Szamuely Tibor (népbiztos) · Többet látni »
Szaton Rezső
Szaton Rezső (Budapest, 1888. január 30. – Budapest, Erzsébetváros, 1957. április 8.) vasmunkás, pártmunkás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Szaton Rezső · Többet látni »
Szántó Béla
Szántó Béla Lőb (szül. Schreiber Béla, Homokkomárom, 1881. február 1. – Budapest, 1951. június 1.) tisztviselő, politikus.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Szántó Béla · Többet látni »
Szélsőbaloldal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baloldal#Szélsőséges formái.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Szélsőbaloldal · Többet látni »
Szociálsovinizmus
A szociálsovinizmus az első világháború éveiben a szociáldemokrata pártokban megjelenő eszmeáramlat, amely a nemzetközi munkásszolidaritással szakítva, „a haza védelmére” hivatkozva a nemzeti érdekek alá rendelte az osztályharcot.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Szociálsovinizmus · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Szovjetunió · Többet látni »
Vágó Béla (politikus)
Vágó Béla, 1898-ig Weisz, (Kecskemét, 1881. augusztus 9. – Szovjetunió, 1939. március 10.) újságíró, szociáldemokrata majd kommunista politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosa, katonai parancsnok, a KMP alapító tagja.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Vágó Béla (politikus) · Többet látni »
Vántus Károly
Vántus Károly (Nagyvárad, 1879. február 20. – Moszkva, 1927. június 16.) magyar szociáldemokrata politikus, a Forradalmi Kormányzótanács tagja, ács.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Vántus Károly · Többet látni »
Vörös Újság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vörös Ujság.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Vörös Újság · Többet látni »
Vörös Ujság
Vörös Ujság legális kommunista lap.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Vörös Ujság · Többet látni »
Vlagyimir Iljics Lenin
Sztálin Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és Vlagyimir Iljics Lenin · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1919 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1922 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1925 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1928 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1930 · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1936 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1943 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Kommunisták Magyarországi Pártja és 1944 · Többet látni »
