Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
39 kapcsolatok: Abaúj vármegye, Északi-középhegység, Bodrogolaszi, Borovszky Samu, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Erdőhorváti, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Háromhuta, Hercegkút, Husziták, Község, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyarok, Magyarország, Magyarországi ruszinok, Makkoshotyka, Miskolc, Ruszin, Ruszin nyelv, Ruszinok, Sárospatak, Sárospataki járás, Solymos vára (Magyarország), Szlovákok, Tokaj–Zempléni-hegyvidék, Tolcsva, Válasz Online, Zemplén vármegye, Zempléni-hegység, Zsáktelepülés, 1379, 1396, 1397, 1398, 18. század, 1820, 1884, 2011, 3716-os mellékút (Magyarország).
Abaúj vármegye
Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13.
Új!!: Komlóska és Abaúj vármegye · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Komlóska és Északi-középhegység · Többet látni »
Bodrogolaszi
Bodrogolaszi település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Komlóska és Bodrogolaszi · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Komlóska és Borovszky Samu · Többet látni »
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Új!!: Komlóska és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »
Erdőhorváti
Erdőhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Komlóska és Erdőhorváti · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Komlóska és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Háromhuta
Háromhuta egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Új!!: Komlóska és Háromhuta · Többet látni »
Hercegkút
Hercegkút község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Miskolctól kb.
Új!!: Komlóska és Hercegkút · Többet látni »
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Új!!: Komlóska és Husziták · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Komlóska és Község · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Komlóska és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Komlóska és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Komlóska és Magyarország · Többet látni »
Magyarországi ruszinok
A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a Magyar Királyság 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt.
Új!!: Komlóska és Magyarországi ruszinok · Többet látni »
Makkoshotyka
Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Komlóska és Makkoshotyka · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Komlóska és Miskolc · Többet látni »
Ruszin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ruszin (egyértelműsítő lap).
Új!!: Komlóska és Ruszin · Többet látni »
Ruszin nyelv
A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.
Új!!: Komlóska és Ruszin nyelv · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Komlóska és Ruszinok · Többet látni »
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Új!!: Komlóska és Sárospatak · Többet látni »
Sárospataki járás
A Sárospataki járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Komlóska és Sárospataki járás · Többet látni »
Solymos vára (Magyarország)
Solymos vára romos állapotban fennmaradt középkori vár Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Zempléni-hegységben.
Új!!: Komlóska és Solymos vára (Magyarország) · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Komlóska és Szlovákok · Többet látni »
Tokaj–Zempléni-hegyvidék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zempléni-hegység.
Új!!: Komlóska és Tokaj–Zempléni-hegyvidék · Többet látni »
Tolcsva
Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.
Új!!: Komlóska és Tolcsva · Többet látni »
Válasz Online
A Válasz Online a 2018 nyarán megszűnt Heti Válasz konzervatív, polgári hetilap újságírói által 2018 decemberében elindított internetes médium.
Új!!: Komlóska és Válasz Online · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Komlóska és Zemplén vármegye · Többet látni »
Zempléni-hegység
A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része.
Új!!: Komlóska és Zempléni-hegység · Többet látni »
Zsáktelepülés
Zsáktelepülésnek (vagy gyakrabban zsákfalunak) nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább közút (vagy vasút) nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma.
Új!!: Komlóska és Zsáktelepülés · Többet látni »
1379
Nincs leírás.
Új!!: Komlóska és 1379 · Többet látni »
1396
Nincs leírás.
Új!!: Komlóska és 1396 · Többet látni »
1397
Nincs leírás.
Új!!: Komlóska és 1397 · Többet látni »
1398
Nincs leírás.
Új!!: Komlóska és 1398 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Komlóska és 18. század · Többet látni »
1820
Nincs leírás.
Új!!: Komlóska és 1820 · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Komlóska és 1884 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Komlóska és 2011 · Többet látni »
3716-os mellékút (Magyarország)
A 3716-os számú mellékút egy bő 30 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Zempléni-hegységben.
Új!!: Komlóska és 3716-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
