Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: Abaúj vármegye, Alföld, Bengália, Bizmut, Buda (történelmi település), Délvidék, Dunántúl, Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851), Egészségügy, Ehrenreich Sándor Ádám, Eperjesenyicke, Eperjesi járás, Eperjesi kerület, Fekete János (tárnokmester), Galícia, Gömör és Kishont vármegye, Gellért-hegy, Habsburg Birodalom, I. Miklós orosz cár, Jókai Mór, Július 17., Jobbágy, Kastély, Kazinczy Ferenc, Kolera, Kossuth Lajos, Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben, Magyarország, Mérce (híroldal), Múlt-kor, Nemesi felkelés, Nemesség, Oroszország, Pap (hivatás), Partium, Pánszlávizmus, Pest (történelmi település), Reformkor, Románok, Ruszinok, Sáros vármegye, Sátoraljaújhely, Szepes vármegye, Szerbek, Szlovákia, Szlovákok, Tárnokmester, Tittel Pál, Varannói járás, Veres Pálné, ..., Zemplén vármegye, Zsidók, 1817, 1830, 1831, 1938. Bővíteni index (6 több) »
Abaúj vármegye
Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13.
Új!!: Kolerafelkelés és Abaúj vármegye · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Kolerafelkelés és Alföld · Többet látni »
Bengália
Bengál vagy Bengália (bengáli: বাংলা Bangla; বঙ্গ Bongo) történelmi, kulturális és földrajzi régió Dél-Ázsiában, az indiai szubkontinensen.
Új!!: Kolerafelkelés és Bengália · Többet látni »
Bizmut
A bizmut (nyelvújításkori magyar nevén: keneny) a 83-as rendszámú kémiai elem, vegyjele Bi.
Új!!: Kolerafelkelés és Bizmut · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Kolerafelkelés és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Kolerafelkelés és Délvidék · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Kolerafelkelés és Dunántúl · Többet látni »
Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851)
Vásárosnaményi báró Eötvös Ignác (Sály, 1786. február 25. – Velence, 1851. augusztus 21.) bölcseleti és jogi doktor, császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, valóságos belső titkos tanácsos és főpohárnokmester.
Új!!: Kolerafelkelés és Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851) · Többet látni »
Egészségügy
Az egészségügy.
Új!!: Kolerafelkelés és Egészségügy · Többet látni »
Ehrenreich Sándor Ádám
Ehrenreich Sándor Ádám (Pozsony, 1784. június 18. – Bécs, 1852. június 13.) réz- és acélmetsző.
Új!!: Kolerafelkelés és Ehrenreich Sándor Ádám · Többet látni »
Eperjesenyicke
Eperjesenyicke község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Új!!: Kolerafelkelés és Eperjesenyicke · Többet látni »
Eperjesi járás
Az Epejesi járás Az Eperjesi járás (Okres Prešov) Szlovákia Eperjesi kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Kolerafelkelés és Eperjesi járás · Többet látni »
Eperjesi kerület
Az Eperjesi kerület (szlovákul Prešovský kraj) közigazgatási egység Szlovákia északkeleti részén.
Új!!: Kolerafelkelés és Eperjesi kerület · Többet látni »
Fekete János (tárnokmester)
Fekete János (galántai) (Nagyszombat, 1774. január 22. – Nagyszombat, 1831. szeptember 1.) kerületi táblai ülnök, tármokmester.
Új!!: Kolerafelkelés és Fekete János (tárnokmester) · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: Kolerafelkelés és Galícia · Többet látni »
Gömör és Kishont vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Új!!: Kolerafelkelés és Gömör és Kishont vármegye · Többet látni »
Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).
Új!!: Kolerafelkelés és Gellért-hegy · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Kolerafelkelés és Habsburg Birodalom · Többet látni »
I. Miklós orosz cár
I.
Új!!: Kolerafelkelés és I. Miklós orosz cár · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Kolerafelkelés és Jókai Mór · Többet látni »
Július 17.
Névnapok: Elek, Endre + Ajándék, Alexia, Annalotti, Bánk, Celina, Cettina, Cirill, Donáta, Dzsesszika, Kirill, Leó, Leon, Lionel, Lotti, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Marcellina, Mária, Marléne, Ond, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ruszalka, Ruszlán, Ruszlána, Sarolta, Szabolcs, Szalárd, Szegfű, Szólát, Szórád, Veszta, Vetúria, Zoárd, Zoárda, Zobor, Zuárd.
Új!!: Kolerafelkelés és Július 17. · Többet látni »
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Új!!: Kolerafelkelés és Jobbágy · Többet látni »
Kastély
A kastélyok általában előkelő, jómódú személyek szabadon álló, palotaszerű székhelyei, főurak, földesurak fényűző, esetleg várszerű lakóhelyei birtokukon, uradalmuk családi és adminisztrációs székhelye.
Új!!: Kolerafelkelés és Kastély · Többet látni »
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Új!!: Kolerafelkelés és Kazinczy Ferenc · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Kolerafelkelés és Kolera · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Kolerafelkelés és Kossuth Lajos · Többet látni »
Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben
A varsói arzenál bevétele (Marcin Zaleski festménye) A novemberi felkelés (1830–1831) fegyveres felkelés volt a felosztott Lengyelországban az Orosz Birodalom ellen.
Új!!: Kolerafelkelés és Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kolerafelkelés és Magyarország · Többet látni »
Mérce (híroldal)
A Mérce 2017-ben indult magyar baloldali internetes híroldal.
Új!!: Kolerafelkelés és Mérce (híroldal) · Többet látni »
Múlt-kor
A Múlt-kor egy Magyarországon negyedévente megjelenő történelmi magazin, mely az egyetemes és a magyar történelmet magazin-szerűen, szórakoztató, figyelemfelkeltő formában tárgyalja.
Új!!: Kolerafelkelés és Múlt-kor · Többet látni »
Nemesi felkelés
A nemesi felkelés vagy inszurrekció (latinul insurrectio) a közép- és újkori Magyarország egyik alapvető hadszervezési formája, amely ténylegesen az 1809-es győri csatáig maradt fenn.
Új!!: Kolerafelkelés és Nemesi felkelés · Többet látni »
Nemesség
A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén.
Új!!: Kolerafelkelés és Nemesség · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Kolerafelkelés és Oroszország · Többet látni »
Pap (hivatás)
Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.
Új!!: Kolerafelkelés és Pap (hivatás) · Többet látni »
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Új!!: Kolerafelkelés és Partium · Többet látni »
Pánszlávizmus
Szlávok Európában Pánszláv zászló A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése.
Új!!: Kolerafelkelés és Pánszlávizmus · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Kolerafelkelés és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Reformkor
A reformkor (1825–1848) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal.
Új!!: Kolerafelkelés és Reformkor · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Kolerafelkelés és Románok · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Kolerafelkelés és Ruszinok · Többet látni »
Sáros vármegye
Sáros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Az egykori Sáros vármegye fekvése Szlovákia mai területén belül Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Kolerafelkelés és Sáros vármegye · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Kolerafelkelés és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Kolerafelkelés és Szepes vármegye · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Kolerafelkelés és Szerbek · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Kolerafelkelés és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Kolerafelkelés és Szlovákok · Többet látni »
Tárnokmester
I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.
Új!!: Kolerafelkelés és Tárnokmester · Többet látni »
Tittel Pál
Tittel Pál (Pásztó, 1784. június 28. – Buda, 1831. augusztus 26.) római katolikus pap, az Egri Egyházmegye áldozópapja, a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, az MTA rendes tagja.
Új!!: Kolerafelkelés és Tittel Pál · Többet látni »
Varannói járás
a Varannói járás A Varannói járás (Okres Vranov nad Topľou) Szlovákia Eperjesi kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Kolerafelkelés és Varannói járás · Többet látni »
Veres Pálné
Farádi Veres Pálné, született: benicei, micsinyei és pribóci Beniczky Hermin Karolina (Lázi, Nógrád vármegye, 1815. december 13. – Váchartyán, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, 1895. szeptember 28.) a magyar nőnevelés úttörője, a 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya, az Országos Nőképző Egyesületnek alapítója.
Új!!: Kolerafelkelés és Veres Pálné · Többet látni »
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Kolerafelkelés és Zemplén vármegye · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Kolerafelkelés és Zsidók · Többet látni »
1817
Nincs leírás.
Új!!: Kolerafelkelés és 1817 · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Kolerafelkelés és 1830 · Többet látni »
1831
Nincs leírás.
Új!!: Kolerafelkelés és 1831 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Kolerafelkelés és 1938 · Többet látni »
