Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Kniezsa István

Index Kniezsa István

Kniezsa István (Trsztena, 1898. december 1. – Budapest, 1965. március 15.) Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja.

52 kapcsolatok: Berlin, Budapest, Debreceni Egyetem, December 1., Eötvös József Collegium, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ecsedi-láp, Első világháború, Erdély, Erdélyi szászok, Erdélyi Tudományos Intézet, Esztergom, Etimológia, Földrajzi név, Gömör és Kis-Hont vármegye, Gombocz Zoltán, Győr, Hont vármegye, Jövevényszó, Káptalan, Keleti front (I. világháború), Kiss Lajos (nyelvész), Kniezsa Veronika, Kossuth-díj, Krakkó, Lengyel–magyar kapcsolatok, Lviv, Magyar helyesírás, Magyar Mickiewicz Társaság, Magyar nyelv, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Március 15., Melich János, Névtan, Nyitra (település), Országos Széchényi Könyvtár, Román nyelv, Ruszin nyelv, Századok (folyóirat), Személynév, Szent István Akadémia, Szláv népek, Szláv nyelvek, Szlovák nyelv, Trsztena, Ugocsa vármegye, Varsó, Zoborhegyi apátság, ..., 1898, 1965. Bővíteni index (2 több) »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Új!!: Kniezsa István és Berlin · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Kniezsa István és Budapest · Többet látni »

Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem (röviden: DE) Magyarországon, Debrecen városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.

Új!!: Kniezsa István és Debreceni Egyetem · Többet látni »

December 1.

Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.

Új!!: Kniezsa István és December 1. · Többet látni »

Eötvös József Collegium

Az Eötvös József Collegium az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma Budapesten.

Új!!: Kniezsa István és Eötvös József Collegium · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Kniezsa István és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Ecsedi-láp

Az Ecsedi-láp ˙''(Planum Lacus Etsediensis)'' térképe 1777-bőlhttp://maps.hungaricana.hu/hu/view/47588/?pg.

Új!!: Kniezsa István és Ecsedi-láp · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Kniezsa István és Első világháború · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Kniezsa István és Erdély · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Kniezsa István és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erdélyi Tudományos Intézet

Az Erdélyi Tudományos Intézet, rövidítve ETI 1940 őszén alakult Kolozsvárt a humán tudományok, elsősorban a történelem és népélet tanulmányozására, a Teleki Pál Tudományos Intézet tagintézeteként.

Új!!: Kniezsa István és Erdélyi Tudományos Intézet · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Kniezsa István és Esztergom · Többet látni »

Etimológia

Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.

Új!!: Kniezsa István és Etimológia · Többet látni »

Földrajzi név

Földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes és mesterséges részleteinek azonosítására kisebb-nagyobb közösségek használnak.

Új!!: Kniezsa István és Földrajzi név · Többet látni »

Gömör és Kis-Hont vármegye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gömör és Kishont vármegye.

Új!!: Kniezsa István és Gömör és Kis-Hont vármegye · Többet látni »

Gombocz Zoltán

Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1905, rendes 1922).

Új!!: Kniezsa István és Gombocz Zoltán · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Kniezsa István és Győr · Többet látni »

Hont vármegye

első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.

Új!!: Kniezsa István és Hont vármegye · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Új!!: Kniezsa István és Jövevényszó · Többet látni »

Káptalan

Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.

Új!!: Kniezsa István és Káptalan · Többet látni »

Keleti front (I. világháború)

#ÁTIRÁNYÍTÁSKeleti front (első világháború).

Új!!: Kniezsa István és Keleti front (I. világháború) · Többet látni »

Kiss Lajos (nyelvész)

Kiss Lajos (Debrecen, 1922. június 2. – Budapest, 2003. február 16.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa (1960) és doktora (1984), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1998), majd rendes (2001) tagja.

Új!!: Kniezsa István és Kiss Lajos (nyelvész) · Többet látni »

Kniezsa Veronika

Kniezsa Veronika (Budapest, 1937. március 13. –) magyar nyelvész.

Új!!: Kniezsa István és Kniezsa Veronika · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

Új!!: Kniezsa István és Kossuth-díj · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Új!!: Kniezsa István és Krakkó · Többet látni »

Lengyel–magyar kapcsolatok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország és Lengyelország kapcsolatai.

Új!!: Kniezsa István és Lengyel–magyar kapcsolatok · Többet látni »

Lviv

1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.

Új!!: Kniezsa István és Lviv · Többet látni »

Magyar helyesírás

A magyar helyesírás a latin betűs magyar írással készített, magyar nyelvű szövegek hivatalosan elfogadott helyesírási szabályrendszere, normája.

Új!!: Kniezsa István és Magyar helyesírás · Többet látni »

Magyar Mickiewicz Társaság

A Magyar Mickiewicz Társaság (lengyelül: Węgierskie Towarzystwo im. Mickiewicza, franciául: Société Hongroise Mickiewicz) 1929 és 1948 között működött lengyel–magyar irodalmi és kulturális egyesület volt, amely személyi összetétele és az általa megvalósított program alapján mindmáig a valaha volt legjelentősebb lengyelbarát szervezet Magyarországon.

Új!!: Kniezsa István és Magyar Mickiewicz Társaság · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Kniezsa István és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar Nyelvtudományi Társaság

Magyar Nyelvtudományi Társaság 1904.

Új!!: Kniezsa István és Magyar Nyelvtudományi Társaság · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Kniezsa István és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Kniezsa István és Magyarok · Többet látni »

Március 15.

Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.

Új!!: Kniezsa István és Március 15. · Többet látni »

Melich János

Melich János (Szarvas, 1872. szeptember 16. – Budapest, 1963. november 20.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, 1919–1922 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1952-től a nyelvészeti tudományok doktora.

Új!!: Kniezsa István és Melich János · Többet látni »

Névtan

A névtan (idegen szóval onomasztika) az a tudományág, amely a tulajdonneveket tanulmányozza.

Új!!: Kniezsa István és Névtan · Többet látni »

Nyitra (település)

Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Új!!: Kniezsa István és Nyitra (település) · Többet látni »

Országos Széchényi Könyvtár

A könyvtár épülettömbje nappal Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára.

Új!!: Kniezsa István és Országos Széchényi Könyvtár · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Kniezsa István és Román nyelv · Többet látni »

Ruszin nyelv

A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.

Új!!: Kniezsa István és Ruszin nyelv · Többet látni »

Századok (folyóirat)

A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.

Új!!: Kniezsa István és Századok (folyóirat) · Többet látni »

Személynév

A személynevek közé az egyénnevek, a vezetéknevek, a becenevek, a ragadványnevek, az álnevek, egyes nyelvekben az apai nevek (Orosz nevek).

Új!!: Kniezsa István és Személynév · Többet látni »

Szent István Akadémia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent István Tudományos Akadémia.

Új!!: Kniezsa István és Szent István Akadémia · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Kniezsa István és Szláv népek · Többet látni »

Szláv nyelvek

A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.

Új!!: Kniezsa István és Szláv nyelvek · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Kniezsa István és Szlovák nyelv · Többet látni »

Trsztena

Árvanádasd (régen Trsztena, szlovákul Trstená, lengyelül Trzciana) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.

Új!!: Kniezsa István és Trsztena · Többet látni »

Ugocsa vármegye

Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.

Új!!: Kniezsa István és Ugocsa vármegye · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Új!!: Kniezsa István és Varsó · Többet látni »

Zoborhegyi apátság

A Zoborhegyi bencés apátság egy egykori bencés apátság a Zobordarázson a Zobor-hegyen, Szlovákiában.

Új!!: Kniezsa István és Zoborhegyi apátság · Többet látni »

1898

Nincs leírás.

Új!!: Kniezsa István és 1898 · Többet látni »

1965

Nyugat-Berlin.

Új!!: Kniezsa István és 1965 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »